|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Egyházi vezetők és Pozsgay tanácskozása
|
--------------------------------------- München, 1989. november 10. (SZER, Magyar híradó) - Ma Ráday utcai kollégiumban tanácskoztak a magyar egyházak vezetői Pozsgay Imre államminiszterrel. Ezen jelen volt munkatársunk, Gadó György is. Az ő tudósítása következik: - Tóth Károly református püspök nyitotta meg házigazdaként az eszmecserét, amelyet a református egyház budapesti központjában, a Ráday Kollégiumban tartottak meg ma délelőtt, mintegy 350 főnyi közönség részvételével. A különböző felekezetű egyházi személyiségek - főpapok, egyházi elöljárók, lelkészek és világiak - Pozsgay Imre meghallgatására jöttek össze. Az államminisztert Tóth püspök nem nevezte megváltónak, mindössze csak a legismertebb és legnépszerűbb magyar politikusnak, aki - Éliás próféta szavaival szólva - igazságban jár és egyenesen beszél. Mindamellett a püspök úgy vélekedett, hogy nem lehet folytatni az elmúlt évtizedek gyakorlatát, amikoris az egyházaknak csak elismerő szavuk lehetett a kormányzatról: szükség van a bírálatra is, enélkül az egyházak nem szerezhetik vissza hitelüket. Tóth püspök úr a vallásszabadság egyik biztosítékának mondotta a készülő vallásügyi törvényt és az Egyházpolitikai Tanácsot. Nézetének később ellentmondott két felszólaló, a Pest megyei Csomád község evangélikus lelkésze és a maglódi református lelkésznő. Szerintük jogállamban nincs szükség külön valláspolitikai törvényre, mert az csak korlátozhatja a már kinyilvánított teljes vallásszabadságot. Kritikus észrevétellel élt Nagy Ferenc hajdúböszörményi református lelkész is, aki megkérdőjelezte, hogy maradéktalanul felszámolták-e már az Állami Egyházügyi Hivatal gépezetét: a megyei egyházügyi titkárok ugyanis még működnek. (folyt.)
1989. november 10., péntek
|
Vissza »
|
|
- Egyházi vezetők tanácskozása - 1. folyt.
|
De elébe vágtam saját mondandómnak. Hadd szóljak tehát Pozsgay Imre beszédéről. Bevezetőjében a gyökeres fordulat szükséges voltáról és a békés átmenet lehetőségeiről beszélt. Amint mondta: a nem éppen legitim módon létrehozott intézményrendszer kiüresedése után az utolsó erőforráshoz kellett visszanyúlni: az egyénhez. Annak teljes személyiségéhez, lehetővé téve, hogy állampolgárként itt valljon színt, fejthesse ki képességeit, rekonstruálni kellett a civil társadalmat. Az államminiszter - mint rutinos, hajlékony politikus - egyébként azzal kezdte beszédét, hogy kész változtatni nézetén az egybegyűltek bírálatai, észrevételei alapján, majd tisztelettel adózott azoknak, akik már 1968 után bírálták a rendszert és egzisztenciájukat kockáztatva ellenzéki álláspontra helyezkedtek. Érdekes, hogy a szónok később ugyanezeket a tiszteletreméltó ellenzékieket politikai önzéssel, a megállapodások felrúgásával vádolta a népszavazási kezdeményezés miatt. Sőt, egy állítólagos svájci véleményt idézve politikai szélhámosságnak minősítette az - úgymond - árukapcsolást, az ismert négy kérdés együttes felvételét a népszavazási programban. Az államminiszter ezeket az utóbb említett megállapításait már a felszólalásokra válaszolva tette meg, mert eredetileg - mint kifejezte magát - személyes érdekeltsége miatt kerülni kívánta a választások és a népszavazás témáját. De hát az érdeklődő kérdések elől nem térhetek ki - mondotta utóbb és hozzátette: visszafogottan és deffenzív módon szólok. Miután tehát deffenzív módon és visszafogottan politikai ellenfeleihez vágta a politikai szélhámosság vádját, csak annyit tett még hozzá, hogy szerinte a népszavazás első kérdésére határozott nem a helyes válasz. Ezzel nem okozott meglepetést. (folyt.)
1989. november 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Egyházi vezetők tanácskozása - 2. folyt.
|
Elmondta Pozsgay Imre, hogy a politikailag passzívnak látszó lakosság igenis figyelemmel kíséri az eseményeket, és valószínű, hogy a választásokon szavazataival büntetni fogja a hatalmat gyakorlókat, a válságért felelősöket. Hangsúlyozta viszont, hogy a választások tétje már nem a régi párt hatalma. Az igazi tét szerinte az, hogy létrejön-e egy szélsőségektől mentes, morális felelősségtudattól áthatott politikai középpont: nemzeti egységkormányra van szükség. Párja, az MSZP mindenképpen kötelezőnek fogja magára nézve elismerni a szabad választások eredményeit, azok minden konzekvenciájával - hangoztatta Pozsgay. A beszédet követő vitában, amelyen Paskai László esztergomi bíboros prímás elnökölt, többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a társadalom már-már elérte a tűréshatárt. Mások - így Kocsis Elemér református és Nagy Gyula evangélikus püspök - nyugtalanítónak találták, hogy a tömegtájékoztatásban lejáratják az egyházi tisztségviselőkkel - értsd: az állammal való együttműködésben többé-kevésbé kompromittálódott vezetőket. És egyébként is - úgymond - a gátlástalanság, az amoralitás előtt nyílik tér a médiában. Az egyházak és felekezetek szemlátomást túlnyomólag konzervatív képviselőinek találkozása az egyelőre kicsiny állampárt elnökjelöltjével a kölcsönős hódolat jegyében, de nem minden kritikai hang nélkük zajlott tehát le. +++
1989. november 10., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|