|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szegedi Galiba Kör
|
SZER ------------------ München, 1989. május 7. (Molnár Máté) Zene, szó A szegedi egyetemen az 1980-as évek elején a jogi kar hallgatói nem csatlakoztak a bölcsészek mozgalmához. Közömbösek, vagy úgymond vonalasak voltak. Megjegyzem, az akkori reformerekkel való szembenállás egyik legmerevebb képviselője a KISZ KB intézőbizottságából éppen akkor kiöregedő jogász, Vastagh Pál volt. Az, aki most április 11-ikén a Politikai Bizottság tagja lett. Visszatérve a joghallgatók szerepére: csak remélhettük, hogy a bölcsészek és jogászok szembenállása előbb-utóbb megszűnik. Így is lett. A változás körülbelül két éve kezdődött. Ennek egyik jele, hogy még 1987-ben összefogott néhány másodéves joghallgató, miután éles szemmel észrevettek egy miniszteri rendeletet, amely az akkori, igen korlátozó jellegű egyesületi törvény hatálya alól kivette az egyetemi öntevékeny csoportokat. Ez a baráti társaság elhatározta, hogy megnézi: mi történik, ha megpróbálnak e joggal élni. Volt bennük bizonyos előrelátás. Ezért választották a Galiba Kör nevet. Az ügy valóban nem ment simán. A halódó kari lapot ugyan gyorsan átvehették a KISZ-től, de az egyik szervező, Szente Zoltán hamarosan írt bele egy cikket a Nyíltság korlátai címmel, amit az egyetem vezetése betiltott. Ezzel sokat tettek a csoport népszerűsítéséért. Az írásnak három fő témája volt: a sajtócenzúra természete, a hivatalos történetírás bírálata és a második, nyilvánosságba szorított ellenzék legálissá tételének szükségessége. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Szegedi Galiba Kör - 7/1. folyt.
|
A körülmények - mint tudjuk - azóta megváltoztak. E cikk lényeges részei is hamarosan, 1988. februárjában megjelentek, mégpedig nem a Iustitium című 300 példányos kari lapban, hanem több ezer példányban az egyetemi újságban. Ugyanakkor klubhelyiséget is kapott a kör a jogi kar pincéjében, és nagyjából ezzel egy időben komolyabb összeget nyert el a Soros- alapítvány pályázatán. Ekkor indult előadássorozatuk, amelynek témái jól mutatták, hogy a csoport időközben már részben kicserélődött tagjai komolyabb, az egyetem falai közül kilépő politikai szerepre készülnek. Az első előadáson a választási rendszerről volt szó, majd az 1980-as évek elejének, a Kádár-féle vezetés által megbuktatott reformelképezelésekről és a közigazgatásról. 1988. március 15-ikén tartotta a Galiba Kör első, nagyobb közönséget vonzó estjét. Marosi Júlia népdalénekes, ifjú Csoóri Sándor édesanyja és Kátó Sándor, az Erdélyből származó színművész emlékezett a forradalomra, majd Szabó Miklós történésszel és Ribár János szegedi evangélikus lelkésszel beszélgetett a Kör két tagja a magyarság XX. századi sorsáról. Az est kettős lábtörést jelentett: nemcsak Szabó Miklós, az ismert ellenzéki került le ezzel a tilalmi listáról, de évtizedek óta először kapott szót egy lelkész egyetemi ünnepségen. A következő rendezvények is telt házat vonzottak, ami előadásokként körülbelül 150 hallgatót jelentett. Lengyel László közgazdász, Andrássy Miklós és Némethy Zsolt, a Fidesz alapítói, valamint Hegedűs András szociológus volt az előadó. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szegedi Galiba Kör - 7/2. folyt.
|
Ezt a következő tanév elején, 1988 őszén követte egy, az országos sajtóban is nagy visszhangot keltő est. Valószínűleg Hegedűs András biztatására meghívták Farkas Vladimirt, volt ÁVO-s alezredest is. Az előadássorozat mellett a kör egy másik lap, a Küzdőtér szervezését is megkezdte. Első száma 1988 őszén jelent meg. Időközben a Küzdőtér második száma is kapható már. A napokban jelent meg Magyarok a szovjet Gulagban alcímmel. E 170 oldalas interjú és dokumentumkötet, valamint a Kör további rendezvényeinek ismertetésére még visszatérünk. +++
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|