|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - Tavaly 12 ezer 700 menekült érkezett hazánkba Romániából, s számuk az idén már jóval 13 ezer fölé emelkedett. A szomszédos szocialista országból menekülők közül az elmúlt évben több mint hétezren a kockázatot is vállalva a határon átszöktek Magyarországra. Az adatokat Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes ismertette pénteken az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülésén, annak kapcsán, hogy a tárca vezetője a Parlament márciusi ülésszakán tájékoztatja a törvényhozókat a menekültügyek alakulásáról.
A belügyminiszter-helyettes a várható kormányjelentés főbb gondolatait ismertetve leszögezte: hazánknak továbbra is vállalnia kell a romániai menekültek életkörülményeinek rendezését. Erre kötelez a határainkon túl élő magyarság sorsáért érzett felelősség és az általános emberiességi normák tisztelete. Ugyanakkor a magyar társadalomnak hosszú távon nem érdeke a tömeges elvándorlás ösztönzése. A kormány azt szeretné, ha a magyar nemzetiség Romániában boldogulhatna, s szülőföldjén gyakorolhatná egyéni és kollektív nemzetiségi jogait. Ez alkotja a kormány stratégiai céljának magvát, s ennek eléréséhez mindenekelőtt a nemzetközi közvélemény támogatását kívánják a korábbinál hathatósabban felhasználni. Az állam legfontosabb feladata, hogy elősegítse a Magyarországon menedéket keresők minél gyorsabb beilleszkedését, s megteremtse azokat az elengedhetetlen feltételeket, amelyek az önálló életvitelhez szükségesek. Ehhez elsősorban megfelelő elhelyezési körülmények és munkalahetőségek kellenek. Bár mindezek megteremtésében az államnak meghatározó szerepet kell vállalnia, jelentős segítséget nyújthatnak a menekültek sorsának elrendezéséhez a különféle társadalmi szervezetek, mozgalmak is. Ezzel kapcsolatban a belügyminiszter-helyettes külön kiemelte az egyházak hathatós támogatását. Gál Zoltán beszámolt arról is, hogy az utóbbi időkben megváltozott hazánk korábbi tartózkodó álláspontja a menekültek továbbutazásával kapcsolatban. Egyre többen jelzik ugyanis a magyar hatóságoknak, hogy nem kívánnak Magyarországon megtelepedni, hanem folytatnák útjukat Nyugatra. Sokan abban a hitben szeretnének külföldre távozni, hogy a román szervek így hamarabb megadják a kiutazási engedélyt az otthon maradt családtagoknak. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (2. rész)
|
A családegyesítés sajnos továbbra is a menekültek egyik legfájóbb problémája. Jelenleg is több mint két ezer csonka család várja hazánkban, hogy viszontláthassa hozzátartozóit. Bár a magyar kormány ,,több csatornán keresztül,, is megpróbálja rendezni a családegyesítések ügyét, a helyzet belátható időn belül érdemben nem változik. A magyar hatóságok - szögezte le a belügyminiszter-helyettes - nem gátolják meg a továbbutazást, de fel kell készülniük arra, hogy külföldön jelenleg ,,nincs készség a menekültek fogadására,,. A társadalom aggodalmát váltották ki azok az esetek, amikor a határokat illegálisan átlépő menekülőket adtak vissza a magyar hatóságok. Gál Zoltán ezzel kapcsolatban elismerte, hogy nem voltak felkészülve ilyen nagymérvű illegális határátlépesre, s korábban némileg ,,mechanikusan,, érvényesítették az erre vonatkozó szabályokat. Azóta megváltozott az illetékesek szemlélete, ami a Romániának visszaadott menekülők számának jelentős csökkenéséből is kiolvasható. A belügyminiszter-helyettes állást foglalt amellett, hogy a probléma megnyugtató rendezése érdekében a jogorvoslat lehetőségét is magábafoglaló, nyilvános jogi szabályozásra van szükség a menekültügyekben. Ezt különösen sürgetővé teszi, hogy hazánk is csatlakozik a genfi menekültügyi konvencióhoz. Ezzel összefüggésben Gál Zoltán emlékeztetett arra, hogy a napokban hazánkban járt az ENSZ menekültügyi főbiztosának ténymegállapító küldöttsége, amely a helyszínen szerzett tapasztalatai alapján úgy találta: a magyar kormány menekültekkel kapcsolatos tevékenysége teljes összhangban van a genfi egyezménnyel. A belügyminiszter-helyettes értékelése szerint hazánk csatlakozása a konvencióhoz ezért várhatóan nem hoz valamiféle gyökeres változást a menekültek sorsának alakulásában, de nem elhanyagolható anyagi és erkölcsi támogatásra számíthatunk a világszervezettől. A menekülttáborokról szólva Gál Zoltán elmondta: korábban maga is ellenezte azok felállítását, de a helyzet változása nyomán ma már szükségesnek tartja létrehozásukat. Jelenleg egy szakértői bizottság vizsgálja, hol, milyen feltételekkel lehetne ilyen táborokat létesíteni. Úgy tervezik, hogy elsősorban az érintett keleti megyékben, illetve a főváros környékén alakítanak ki kulturált elhelyezési körülményeket nyújtó táborokat. A bizottság tagjai az elhangzott tájékoztatót kérdések nélkül tudomásul vették. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 18:18
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (3.rész)
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága úgy döntött - pénteken késő délután lévén -, hogy elhalasztja az időszerű ifjúságpolitikai kérdések megtárgyalását. A képviselők úgy vélekedtek: egy ilyen nagy fontosságú témára már nem maradt elegendő idő, ezért a következő, a márciusi bizottsági ülésükön elsőként tűzik napirendre az ifjúságpolitika időszerű kérdéseit. Králikné Cser Erzsébet, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese - aki e napirend meghívott előadója volt - arra kérte a bizottság tagjait: tanulmányozzák, s választóikkal, valamint a körzetükben élő fiatalokkal is vitassák meg az írásban megküldött előterjesztését. Ez azért is fontos - hangsúlyozta - , mert miközben a fiatalok 73 százaléka nem ismeri képviselőjét, az ifjúság szemében is mindinkább felértékelődik az Országgyűlés szerepe. Elmondta azt is, hogy ,,Az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatai, javaslat a további feladatokra,, címet viselő anyag a Minisztertanács, illetve később a parlament asztalára kerül. Megfontolásra ajánlotta, hogy szükség van-e egyáltalán külön ifjúsági törvényre, és mikor célszerű az ifjúsági törvény ügyét az Országgyűlés elé vinni? Erre ugyanis két lehetőség kínálkozik: a májusi parlamenti ülésszakon, az eredetileg tervezett időpontban, vagy pedig később a kormányprogram újragondolásának keetében. Végezetül, azzal kapcsolatban, hogy Hámori Csaba már nem tölti be a KISZ KB első titkári funkcióját, és így az Országgyűlésben nincs képviselőjük az ifjúsági szervezeteknek, kezdeményezte: javasolja a bizottság, hogy a KISZ KB jelenlegi első titkárát és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának elnökét válasszák meg az országos listán országgyűlési képviselővé. A bizottság úgy határozott: javasolja a MISZOT elnökének képviselői jelölését az országos listán. Az ifjúsági és sportbizottság megtárgyalta az alkotmány korszerűsítésének koncepcióját, a Munka Törvénykönyve módosításának és a sztráktörvénynek a tervezetét. Tájékoztatót hallgatott meg a Bécs-Budapest világkiállítás előkészületeiről, s véglegesítette idei munkatervét. Ez utóbbival kapcsolatban a MISZOT elnöke javasolta: a bizottság vesse fel az Országgyűlésben, hogy az évente egyszer hallgasson meg tájékoztatót az ifjúság helyzetéről. Ha ugyanis a parlament rendszeresen és komplex módon foglalkozik ezzel a kérdéssel, az a felnőtt társadalom intézményesített figyelmét jelenti. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (4.rész)
|
Kovács Lászlóné (Budapest) az ifjúságpolitikai feladatterv kapcsán arról érdeklődött, milyen lehetősége van az ifjúság érdekeinek képviseletére az ÁISH-nak a kormányban. Mivel erre azt a választ kapta, hogy a kormányzati munka korszerűsítése nyomán egyetlen államtitkár vezette hivatalból, főhatóságból sem vesznek részt a kormány ülésein, az ottani vitákban, s így nincs mód az ifjúsági érdekek közvetlen megjelenítésére, a képviselő javasolta: a bizottság kérjen a Minisztertanács elnökétől tájékoztatást az ÁISH mai jogi státuszáról. A testület a javaslat tolmácsolására felhatalmazta a bizottság elnökét. A bizottság tájékoztatást kapott a gyermek- és ifjúsági érdekek képviseletére hivatott parlamenti csoport szervezésének szándékáról is. Ez a csoport az ilyen céllal sorra alakuló szervezetek bázisaként működhetne, nem az ifjúsági bizottság konkurrenseként és nem munkájának kritikájaként. De a törvényhozás jelenlegi folyamata olyan terhet ró erre a testületre is, amely miatt számos fontos és időszerű kérdéssel nem tud foglalkozni. Több képviselő - Kovács Lászlóné, Szabó István (Budapest) - az elgondolás tartalmát jónak tartotta, de úgy vélte, mindez megoldható a bizottságon belül is. Géczi István nem tartotta szerencsésnek a magyar parlament felparcellázását ilyen frakciók, csoportok megalakításával, mint mondotta: a bizottsági célok újrafogalmazása és más formába öntése nem kifejezetten jó megoldás. Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest) véleménye szerint ezek létrejöttével mind nehezebbé és ellentmondásosabbá válik a képviselők helyzete. Az elképzelés előterjesztője, Bödőné Rózsa Edit (Csongrád) azt kérte: adják meg a lehetőséget annak bizonyítására, hogy a kezdeményezés jó ügyet szolgál, ne vessék el még a csoport létrejötte előtt az elgondolást. (MTI)
1989. február 24., péntek 20:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|