|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Beszélgetés Kántor Lajossal
|
London, 1990. január 28. (BBC, Kaleidoszkóp) - Tegnap este munkatársunk, Siklós István telefon interjút készített Kántor Lajossal az ideiglenes kolozsvári Magyar Demokrata Tanács elnökével. Első kérdése az volt: meddig lesz ideilegnes a tanács? Kántor Lajos:
- Ahogy meg tudjuk tartani az első közgyűlést, küldöttgyűlést, ahol a megfelelő arány, kialakított arányszám szerint a képviselők összegyűlhetnek, akkor, azután lesz majd végleges, vagy a következő választásig nyilván végleges ez a tanács. Ez nem olyan egyszerű dolog, mert ahogy mostan számítjuk, több mint 40 ezer tagunk van itt a megyében.
- Van valami akadály a szervezkedés előtt?
- Nincsen. Azt nem mondhatnám, hogy valami akadály volna.
- Kántor Lajos író, irodalomtörténész. A vezetőségnek több tagja az írók köréből kerül ki?
- Vannak írók, költők, kritikusok, akik jelentős szerepet vállaltak ebben a munkában. Mondjuk az itteniek közül a legismertebbeket nevezhetném meg, elsősorban Kányádi Sándort, Lászlófi Aladárt, Cs. Gyimesi Évát. Mintegy 30 tagja van kifejezetten a vezető tanácsnak. De ez tulajdonképpen egy szélesebb testület, mert az egyes szakcsoportokban, vagy szakosztályokban többen is dolgoznak, akik odaszámítandók a vezetőséghez. És az idősebbek is, akik nagyon aktív szerepet játszanak, például Jeney Dezső az egyetemről, Balázs Sándor például, aki a Kiáltó Szónak volt tulajdonképpen a szerkesztője, amit eddig nem tudtak, de most már ez nem titok. Ennek a szamizdat formában készült lapnak ő volt a szervezője, vezetője lényegében.
Bizonyára kihagyok embereket. Mindenképpen említenem kell azokat a fiatalokat, akik mindenekelőtt informatikusok többen is, akik jelentős szerepet játszottak már az első perctől kezdve. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Kántor Lajos - 1. folyt.
|
Az egy másik kérdés, hogy most egész pontosan mi is a viszony a Nemzeti Megmentési Front és a romániai Magyar Demokrata Szövetség illetve annak a helyi szervezetei, annak a vezetőségei között. Ezt ma nem tudnám olyan pontosan megnevezni, mint ezelőtt akár két vagy három héttel, mert ez most nem a legtisztázottabb, és sajnos most vitás kérdések merültek fel, elég éles kérdések.
Mindenesetre akiket említettem, azok mint a romániai magyarság képviselői kerültek be. Most már a kolozsváriakról beszélek, mert hát természetesen ott vannak minden magyarlakta területről és Bukarestből is azok az emberek, akik a Magyar Demokrata Szövetségnek a képviselőiként vesznek részt a frontnak a munkájában vagy esetleg egyes minisztériumoknak a vezetésében.
- Tehát a kolozsvári Magyar Demokrata Tanács és a romániai Magyar Demokrata Szövetség szorosan együttműködik és kizárólag a nemzetiségi jogok védelme a feladata, vagy pedig pártként akar és kíván működni?
- Először is ami az együttműködésre vonatkozik, noha külön jöttek létre ezek a szervezetek és a kolozsvári Magyar Demokrata Tanács is önállóan szerveződött, ugyanúgy, ahogy más városokban is, Marosvásárhelyen, vagy Sepsiszentgyörgyön, vagy Nagyváradon, és párhuzamosan Bukarestben létrejött ez a romániai Magyar Demokrata Szövetség. Ma úgy tekinthető, mint egységes szerevezet, és volt két küldöttgyűlés már, egy Kolozsvárott és egy Marosvásárhelyen, és a következő Sepsiszentgyörgyön lesz, még nincs kijelölve az időpontja.
A mi elképzelésünk az, hogy az önszerveződés és az öntevékenységnek bizonyos formáit továbbra is meg kell tartani, bár sokkal nagyobb egységre lesz majd szükség, mert csakis így lehet eredményesen dolgozni majd. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kántor Lajos - 2. folyt.
|
Ami a fő cél, az nyilván a választásoknak az előkészítése, illetve a választásokon való érdemi részvétel. Tehát a pillanatnyi jogvédelem és a jogorvoslás mellett, ami folyamatosan történne. Ami a választásokat illeti egyelőre legalábbis, a Marosvásárhelyen elfogadott szándéknyilatkozatban leszögeztük azt, hogy nem pártként működik a romániai Magyar Demokrata Szövetség, hanem a romániai magyarság érdekvédelmi szerevezete, amelyik azonban külön akar indulni a választásokon. Tehát külön jelölteket akar állítani, és erre eddig legalábbis úgy látszott, hogy megvan a lehetőség.
- Ami az ideiglenes kormány, helyesebben a Nemzeti Megmentés Fóruma bizonytalanságait illeti, lehetségesnek tartja Kántor Lajos, hogy ebből a bizonytalanságból sikerül az elnöknek és a miniszterelnöknek kirántani ezt a kormányt?
- Azt hiszem elég nehéz ezt megítélni. Az első hetek tapasztalatai alapján mi egyértelműen reméltük és kívántuk is azt, hogy ez sikerüljön. Most is nagyon fontosnak tartjuk, és én személyesen is, hogy a stabilitást azt megőrizzék, sőt tovább szilárdítsák.
Viszont nagyon fontos az, hogy azokat az elvi nyilatkozatokat és azokat a határozatokat vagy éppen törvényértékű megnyilatkozásokat azokat komolyan is vegye mind a front, mind pedig a kormány, és ezt most konkrétan a nemzetiségek fele megnyilatkozó, legutóbbi napokban tapasztalt megnyilatkozásokra, szövegekre és beszédekre utalok. Konkrétan utalok Ion Iliescunak tegnapelőtt este elhangzott beszédére, ahol a szeparatizmus vádját fogalmazta meg, vagy visszhangozta, ami súlyosan sérti a romániai magyarság egészét és a nemzeti kisebbségeket, és ami ellen többen is már elég élesen tiltakoztunk. Mindenesetre határozott állásfoglalás jelent meg, amelyik visszautasítja ezt a vádat. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Kántor Lajos - 3. folyt.
|
- A szeparatizmus vádja ez így hangzott el. A szeparatizmust arra értették - mert ezt többször a fejünkhöz vágták -, hogy miért akarunk külön intézményeket, külön iskolákat, amikor olyan jól megvagyunk, és annyira szeretjük egymást és olyan jó barátságban vagyunk.
Mi, a romániai Magyar Demokrata Szövetség már első percben kinyilvánította azt, hogy a független, szabad, demokratikus Románia területi integritását elfogadja azzal - ez viszont nagyon lényeges dolog -, hogy a nemzetiségi jogainak a teljes biztosításával, az általános emberi jogok alapján, az ENSZ alapokmány, a helsinki, a bécsi utókonferencia, a strassburgi határozatok alapján, és azzal a perspektívával, hogy az Európa Házba akar belépni Románia. Tehát a határok fokozatos spiritualizálásával tartja elképzelhetőnek.
A szeparatizmus vádját megfogalmazni egy demokratikus és pluratistának álmodott, független Romániában, ez valahol nonszensznek tűnik, és számunkra elfogadhatatlan. Tehát, hogy mi nem állíthatjuk vissza - mert még csak nem is újakról volt szó - a 4-5 éve még megvolt iskoláinkat mint magyar iskolákat és az egyetemet, amit maga Ceausescu rendeletére és jelenlétében szüntettek meg 1959-ben, és azután fokozatosan a Ceausescu-diktatúra alatt sorvasztották el teljesen, vagy szinte teljesen a magyar nyelvű főiskolai oktatást, ami nem volt külön szervezeti keretben.
Ha mi az ellen harcolunk, ami akkor volt, akkor a diktatúra következményeinek a felszámolása ellen harcolunk, és a lehető legfelháborítóbb ezt most szeparatizmusnak nevezni. Ezt a vádat hallottuk eleget a Ceausescu diktatúrában, és nem akarjuk újra hallani. (folyt.)
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kántor Lajos - 4. folyt.
|
- Sajnos ez az iskolaügy ez eléggé felszította az ellenségeskedést az utóbbi hetekben, és mi nagyon fontosnak tartjuk azt őszintén és teljes belső meggyőződéssel, hogy nekünk meg kell nyugtatnunk a kedélyeket, de nem a kompromisszumok, hanem a kölcsönös megértés és a meggyőzés révén. Mert senkinek sem érdeke, meggyőződésem a román népnek sem érdeke az, hogy itt a nemzetiségi ellentétek felizzanak, hanem az az érdeke, hogy tényleg itthon érezzék magukat az emberek és azon belül az a mintegy 2 millió vagy annál több romániai magyar nemzetiség akár Erdélyben él, akár az ország más területein.
Mi most a legfontosabb feladatunknak azt tartjuk egyrészt, hogy az egész világ tudja, hogy milyen problémáink vannak, és ezekhez a jogaikhoz ragaszkodunk. Ugyanakkor viszont, hogy itt megértessük a román kollégáinkkal, barátainkkal és nem barátainkkal azt, hogy itt van egy közös érdek, hogy találjunk egy megegyezési módot, mert nem lehet úgy a diktatúra felszámolásához hozzákezdeni, ami a régi intézményrendszer és a régi tudati maradványok felszámolását is jelenti, hogy mindenben változtatni akarunk, kivéve a nemzetiségek jogfosztásában. +++
1990. január 28., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|