|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Párttörvény - rövid ismertetés (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választáson.
A törvény megfogalmazása szerint a pártok rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. A törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, s amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ismeretes, hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb kérdése, működésük színtere, amelyről hosszú és éles viták zajlottak le. Ezért a törvényjavaslat két változatot tartalmazott a munkahelyek depolitizálására. Az Országgyűlés az Ellenzéki Kerekasztal támogatta javaslatot fogadta el, amely a munkahelyekre egységesen mondja ki a pártszervezetek működésének tilalmát. A törvény tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a törvény kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvény szigorúan szabályozza a pártok gazdálkodási lehetőségeit. A képviselők döntése alapján ugyanis a pártok csak a tulajdonukban lévő, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják díj ellenében. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Párttörvény - rövid ismertetés (2. rész)
|
A kezelésükben, használatukban állókat viszont nem. A pártok gazdálkodásának ellenőrzéséről a törvény egyebek között úgy rendelkezik: a pártok minden év március 31-ig kötelesek közzétenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. A törvény kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz. A vagyonmegosztás módja és aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg. Erre a megoldást egy, a közérdeket szolgáló alapítvány jelentheti, amelyet az Országgyűlés hoz létre. A párttörvény több ponton módosítja az egyesülési jogról szóló törvényt. Az ugyanis a pártok alapításával, működésével, törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen tartalmazza, míg a párttörvény az ezektől eltérőeket szabályozza. Módosítani szükséges a Polgári Törvénykönyvet is, mert a magyar közjog nem ismeri a törvénnyel létrehozott közalapítvány intézményét. (MTI)
1989. október 19., csütörtök 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|