|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - csütörtöki események
|
----------------------------------- München, 1989. október 19. (SZER, A mai nap) - A budapesti Országgyűlés ma délelőtti tanácskozásáról Szőcs Géza számol be: - Az egyik legvitatottabb, legtöbb indulatot kiváltó törvényt, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló javaslatot a hosszas előkészítés és az összecsapások után majdhogynem meglepően simán fogadta el ma reggel 9 óra után az Országgyűlés. 85 százalékos többséggel kimondatott, hogy - szemben az uralkodó párt elképzeléseivel - a pártok munkahelyeken szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai sem országos sem megyei pártszervben nem tölthetnek be tisztséget, a hivatásos állományú rendőrők pedig helyi szinten sem tölthetnek be vezető tisztséget. Ezt követően került sor az alkotmánybíróság törvénytervezetének vitájára. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéja, majd dr. Horváth Jenőnek, az illetékes jogi bizottság szempontjait ismertető előadása leginkább a többségükben jogilag legfeljebb csak átlagosan képzett képviselőknek szóló szakmai felvilágosítás volt. Hogy a sarkalatos törvények közül ez volt-e az, amely a legkevesebb nézetet ütköztette, és amely a legkevésbé kavarta föl az érzelmeket, azt az is bizonyítja, hogy a törvényjavaslat és a módosítások vitájában gyakorlatilag csak egyetlen kérdésben került sor a radikális véleménykülönbség megfogalmazására. Nemes Tamás komáromi képviselő javaslatát elfogadva az Országgyűlés (...) százalékos többséggel úgy döntött, hogy a jövendő alkotmánybíróság székhelye ne Budapest legyen, hanem Esztergom. Az Országgyűlésnek ezt a döntését - amelyért nyílt tapssal is megjutalmazta önmagát - jelképes, Esztergom politikai rehabilitációjára irányuló gesztusnak kell tekinteni, ezen túlmenően pedig olyan lépésnek, amely általában jelzi a magyar történelmi városok politikai, kultúrális felértékelésének szándékát és fontosságát. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - 1. folyt.
|
A többnyire jogi szempontú finomításokat tartalmazó módosító javaslatok hosszú sorát egytől-egyik óriási többséggel szavazta meg az Országgyűlés, és ugyanez volt a helyzet a törvényjavaslat azon szövegváltozatával is, amelyben arról szavaztak az illetékes bizottságok ajánlásának megfelelően, hogy az alkotmánybíróság csak az arra feljogosítottak indítványára értelmezhesse az alkotmány egyes rendelkezéseit, nem pedig hivatalból is. Negyed 12-kor sor került végül magának az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a megszavazására is, méghozzá 84 százalékos többséggel, ami 320 igen szavazatot jelentett ellenszavazat nélkül. A szavazás utáni szünetben Nagy Sándor szakszervezeti vezető sajtóértekezleten ismertette a SZOT szociális elképzeléseit, 12 óra előtt pedig Horváth István belügyminiszter expozéjával kezdődtek meg a képviselőválasztási törvénnyel kapcsolatos munkálatok. +++
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|