![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Tanjug - romániai délszláv kisebbség
|
![](../img/spacer.gif)
Belgrád, 1989. március 19. vasárnap (Tanjug) - Hosszú évek közömbössége után a jugoszláv közvélemény kezd nagyobb érdeklődést mutatni a szomszédos Romániában élő délszláv kisebbség iránt - olvasható a Tanjug hírügynökség ,,a romániai délszláv kisebbségek nehéz helyzete,, című kommentárjában. A szerző, Predrag Tolpa rámutat, hogy az érdeklődést különösen Miodrag Belodedics szerb nemzetiségű labdarúgó esete keltette fel, aki a Steaua Bucuresti játékosaként szerzett hírnevet magának. Belodedics turistaútjáról nem tért vissza Romániába, s most a belgrádi Crvena Zvezda játékosaként szeretné folytatni pályafutását, de nem valószinű, hogy kívánsága teljesülni fog.
A jobb élet reményében Belodedicshez hasonlóan a jugoszláv kisebbség más tagjai is gyakran hangot adnak áttelepülési kívánságuknak, annál is inkább, mivel a romániai nemzetiségieknek jóval kisebb esélyeik vannak arra, hogy bekapcsolódjanak a politikai életbe, vagy hogy előléptessék őket munkahelyükön. Az 1979-es népszámlálás adatai szerint Romániában 24 037 szerb, 7 167 horvát, 1200 macedon és 700 szlovén nemzetiségű él. A délszláv kisebbségek tagjai azonban meg vannak győződve arról, hogy sokkal többen vannak. A szerb nemzetiségűek szerint számuk eléri az ötvenezret. Románia formálisan valamennyi jogot biztosítja a jugoszláv kisebbségnek - az anyanyelvi oktatást, könyvkiadást, szinházat, az anyanyelv használatát a bíráság előtt. A törvény és a gyakorlat között azonban széles szakadék tátong - mutat rá a Tanjug. A kisebbségek sérelmezik, hogy a hivatalosan ,,különleges kulturális-nyelvi csoportoknak minősítik őket az ,,egységes szocialista nemzeten,, belül, azaz ,,magyar, német, szerb származású románokként,, kezelik őket. Az ,,egységes szocialista nemzet,, elméletének megfelelően a nemzetiségek lakta városoknak és falvaknak már csak a román nevét szabad használni. A kisebbségek szerint a települések összevonásának programja, a kisebb települések azzal járó felszámolása is ebbe az elméletbe illeszkedik - írja a Tanjug. A nemzeti kisebbségek számát az asszimiláció csökkenti - írja a Tanjug. Megemlíti, hogy a hivatalos adatok szerint 1985-ben Temes megyében 1600 szerb gyerek járt óvodába és iskolába, 1988-ban már csak 702. Sok gyermek román nyelvű iskolába jár, mert csak így reménykedhet a továbbtanulásban, hiszen az egyetemeken nem oktatnak nemzetiségi nyelveken. Az elmúlt években egyetlen délszláv nemzetiségűnek sem engedték meg, hogy jugoszláviai egyetemen folytassák tanulmányaikat - mutat rá a jugoszláv hírügynökség. +++
1989. március 19., vasárnap 18:13
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|