|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (1. rész)
|
1990. július 25., szerda - Szerda délután 2 óra után néhány
perccel folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. A jelen
lévő 241 képviselő először bővítette a már korábban elfogadott
tárgysorozatot, Antall József miniszterelnök ugyanis levélben kérte
a képviselőket, hogy közérdekből még a mai ülésnapon tárgyalják meg
a Társadalombiztosítási Alap költségvetésének módosításáról szóló
törvényjavaslatot.
A tanácskozás a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat megvitatásával kezdődött.
Mindössze két mondattal, de hatásában jelentősen változtatták az 198-ben már módosított törvényt. Ennek értelmében ez évtől a bevallani elmulasztott jövedelmekkel kapcsolatban az adóhiányt úgy kell kiszámítani, hogy a be nem vallott jövedelmet a megszerzése évének jövedelméhez kell hozzáadni. Egy 1987. évi törvény értelmében azonban az 1988-1989. évi jövedelmek esetében az adóhiány megállapításához a be nem vallott jövedelmet a feltárás évét megelőző évi jövedelemhez kell hozzászámítani. Ez a módszer egyes esetekben méltánytalanul magas adóhiányt eredményez. Az ellentmondásos helyzet megszüntetését az is indokolta, hogy az 1990-re érvényes adózási szabályok az 1988-1989. évben megszerzett jövedelmekre is alkalmazhatók legyenek, de csak abban az esetben, ha annak alkalmazása az adózóra nézve kedvező.
A törvénymódosítást csaknem egyhangúlag - 240 igen, egy tartózkodás mellett - fogadták el.
Ezt követően tértek rá a képviselők a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvény módosításának megvitatására. Az előterjesztő Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár rámutatott: a módosítást elsősorban az teszi szükségessé, hogy az áremelések jóval meghaladják az előre tervezett mértéket, s elérhetik akár a 30 százalékot is. Éppen ezért a tervezet értelmében augusztus 1-jétől a 4700 forint alatti nyugdíjakat és nyugdíjszerű szociális ellátásokat 300 forinttal emelik meg, s ugyancsak 300 forinttal emelkedik a gyermekgondozási segély jövedelempótléka, illetve a gyermekgondozási díj minimuma.
Az államtitkár mindehhez hozzáfűzte, hogy ezzel a kormányzat korántsem tekinti befejezettnek a kompenzációt, s még az idén tovább emelik a társadalombiztosítási juttatások összegét. Hangsúlyozta ugyanakkor: mindehhez szükséges a Társadalombiztosítási Alap forráshiányának csökkentése, a járuléktartozások pótlékának emelése. (folyt.köv.)
1990. július 25., szerda 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (2. rész)
|
A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság egy tartózkodás mellett egyhangúlag támogatta a törvénymódosítást, s ugyancsak elfogadásra ajánlotta azt a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója.
A hozzászóló képviselők valamennyien egyetértettek abban, hogy a mostani nyugdíjkiegészítés csak az első lépés lehet, s volt, aki szóvá tette azt is, hogy az 5000 forint feletti nyugdíjasok számára semmit sem juttatott a költségvetés. Azt is elismerték a képviselők, hogy a Társadalombiztosítási Alap több mint 15 milliárd forintos kintlevősége valóban szinte megbénítja a társadalombiztosítást. Éppen ezért sürgették a központi költségvetés és a társadalombiztosítás költséggazdálkodásának határozott szétválasztását. Az új biztosítási rendszer bevezetéséről azonban már megoszlottak a vélemények. Kis Gyula (MDF) például úgy ítélte, hogy egy új biztosítási rendszer 45-50 év leforgása alatt lesz működőképes. Ugyancsak ő tette szóvá, hogy a jelenlegi 53 százalékos társadalombiztosítási elvonás mértéke példa nélküli Európában, főként ha figyelembe vesszük, hogy ennek ellenére az egy főre jutó egészségügyi kiadás csupán 117 dollár. (Ez az összeg - korántsem ilyen nagymérvű elvonás mellett - az Egyesült Államokban például 2700 dollár.)
Végül is a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvény módosítását nagy többséggel elfogadták a képviselők. (folyt.köv.)
1990. július 25., szerda 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2005 sz. hírre
|
Mai mtib2005 számú, Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (1. rész) című hírünk 3. bekezdésének 2. sorában az évszám helyesen:
...1989-ben már módosított... ----
(MTI)
1990. július 25., szerda 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (3. rész)
|
Az Országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum szerda délután részletes vitával folytatja a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati média vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hogy nem így történt, annak az volt az oka, hogy a több mint 20 hozzászóló képviselő közül mindössze ketten-hárman foglalkoztak ezzel a konkrét témával, a többieket sokkal inkább a sajtó jelenlegi, többek szerint inkább csak bírálatot érdemlő tevékenysége, illetve a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lapkiadó Vállalat fúziója foglalkoztatta.
Az órákon át tartó eszmecsere Kulin Ferencnek, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottsága elnökének beszámolójával kezdődött, aki a testület álláspontját ismertetve kitért e fúzióra is. Ezt a ,,kormányakciót,, természetesen nem hagyhatta szó nélkül az ellenzék, az ő véleményüket pedig nem hagyhatta válasz nélkül az MDF. Csurka István például úgy fogalmazott: ,,ha a jelenlegi kormány az Aczél által kinevezett kultúrbugrisok közül valakit elmozdít a helyéről, akkor rendszerint az SZDSZ részéről elhangzik egy tiltakozás,,.
Orbán Viktor (Fidesz) határozottan visszautasított mindenféle, elsősorban a sajtóval összefüggő általánosítást, és felvilágosítást kért a kormánytól: mi a kormány álláspontja a személycseréket illetően, amelyeknek a tömegkommunikációban kell vagy kellene megtörténni? Milyen elvek alapján nevez ki és/vagy vált le személyeket. Végezetül javasolta, hogy a kormány ,,gründoljon,, magának egy lapot, de ne úgy próbáljon meg saját, vagy magához közelálló sajtóhoz jutni, ahogyan a fúzióról kialakult vita tükrözi.
Jóllehet, voltak néhányan, akik többször is figyelmeztették a plénumot, hogy talán a tárgyról kellene beszélni, mert a törvényjavaslatról dönteni kell, a szó elszállt a képviselők feje fölött. Már-már lezárult a részletes vita, amikor a Fidesz egy képviselője kompromisszumos indítványt tett. Ezt azonban végül a plénum éppúgy leszavazta, mint a bizottsági, képviselői és előterjesztői módosító indítványokat és végezetül az egész törvényjavaslatot. A PTB-re vonatkozó részt 76 igen, 157 nem és 39 tartózkodó szavazattal, a kinevezési rendről szóló passzusokat 80 igen, 131 nem és 60 tartózkodó szavazattal, a teljes törvényjavaslatot pedig 79 igen, 115 nem és 69 tartózkodó szavazattal vetette el.
Maradt tehát - legalábbis sajtóügyben - minden a régiben, maga az Országgyűlés döntött úgy, hogy érvényben tartja a jelenleg hatályos jogszabályokat. Így értelmezte a határozatot rövid felszólalásában Antall József miniszterelnök is. (folyt. köv.)
1990. július 25., szerda 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (4. rész)
|
A Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága sorsát megpecsételő szavazás után a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója meglehetősen éles hangnemben egymást okolta amiatt, hogy végül is még a rádió, a tévé és az MTI vezetőinek kinevezési rendjében sem sikerült egyezségre jutni. Tölgyessy Péter (SZDSZ) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kormánypártokat terheli a felelősség amiatt, hogy a kinevezést illetően fenntartják azt a rendszert, amely a pártállam időszakában honosodott meg. Kónya Imre (MDF) ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a kinevezési rendről szóló passzusban bennefoglaltatik a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának intézménye is, ezért erre eleve nem szavazhattak a kormánypárti képviselők. Az ellenzékiek azzal vágtak vissza, hogy az említett szövegrészből értelemszerűen kimaradt volna a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságára vonatkozó rész, amit egyébként az elnöklő Szűrös Mátyás jelzett is a szavazásra készülő törvényhozóknak. Az ,,események utáni akadémikus-vitát,, az elnöklő Szűrös Mátyás végül azzal zárta le, hogy a szavazás menete a jegyzőkönyvekből nyomon követhető, s ha ennek szükségét látják a parlamenti frakciók, akkor megvizsgálhatják, miként is zajlott le a határozathozatal. Orbán Viktor (Fidesz) a fiatal demokraták sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a két nagy párt a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának ügyében kompromisszumképtelenségről tett tanúbizonyságot.
Vita nélkül, nagy szótöbbséggel határozott az Országgyűlés Haraszti Miklósnak (SZDSZ) a frekvenciamoratóriumra vonatkozó országgyűlési határozattervezete felett. A jóváhagyott határozat értelmében a Parlament felkéri a kormányt, hogy terjessze mielőbb az Országgyűlés elé a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslatot, amely az engedélyezés rendjét újraszabályozó tájékoztatási törvény meghozataláig megtiltja a rádió- és televízióműsorok sugárzására és továbbítására alkalmas frekvenciák kijelölését.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának e heti sorozata ezzel befejezte munkáját, Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Országgyűlés elnöke július 30-án, hétfőn 10 órára összehívta a Parlament következő ülését. (MTI)
1990. július 25., szerda 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|