![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Bulgária - Grósz látogatása előtt (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. április 12. szerda (MTI-Panoráma)
Európa legdélibb szocialista országa, amelynek néhány nap múlva ,,baráti munkalátogatáson,, vendége lesz Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, hozzánk hasonlóan a változások folyamatában él. Igaz, e folyamat haladási sebessége és iránya némileg más - a célok azonosak. Itt nem 500, legfeljebb 10 alkalmazottja lehet egy magánvállalkozónak; itt szóba sem jöhet a többpártrendszer, noha a bolgár földműves népi szövetség sosem szűnt meg ,,másik,, pártként működni a BKP mellett, melynek vezető szerepét azonban fenntartás nélkül elismeri; itt a hazai átalakításnak a szovjet ,,peresztrojkával,, való elvi azonosságát hangsúlyozzák, a Szovjetunióval való ,,szüntelen és minden oldalú közelítést,, azonban már nem - jóllehet a gazdasági együttműködés a közös vállalkozások szaporodásával korszerűbb, mint valaha. A glasznoszty fontosságát itt is hangsúlyozzák, ez azonban nem a múlttal való éles szembenézést jelenti (Todor Zsivkov csak néhány hete mondotta el egy gyűlésen, hogy a Szovjetunióban mintegy 600 bolgár kommunista emigránst végeztek ki a sztálini repressziók idején), hanem a bürokratikus jelenségek vagy az ellátási gondok bírálatát. A vezetés megítélése szerint nem a múltba: a jövőbe tekintés segíti a gazdasági-társadalmi megújulást, ami a BKP kétségbevonhatatlan célja. Ez a megújulás a BKP KB 1987. júliusi ülésen kidolgozott koncepció szerint halad, s ezideig a gazdaságban jutott legmesszebb. Az év elején hatályba lépett reform-rendeletcsomag növeli a mostantól cégnek nevezett vállalatok önállóságát, mindenkinek biztosítja a külkereskedelmi jogot, a külföldi tőkének minden eddiginél nagyobb lehetőséget kínál arra, hogy önálló vagy leányvállalaton keresztül, illetve vegyesvállalat révén, esetleg részvények tulajdonosaként résztvegyen a bolgár gazdaságban. Felszabadult a magánkezdeményezés, ha - mint láttuk - nem is korlátozás nélkül. Ez utóbbival szemben a közvélemény tekintélyes részében is jócskán tapasztalhatók előítéletek, a helyi vezetőkre pedig csaknem jellemző, hogy a családi vagy a magánvállalkozást ,,nyerészkedésnek,, lássák, nem törődve sem az ilyen vállalkozásoknak a lakossági ellátás nagyon is szükséges javításában betöltött szerepével, sem a valóban nagyobb jövedelem mögött meghúzódó hatalmas többletmunkával. A lakosság új lehetőségeihez tartozik még, hogy itt is intézményesítik a vagyonjegyet és a kötvényt, s vannak olyan nézetek, amelyek ezeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az emberek tulajdonosi tudatának erősítésében, mint ,,a szocialista tulajdon átadásának gazdálkodásra és irányitásra a dolgozó kollektiváknak,,.(folyt.)
1989. április 12., szerda 09:34
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|