 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Európai Parlament - Románia - 2
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. március 16. csütörtök (MTI-TUD) - Frans Andriessen a Romániáról rendezett sürgősségi vita végén szólalt fel, kifejtve a közösség bizottságának álláspontját. Románia volt az első KGST-ország, amely - még 1980-ban - kereskedelmi szerződés kötött az Európai Közösséggel, akkor, amikor a KGST még elzárkózott a brüsszeli székhelyű szervezettel való párbeszédtől. A viszonylag szűkkörű szerződés helyébe lépő új megállapodásról való tárgyalásra a közösség bizottsága 1986-ban kapott a miniszteri tanácstól felhatalmazást - ám éppen az emberi jogok romániai helyzete miatt ezek a megbeszélések abbamaradtak. Ugyanezzel magyarázható, hogy Románia mindmáig - egyedül a KGST-országok közül - nem vette fel a diplomáciai kapcsolatot az Európai Közösséggel.
A csütörtöki közlés így azt jelenti, hogy az eddig csendben
abbamaradt kétoldalú tárgyalások felújítása lekerült a napirendről,
s ezt hivatalosan Bukarest tudomására hozták. A közösség
bizottságához közel álló forrás szerint a testület ilymódon kívánja
kifejezni szolidaritását a román néppel, amely ,,egy zsarnoki
rendszer uralma alatt él,,.
Az Andriessen felszólalása után elfogadott határozat szilárd
fellépést sürget azért, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartsák
a román hatóságok, de mérsékeltebb nyelvezetet használ, mint az
Európai Parlament politikai bizottsága, amely a tervezetet
kidolgozta. Az eredeti javaslat annak a meghallgatásnak nyomán
született, amelyet a politikai bizottság emberi jogi albizottsága
február 21-én rendezett Brüsszelben erről a kérdésről. Ezen számos
drámai tanúvallomás hangzott el a romániai helyzetről tudományos
kutatók, emigrációban működő romániai emberjogi szervezetek,
romániai menekültek részéről - az erdélyi magyarság és a romániai
zsidóság sorsáról Ara-Kovács Attila, az erdélyi magyar hírügynökség
Budapesten élő szerkesztője beszélt.
A szavazáson, ahogy a sürgősségi vitákban szokásos, az 518 tagú
testület száz tagja vett részt, a jelenlevők aránya tükrözte a
parlament összetételét. (Erre az eljárásra azért van szükség, mert
közben párhuzamosan intenzív munka folyik a bizottságokban és igen
sűrű a napirend). A szöveget csak azért nem fogadták el egységesen,
mert a liberálisok és kereszténydemokraták, valamint egy szocialista
képviselő szerint még erőteljesebb fogalmazásra lett volna szükség.
Három brit konzervatív képviselő tartózkodott a szavazásnál. +++
1989. március 16., csütörtök 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|