|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF állásfoglalása (2. rész) - Kovács László nyilatkozata
|
A Magyar Demokrata Fórum Ideiglenes Elnökségének állásfoglalása kapcsán Kovács László külügyminiszter-helyettes rövid nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Hírlap tudósítóinak. A külügyminiszter-helyettes a kontaktusok történetét felelevenítve emlékeztetett arra, hogy a magyar vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1945 áprilisában a II. világháborúban győztes négy nagyhatalom képviselőiből álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése, a vatikáni nuncius Magyarországról történő kiutasítása következtében szakadtak meg. A kapcsolatok részleges rendezéséről a Magyar Népköztársaság és a Vatikán Állam 1964-ben állapodott meg. Azóta a viszony rendezett, az érintkezés folyamatos. Gyakorlattá vált, hogy a magyar-olasz kapcsolatok keretében Rómába látogató magyar vezetők - köztük 1977-ben az MSZMP első titkára és 1987-ben a Minisztertanács elnöke - a Vatikánt, a római katolikus egyház fejét is felkeresik. Rendszeres látogató a Vatikánban az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és ugyancsak gyakori vendégek Magyarországon a Vatikán magas rangú képviselői. Ismeretes az is, hogy II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki Tanács elnökének meghívását, s mindkét fél számára megfelelő időpontban hazánkba látogat. - A Vatikán valóban nagy tekintélyű nemzetközi tényező. Részvevője az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak, s ez a körülmény ugyancsak lehetőséget kínál a magyar-vatikáni együttműködés számára. Ennek közelmúltbeli példáját jelentette a kisebbségi jogokkal foglalkozó pápai nyilatkozat és a magyar Országgyűlés ezzel kapcsolatos állásfoglalása. - Mindez azt jelzi, hogy a diplomáciai kapcsolatok hiánya legkevésbé sem gátolja a kölcsönös érdekeknek megfelelő együttműködést. Erre utalt Francesco Colasuonno érsek, pápai nuncius is a közelmúltban a Magyar Rádiónak adott interjújában, mondván: ,,A diplomáciai kapcsolat csak külső jele a jó viszonynak. Lehet normális kapcsolat állam és egyház között, diplomáciai kapcsolat nélkül is, és megfordítva. Ahol a diplomáciai viszony megvan a Szentszékkel, ott még nem biztos, hogy a kapcsolatok eszményiek...,, - Nyilvánvalóan ezzel magyarázható, hogy a diplomáciai viszony rendezése az eddigi érintkezések során egyik fél részéről sem vetődött fel. Ugyanakkor sem magyar, sem vatikáni részről nem hangzott el olyan vélemény, amely elvileg kizárná a diplomáciai kapcsolatok lehetőségét - zárta nyilatkozatát Kovács László. (MTI)
1989. február 2., csütörtök 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|