|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. április 18., kedd - A Parlamentben kedden ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A testület elsőként az atomenergiáról szóló, 1980-ban alkotott törvény alkalmazásáról tanácskozott. Tétényi Pál, az OMFB elnöke kifejtette, hogy a törvényben lényeges változtatásokra nincs szükség, az betölti feladatát, ugyanakkor azonban javítani kell a közvélemény tájékoztatását; ez jelenleg még hiányos. Utalt arra, hogy az Ófalu határában megépítendő kis és közepes aktivitású erőművi hulladékok tárolóhelyével kapcsolatban a mai napig sem zárultak le a viták, s ebben az ügyben sem megfelelő a lakosság tájékoztatása, illetve bevonása a döntési folyamatba.
A vitában a képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a hazai mérőrendszer mennyiben alkalmas a radioaktivitás változásának figyelemmel kísérésére. Erre megnyugtató válaszok hangzottak el; a jelenlévő szakemberek szerint több mint 20 állomáson mérik az országban a radioaktivitást. A korszerű mérési módszereknek köszönhetően a csernobili baleset után egy nappal már pontosan érzékelték a műszerek a levegő radioaktív szennyezettségének változását. Az a kérdés is elhangzott, hogy a Mohi mellett épülő szlovákiai atomerőműről milyen információik vannak a szakembereknek, és milyen káros hatások várhatók. Elmondották, hogy a 4x440 megawattos atomerőmű a magyar határtól harmincnyolc kilométerre épül fel. A biztonsági követelmények, illetve azok betartása hasonló, mint Magyarországon, azaz veszélyre nem kell számítani. Eltérés a Paksi Atomerőműtől, hogy a szlovákiai erőmű hűtőtornyos megoldással készül, így a hűtővíz nem megy közvetlenül a folyóba. A létesítményen belüli vizekben lévő legkisebb radioaktivitás észlelése esetén azonnal, automatikusan leáll az atomerőmű. Az ófalui hulladéktároló kérdése váltotta ki a legnagyobb vitát. Movik Lászlóné (Pest megye) aggodalmát fejezte ki: ha sokáig húzódik a döntés az izotóphulladék elhelyezéséről, nem veszélyezteti-e ez Püspökszilágyit, ahol így esetleg túlterhelik a sugárzóanyag-temetőt. A szakemberek elmondták, hogy szó van a püspökszilágyi tároló bővítéséről, de nem célszerű, hogy valamennyi izotóphulladékot itt, egy helyen, koncentráltan rakják le. (folyt. köv.)
1989. április 18., kedd 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
A döntés egyébként azért húzódik, mert az ófalui tárolóhellyel kapcsolatban végzett szakértői kutatások homlokegyenest ellentétes eredményre jutottak. Most egy akadémiai bizottság vizsgálja felül a kérdést. A végleges döntés mindenesetre sürgető, mert ez a fajta veszélyes hulladék sokkal kevésbé káros a környezetre, ha betonba ágyazva temetik el, mintha ideiglenes tárolóhelyeken hányódik. Berdár Béla, a bizottság elnöke összefoglalójában kifejtette: megnyugtatónak tartja a testület az atomenergiáról szóló törvény végrehajtását, a biztonsági előírások betartását. Ugyanakkor nem tartja megfelelőnek a közvélemény tájékoztatását. Szükséges lenne nyilvánosságra hozni a környezet radioaktivitásának mindenkori szintjét, és széles nyilvánosság bevonásával megvitatni a hulladékanyagok elhelyezésének ügyét. A vitában felszólaltak: Péterfy Réka (Budapest), Kiss István (Komárom m.), Filló Pál (Budapest), Simon Péter (Tolna m.), Horváth Miklós (Fejér m.). A továbbiakban a földtörvény módosításáról tanácskozott a bizottság. Mindenekelőtt Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szólt arról, hogy az agrárpolitika megújításának egyik kulcskérdése a földtörvény módosítása. Legfontosabb a tulajdoni és a földhasznosítási korlátozások oldása, a piaci feltételek megteremtése. Tallóssy Frigyes (Budapest) kifejtette: csak akkor lenne tisztességes a földtörvény, ha visszajuttatná a földet azoknak, akik annakidején bevitték a termelőszövetkezetekbe. Mint mondotta, ez nem azt jelenti, hogy a föld régi tulajdonosai, illetve azok örökösei kivigyék a földet a közösből, de feltétlenül indokolt, hogy a szövetkezetek tisztességes haszonbért fizessenek a föld használatáért. Vassné Nyéki Ilona (Pest m.) is csatlakozott képviselőtársához, mondván, hogy ez a kérdés a magyar parasztság fájó gondja. Szerinte lehetővé kellene tenni, ha a paraszt nem találja meg számítását a szövetkezetben, kapja vissza a földjét. A képviselőnő nevetségesnek és tiszteségtelennek nevezte azt az árat, amit földmegváltás címén a szövetkezetek fizetnek a tulajdonosnak. Ez az összeg messze elmarad a forgalmi értéktől. Vassné Nyéki Ilona azt is kérte, hogy töröljék el a húsz százalékos földvédelmi járulékot, ugyanis ez feleslegesen drágítja a közhasználatú épületek, illetve lakóházak építésére felhasznált telkek árát. (folyt. köv.)
1989. április 18., kedd 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Berdár Béla elnöki összefoglalójában indokoltnak és szükségesnek tartotta a földtörvény módosítását, különös tekintettel a már hatályos társasági és a készülő átalakulási törvényre. Szót kértek a vitában: Sasvári József (Komárom m.), Horváth Jenő (Budapest), Movik Lászlóné, Győrffy László (Vas m.), Pásztohy András (Somogy m.), Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m.) és Kádár Magdolna (Szolnok). Utolsó napirendi pontként a hazai vízbázisok védelméről tanácskozott a bizottság. Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkár elmondta, hogy az utóbbi tíz évben már a felszín alatti vizeink elszennyeződésével is számolni kell. Programot dolgoztak ki vízbázisaink védelmére, illetve tisztítására. A munka már elindult, s az eredményei kezdenek mutatkozni. A vitában legnagyobb súllyal a Hévizi tó ügye szerepelt, bár ez csak közvetve érinti a hazai vízbázis kérdését. Az államtitkár elmondta, hogy április 20-án tárgyalja a kormány az Ipari Minisztérium és a KVM közös előterjesztésében ezt a kérdést. A KVM a bányászat fokozott vízkiemelése miatt veszélyeztetettnek tartja a tó állapotát, és kiáll amellett, hogy ezt az egyedülálló természeti értéket mindenképpen meg kell védeni. Az államtitkár azt is kifejtette, hogy a helyi ivóvíz-ellátás oly csekély vizet igényel, hogy az nem zavarja a tó vizének természetes visszapótlását. Szóba került még a vízdíj is. Varga Miklós elmondta, hogy hamarosan sor kerül a vízdíjak változtatására; arra törekednek, hogy a fővárosi és a vidéki díjak közelítsenek egymáshoz, ez természetesen azt jelenti, hogy a vízdíj emelésének mértéke a fővárosban nagyobb lesz. (MTI)
1989. április 18., kedd 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|