|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Európa Tanács - jugoszláv államfő (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1990. május 8. kedd (MTI-tud) - Jugoszlávia,
amely februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európa
Tanácshoz, bízik abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül a
jelenleg 23 európai parlamenti demokráciát tömörítő testület teljes
jogú tagjává válhat. Ugyanakkor Belgrád arra törekszik, hogy
két-három év alatt megteremtse a 12 országot tömörítő Európai
Közösségbe való felvételhez szükséges feltételeket és kérhesse
csatlakozását a Közösséghez. Az európai integrációkba való
bekapcsolódás elő fogja segíteni az ország fejlődését, problémáinak
megoldását.
Mindezt Janez Drnovsek jugoszláv államfő fejtette ki kedden az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi tanácskozásán, a testület tavaszi ülésszakának első magas rangú vendégeként. Szavaival újabb illusztrációt szolgáltatott ahhoz a versenyfutáshoz is, amely Közép- és Kelet-Európában bontakozik ki az európai integrációs szervezetekbe való mielőbbi bekapcsolódás érdekében. Hétfőn Brüsszelben Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök erősítette meg országa csatlakozási szándékát a közösséghez, Václav Havel elnök pedig csütörtökön Prága európa tanácsi felvételi kérelmét indokolja majd a parlamenti közgyűlés előtt. A jelentkezők befogadására az Európa Tanács a leginkább kész, legnyitottabb szervezet, míg az Európai Közösség ma társulási formulát ajánl a térség országainak, de nem tagságot.
Janez Drnovsek előadásában széles történelmi körképet rajzolt a jugoszláv bel- és külpolitikáról, az előbbiből az önigazgatásra, a vállalati autonómiára, a népek és nemzetiségek egyenjogú, békés együttélésére irányuló törekvéseket, az utóbbiból a politikai önállóság megőrzésére, az el nem kötelezettek mozgalmának ösztönzésére irányuló szerepet emelte ki. Szólt Jugoszlávia problémáiról, s a megoldásukra - a piacgazdaság és a pluralista demokrácia megteremtésére - már megtett és soron következő lépésekről. Méltatta az Európa Tanáccsal 1977 óta tartó együttműködés eredményeit és a Tanácshoz való teljes jogú csatlakozásról szólva hangsúlyozta: Jugoszlávia teljes mértékben részt akar venni a holnap Európájának megteremtésében. (folyt.)
1990. május 8., kedd 15:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európa Tanács - jugoszláv államfő (2.rész)
|
A belgrádi vendég részletesen válaszolt a képviselők kérdéseire. Többek között kifejtette: Jugoszlávia szerepe az el nem kötelezettek mozgalmának irányításában nem áll ellentétben azzal a törekvésével, hogy az európai közösség tagjává váljon. Egy kérdező azt tudakolta, nem szándékozik-e Jugoszlávia köztársasági státust adni Koszovónak. Drnovsek csak annyit válaszolt, hogy jelenleg nem lehet megmondani, sor kerül-e ilyen fejlődésre, s részletesebben szólt arról, milyen sokféle egyensúlyt kell megőrizni a jugoszláv belpolitikában. +++
1990. május 8., kedd 15:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|