|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné üdvözölte a díszpáholyban helyet foglaló Bengt K. A. Johansson svéd közigazgatási minisztert, és eredményes magyarországi tárgyalásokat kívánt a vendégnek.
A pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényjavaslat sorsát eldöntő határozathozatal előtt - a vitát már a szerdai ülésen lefolytatták - Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) kért szót egy, az egész magyarságot, Európa civilizációját érintő kérdésben. A képviselők figyelmét és támogató állásfoglalását kérve emlékeztetett: Tőkés László temesvári lelkészt a román hatóságok üldözik magyarságáért, egyházi szolgálatáért, és mint embert is meghurcolják. Pénteken reggel bíróság elé állítják, és feltehetően elítélik. A képviselő javasolta, hogy a parlament emelje fel szavát az erdélyi lelkész üldöztetése ellen, és biztosítsa őt együttérzéséről. Az Országgyűlés közfelkiáltással szolidaritását nyilvánította ki Tőkés László lelkésszel. Az elnök ezután bejelentette: a képviselőkhöz eljuttatták azt a nyilatkozat-tervezetet, amely elítéli az újra, nyíltan jelentkező fasiszta, nyilaskeresztes eszmét. A nyilatkozatban megfogalmazottakat a képviselők közfelkiáltással elfogadták. A nyilatkozatot közzéteszik. Jakab Róbertné, visszatérve az eredeti napirendre, egy félreértést tisztázandó, közölte: szerdán este elegendő képviselő tartózkodott az ülésteremben ahhoz, hogy a törvényjavaslatot megszavazzák. A T. Ház mégis úgy döntött, hogy a szavazással csütörtök reggelig várnak, hogy minél többen nyilváníthassanak véleményt. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (2. rész)
|
A soros elnök ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányerejű törvényjavaslat elfogadásához kétharmados többség szükséges, ami egyaránt vonatkozik a módosító javaslatokra és az egész törvényre. A képviselők elutasították azt az egyéni indítványt, hogy a pártok ezentúl ne kaphassanak támogatást az állami költségvetésből. Az egyik legvitatottabb részletről, a munkahelyi pártszerveződés tilalmáról, illetve lehetőségéről több paragrafusra vonatkozóan össezevontan döntöttek. A törvényhozók nem fogadták el azt a módosító javaslatot, amely a munkahelyi pártszervezetek megszüntetését az eredetitől eltérő időpontban indítványozta. A törvényjavaslatban szereplő két változat közül amellett döntöttek nagy többséggel, amelyik a választások előtt 90 nappal javasolja a munkahelyi pártszervezetek megszüntetését. Így az Országgyűlés határozata megtiltja, hogy a pártok szervezeteket hozzanak létre és működtessenek a munkahelyeken, továbbá, hogy hivatátos katonák és rendőrök vezető párttisztségeket töltsenek be. Mindezeket figyelembe véve határozza meg a törvény a pártok munkahelyekről való kivonulásának időbeni ütemezését. A képviselők minősített többséggel azt is elfogadták, hogy a pártok csak a tulajdonukban lévő vagyont értékesíthetik, a kezelésükben állókat viszont nem. Végül a törvényjavaslat egészéről döntöttek: a pártok müködését és gazdálkodását szabólyozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 11:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (3. rész)
|
A határozathozatal után a képviselők rátértek a harmadik napirendi pont, az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Mielőtt Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéját elmondhatta volna, szót kért Csipkó ------ Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) képviselő. Az ellenzéki pártokhoz ------ fordulva azt hangsúlyozta: a kialakuló többpártrendszer nem kell, hogy szükségszerűen szembeállítsa egymással a politikai szerveződéseket. Vannak olyan célok, amelyek mögé minden demokratikusan működő pártnak fel kell sorakoznia. Ilyen cél lehet a demokráciaellenes erőkkel szembeni küzdelem. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a nyilaskeresztes párt röpcédulája sugallta gondolatok teret kaphassanak a mai magyar politikai közéletben. Az ellenzéki pártok képviselőinek nevében Roszik Gábor (Pest m., ------------ 4. vk.) kifejtette, hogy valamennyi ellenzéki csoport a legmesszebbmenőkig elítéli a kérdéses nyilatkozatban foglaltakat. Véleménye szerint a fasizmus elleni harc mellett találni fognak szebb célokat is, amelyek megvalósítása érdekében összefognak a különböző pártok. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.) ----------- elmondotta: tudomása szerint a kérdéses irományon szereplő telefonszámokon részben a MISZOT volt alelnöke, az SZDSZ egyik szociológusa, valamint a Fidesz volt irodája hívható. Nyilvánvaló tehát a provokáció, ezért a képviselő szerint hasznos lett volna, ha ezt szerdán a belügyminiszter is megerősíti. A képviselői felvetésre Horváth István belügyminiszter röviden elmondotta, hogy szerdán Kulcsár Kálmán már tájékoztatta a parlamentet arról: a rendőrség hivatásának és törvény által rendelt kötelességének megfelelően teljes komolysággal foglalkozik az üggyel. A bűncselekménynek - mondotta Horváth István - van már gyanusítottja, de még folytatni kell a vizsgálatot, a gyanu megalapozásához szükséges bizonyítékok előteremtésére. Amennyiben a nyomozás befejeződik, az eredményről a Belügyminisztérium részletes tájékoztatást ad. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében. A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az Alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A magyar alkotmányfejlődés történetére utalva rámutatott, hogy abban évszázadok óta él az alkotmány intézményes védelmének gondolata, s ez az igény - legalábbis az alkotmány szövegezésének szintjén - már 1972-ben újra felvetődött. Az alkotmány akkori módosításával az Elnöki Tanács kapott alkotmányos felügyeleti hatáskört. Az 1983-as módosítással pedig létrejött az Alkotmányjogi Tanács, mint az alkotmány védelmének önálló szervezete. A miniszter megállapította, hogy e megoldások elsősorban azért nem vezettek eredményre, mert a politikai hatalmi struktúra - ki nem mondottan - nem kívánatosnak tartotta döntéseinek alkotmányos ellenőrzését, s ez az ideológiai fenntartás a parlamenti szuverenitás védelmének álarcában jelent meg. Az igazságügyminiszter megállapította, hogy Magyarországon ma nincs olyan politikai hatalom és számottevő politikai erő, amely ne alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés intézményrendszerét elfogadva kívánna tevékenykedni. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatása. Az Alkotmánybíróság hatáskörének kimunkálásakor figyelembe vették a nyugat-európai alkotmányfejlődés tapasztalatait is - mondotta a miniszter. A javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre terjeszti ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)
|
A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul. Hivatalból akkor kezdeményezhető, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az állami irányítás más jogi eszközeinek a nemzetközi szerződésekkel való ütközését, illetve mulasztásban jelentkező alkotmányellenességet észlel, vagyis ha valamely szerv nem teljesíti jogszabályalkotási kötelezettségét. Ugyancsak hivatalból indítanak eljárást az alkotmány értelmezésével kapcsolatos ügyekben. Mivel a politikai egyeztetések során az Alkotmánybíróság személyi kérdései központi figyelmet kaptak, a miniszter kitért a megállapodások nyomán kialakult elképzelésekre. Elmondta, hogy az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani ülésszakon - az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az Alkotmánybíróság felállítását - 1990. január 1-jét - követő öt éven belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakításában. Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a közjogi törvényjavaslat-csomag egészét a politikai rendszerváltás, az új politikai kormányzati mechanizmus alkotmányos és törvényes alapjainak, kereteinek garantálása jellemzi. Mint mondta, a jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma azonos tartalmat hordoznak, és nélkülözhetetlen elemei a politikai rendszer demokratizálásának. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg - mondotta. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (6. rész)
|
Befejezésül elmondta, hogy egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglaltakkal, s megfontolásra ajánlotta az Országgyülésnek az Alkotmánybíróság székhelyének Budapesten kívüli felállítását szorgalmazó javaslatot. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ------------ előadója elöljáróban kifejtette: az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az Alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az Alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. E javaslatok közül példaként hármat említett. Az első az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó előzetes vizsgálatokkal függ össze. Mint mondotta: még a tudomány is vitatkozik azon, hogy megadassék-e az Alkotmánybíróság számára az előzetes vizsgálat lehetősége törvényjavaslat, már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és nemzetközi szerződések egészének alkotmányellenességéről. Ez ugyanis paradox helyzetet teremthet: az Alkotmánybíróság a törvény egészéről kimondja, hogy nem ütközik alkotmányba, a törvény elfogadását követően azonban egyes részletei - a változó körülményekből fakadóan - alkotmányellenessé válhatnak. Ennek kiküszöbölésére a bizottság kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg, amely szerint az Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezheti el. A második módosító javaslat az összeférhetetlenség szabályait pontosítja, erősítve az alkotmánybíró függetlenségének garanciáit. Nemcsak azokat a munkaköröket sorolja fel a javaslat tételesen, amelyek összeférhetetlenek e tevékenységgel, hanem egyértelműen megfogalmazza a szankciókat is. A harmadik vitatható pont, hogy az alkotmányellenesség megállapításának időpontjától, avagy a törvény elfogadásának időpontjától veszti-e hatályát az alkotmányellenesnek minősített törvény illetve jogszabály. A bizottság álláspontja az, hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem lehet visszamenőleges hatályú, mert adott esetben kisebb kár származik abból, ha az új jogszabály megalkotásáig fönnmarad az eredeti, ám alkotmányellenesnek minősített jogszabály. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
|
Horváth Jenő további két, kisebb horderejűnek értékelhető módosító javaslatot is említett. Az egyik arra vonatkozik, hogy az Alkotmánybíróság tagja vagy tudományos fokozattal rendelkező professzor, vagy húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember lehet. A törvénytervezet eredeti szövege ugyanis mindkét feltételt együttesen írja elő. A második az Alkotmánybíróság székhelyét érinti: a jogi bizottság javaslata, hogy egyelőre - az Alkotmánybíróság működéséhez szükséges feltételeket figyelembe véve - a testület székhelye Budapest legyen, ellentétben Dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) indítványával, aki Esztergomot javasolja. Az expozét követően a törvényjavaslat fölötti általános vitában senki nem kért szót, így az elnök szavazást rendelt el: a képviselők döntése értelmében a részletes vitával folytatták a munkát. Dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) azt a módosító indítványát, --------------- hogy az alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen szóban is megindokolta. Szerinte, ha Esztergomot választanák székhelyül, olyan városba kerülne az Alkotmánybíróság, amely a magyar államiság bölcsője, államalapító szent királyunk szülő- és koronázási helye, s a tatárjárásig királyaink otthona volt. A módosítás elfogadása esetén a ,,vidék,, megjelenne a közhatalomban, s ez így az első lépések egyike lenne a hatalmi decentralizáció felé. A képviselő azt is elmondta, hogy az ilyen jellegű döntés rehabilitálná Esztergomot az elmúlt 40 év első felének torz politikájából fakadó, súlyosan megkülönböztető, s máig hátrányosan ható aktiválásért, amelyet a klerikarizmus hazai központjának kikiáltva szenvedett el. A képviselő mindehhez hozzátette: a közelmúltban átadott tömegszervezeti székház alkalmas e fontos közintézmény méltó elhelyezésére. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (8. rész)
|
A részletes vitában többen nem kértek szót, így az elnök felkérte a törvényjavaslatot beterjesztő igazságügyminisztert, kíván-e reagálni az elhangzottakra. Kulcsár Kálmán úgy ítélte meg: nem hangzott el olyan felvetés, amely választ igényelne. Azt azonban megfontolásra ajánlotta, hogy az Alkotmánybíróság székhelyének ügyében ne most döntsön az Országgyűlés. Adjanak felhatalmazást a kormánynak arra, hogy vizsgálja meg a feltételeket, és azt követően kerüljön sor a döntésre. Bár a vitát korábban már lezárták, ezt követően mégis többen szót kértek. Márton János (országos ------------ lista) - csatlakozva Nemes Tamás indítványához - megerősítette: meg kell végre kezdeni az ősi vidéki városok nagykorúsítását. Ennek a folymatnak az első lépése lehet, hogy Esztergomot jelölik ki az Alkotmánybíróság székhelyéül. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) -------------- szintén egyetértett azzal, hogy Esztergomban teremtsék meg az Alkotmánybíróság felállításának feltételeit. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) azt javasolta, hogy ne fogadják ---------------- el az igazságügyminiszter indítványát, és mindenképpen most döntsenek az Alkotmánybíróság helyéről. Király Zoltán (Csongrád m., ------------- 5. vk.) ugyancsak elvetette Kulcsár Kálmán halasztásra vonatkozó indítványát, és felkérte az Országgyűlést, hogy most szavazzanak a kérdésben. Véleménye szerint e döntés ismeretében a kormánynak lesz majd a feladata, hogy Budapesten vagy Esztergomban megteremtse az Alkotmánybíróság működési feltételeit. Raffay Ernő (Csongrád ----------- m., 1. vk.) - történészként - indokoltnak tartotta, hogy a vidék végre visszakapja jogait. Ő is Esztergomot javasolta az Alkotmánybíróság székhelyéül. Szentágothai János (országos lista) több előtte szóló ------------------ képviselőtársához csatlakozva hangsúlyozta, hogy szükség van a történelmi városok rehabilitációjára. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (9. rész)
|
A székhely kialakítása feltételeinek megteremtésével kapcsolatban pedig elmondta, hogy tudomása szerint az ilyen jellegű intézmények tagjai igen ritkán ülnek össze tanácskozásra, így nem egy folytonosan működő hivatalt kell fenntartani, hanem inkább csak egy reprezentatív helyiséget. Többen nem jelentkeztek hozzászólásra, így az elnök a törvényjavaslatot beterjesztő miniszterhez fordult, mondván, hogy ha ezek után a kormány visszavonja a törvényjavaslatot, vagy a korábbiakban vitatott pontját, akkor az Országgyűlés elhalaszthatja a döntést. Kulcsár Kálmán egy mondatban válaszolt: ez a kérdés döntésre érett, a törvényjavaslatot nem szükséges visszavonni. A vitát követő szavazáskor először a törvényjavaslathoz benyújtott számos bizottsági és képviselői módosító javaslatról döntöttek. A hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik értelmében amellett foglaltak állást, hogy az Alkotmánybíróság székhelye ne Budapest, hanem Esztergom legyen. Ezután a képviselők az Alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslat egészéről - a már elfogadott módosításokkal kiegészítve - döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot - minősített többséggel - 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (10. rész) - Horváth 1.
|
Az Országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői választásokról szólva néhány általános jog-elvi kérdést említett. Mint mondta: a választójog - az állampolgárokat megillető politikai alapjog - gyakorlása egyben a képviseleti testület létrehozásának eszköze is. Egyszerűbben szólva a választás terméke a képviseleti testület. Ebben az összefüggésben a választások kapcsán a politikailag legérzékenyebb közjogi kérdésekről van szó. A közvetlen demokrácia intézményeinek - így mindenekelőtt a népszavazásnak, a népi kezdeményezésnek - ésszerű és mértéktartó alkalmazása mellett, a nép akaratából megújuló és a nép akaratát kifejező képviseleti szervek és ezek működése adja a biztos kormányzás alapját. Ez minden modern, demokratikus jogállam jellemzője, ami történetileg az általános választójog kialakulásához kötődik. Ezzel egyidőben és ezzel szoros kölcsönhatásban viszont kialakultak a politikai pártok, mint a politikai akarat- és véleményformálás intézményei is. A különböző politikai programmal fellépő pártok a tömegbázisuk tudatában vagy reményében indulnak a választásokon és támogatottságuknak megfelelő arányú mandátumot igényelnek a Parlamentben. A tapasztalatok azt is igazolják, hogy a demokratikus választás nemzetközileg elfogadott elvein túl, mint például a választójog általánossága, közvetlensége, arányossága és más elvek elterjedtsége mellett, a választás szabályai szervesen kapcsolódnak a politikai viszonyokhoz. Azaz a társadalmi-politikai folyamatok és törésvonalak szoros kölcsönhatásban állnak a választási és a képviseleti rendszer változásaival. Vagyis, minden markáns társadalmi-politikai változás szinte szükségszerűen együtt jár új - az adott viszonyokra reagáló, ahhoz kötődő - választójogi törvény elfogadásával, a választási rendszer átalakításával. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (11. rész) - Horváth 2.
|
Most olyan politikai képviselet kialakulása körvonalazódik, amikor a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje válik mindinkább meghatározóvá. A korábbitól gyökeresen különböző modellű politikai képviseleti rendszer az eddigiektől eltérő választási rendszert is követel. - A tervezet szerinti új választási rendszerünk - amely más országoktól, sem keletről, sem nyugatról nem vesz át változatlanul egyetlen már eddig ismert megoldást sem - a sajátos hazai viszonyainkat veszi alapul - hangoztatta. - A választás rendszere és a választójog a politikaformálás mind erősebb eszközévé válik, szerepe felértékelődik egy kialakuló új struktúra befolyásolásában. A többpártrendszerre épülő társadalmi-politikai modellben a képviselet helye, szerepe is megváltozik. A parlamenti többség lesz a kormányalakítás bázisa, mivel a parlamentnek felelős kormányzati tevékenység csak így teremthető meg. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a többpártrendszerre épülő parlamentáris szisztéma jelentősen megváltoztatja az egyes képviselők pozícióját is, ideértve a választókkal való kapcsolat tartalmát, formáját, stílusát, s főleg az irántuk viselt felelősség jellegét. Könnyen belátható, hogy a jelzett viszonyokban meghatározóvá válnak a pártok, illetve az egy-egy képviselő mögött álló szervezetek. A képviselő magatartásának jövőbeli irányánál tehát ezt, s nem a mai helyzetet kell alapul venni. Mindezek előrebocsátása után a miniszter az új választójogi törvénytervezet főbb céljairól és konkrét intézményeiről szólt. - A törvény koncepcionális kérdéseinek vitájában kezdetben kibékíthetetlennek látszó ellenvélemények csaptak össze - emlékeztetett. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (12. rész) - Horváth 3.
|
A kizárólag egyéni választókerületi rendszert javaslókkal szemben a másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás választást tartották egyedül elfogadhatónak. Eltekintve a feltehetően jól ismert érvek és ellenérvek részletezésétől, a választójogi törvénytervezetben, úgy vélem, sikerült az átmeneti és formálódó társadalmi-politikai viszonyainknak leginkább megfelelő kombinált választási rendszert megfogalmazni, amelyben egyenlő arányban küldhetnek a választók képviselőt az egyéni választókerületekből és a pártok által állított megyei, illetve fővárosi listákról. - Annak érdekében tehát, hogy a pártok programjaiban megjelenő és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a területi választókerületekben indíthatnak jelölteket. A korrekt pártpolitikai képviselet létrehozása megkívánja, és a törvénytervezet biztosítja is, hogy a töredékszavazatok is hasznosuljanak. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett országos lista, amely semmilyen vonatkozásban nem azonos a jelenlegi országos listával, amelyre eddig a választók közvetlenül szavaztak. A javasolt országos lista nem az eddigi célt, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a pártok között a mandátumok elosztása a legteljesebb mértékben a választók támogatásának arányában történjék. Az országos lista tehát nem a védett vezetők képviselői mandátumhoz juttatásának, hanem az arányos képviselet megteremtésének az eszköze. Ez a szerepe, s nem más - jelentette ki Horváth István. A pártok arányos képviselethez jutását biztosító rendelkezések mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a jelenlegi választási szisztémából táplálkozik, s amelyben a területi érdek, mint valós társadalmi érdek is közvetlenül kifejeződhet - mutatott rá. Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből fakadó tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni választókerületi rendszert viszonylag széles körben fenntartja, illetve független jelöltek indulására is lehetőséget teremt. A továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának kisebb-nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a kormány nem tudja támogatni, majd így folytatta: (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (13. rész) - Horváth 4.
|
- A tervezetnek az az alapeszméje, miszerint parlamentáris demokrácia - legalábbis a most belátható jövőben - nincs pártképviselet nélkül. A pártképviselet tényleges súlyának megállapításához viszont elengedhetetlenül szükség van az arányos képviseletre. Ennek megállapításának legjobb módja pedig a listás rendszer, illetve az egyéni és a listás választási rendszer javasolt kombinációja. Úgy vélekedett: mindez tisztességes, demokratikus és szakmailag korrekt felfogás, amit a tervezet egésze szigorú logika szerint következetesen érvényesít. Ennek a rendszernek, a politikai jogi és a matematikailag összefüggő egységes struktúrának bármelyik eleme is bomlik meg, az egy más választási szisztémát jelentene. Ugyancsak az előzetes vitákra utalva emlékeztetett azokra a gyakran fevetődött nézetekre, hogy a tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű rétegek, vagy például a nemzetiségek képviseletét a Parlamentben. Ennek kapcsán az érvelések igazságát elismerve, két dolgot említett meg. Az egyik: hazánk területén a nemzetiségek elhelyezkedése történeti okok miatt olyan, hogy egy nemzetiség számára sem jelölhető ki külön választókerület, legalábbis az arányosság elvének megsértése nélkül. Nem élnek ugyanis viszonylag zárt tömbben, mint a magyarok Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a Szovjetunióban. A másik, hogy a jelenlegi szabályozás sem biztosítja a norma erejével képviseletüket, az tulajdonképpen a központi listán politikai úton történik. Kiemelten fontos követelmény, hogy a nemzetiségek képviseletére a jövőben is legyen politikai kötelezettségvállalás és politikai garancia. Ezzel összefüggésben azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a pártok, amelyek hatókörébe került a jelöltállítás, jól felfogott érdekükben e módon is felkarolják a nemzetiségek ügyét. A vitatott kérdések lezárásaként érintette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőik száma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál - más megyék hátrányára - több képviselőt választottak. Az arányosság és a szavazat egyenlőségének követelménye a javaslat szerint jobban érvényesül, s ez így igazságos. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a jelöltek számának jelentős növekedését eredményezi. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész) - Horváth 5.
|
- Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a különböző politikai erők jelöltjei tisztességes választási kampány során ismertté váljanak és törvényes, hiteles választásokon méressenek meg - hangoztatta. - Miközben a jelölési eljárás egyszerűbbé vált, és jórészt átkerült a pártok döntési terrénumába, fokozott hangsúllyal kerül előtérbe a választási kampány szabályozása és etikája. Politikai kultúránk nagy erőpróbája lesz az elkövetkező választási kampány, amelyhez a törvényes feltételek adottak. Ezekben a szabályokban az európai választási rendszerekbe beépült értékek védelme fogalmazódik meg: a szabad véleménynyilvánítás, a propaganda széles eszköztárának szabad, mások sérelme nélküli alkalmazása, az esélyegyenlőség és az egyenlő feltételek biztosítása, az állampolgári kontroll és a jogorvoslat lehetősége a választás egész folyamatában. A törvénytervezet az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek - a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási eszközök -, számára elsősorban kötelezettségeket állapít meg, feladatokat ró rájuk, éppen az állampolgári jogok érvényesülése érdekében. Külön kiemelte, hogy a nagy tömegbefolyással bíró hírközlő szervek, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a választáson jelöltet állító pártok felhívását - azonos feltételek mellett - legalább egyszer ingyenesen közli. Ugyancsak kötelességük a kampány utolsó napján - pártonként azonos műsorfeltételekkel, kommentár nélkül - a pártok által készített választási összefoglalót közreadni. Ezek a rendelkezések, éppúgy mint a hirdetések, szórólapok, plakátok szabad készítésére és felhasználására vonatkozó szabályok, azt a célt szolgálják, hogy az állampolgárok tényleges ismeretek birtokában, valódi választási helyzetbe kerüljenek. Figyelemre méltónak ítélte a választási szervek megalakításáról, összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új szabályokat is. Így azt, hogy az országos és a területi választási bizottságok, valamint a szavazatszámláló bizottságok választott és megbízott tagokból állnak. Ebben az összetételben a megbízott tagok részvétele a nóvum, akik egy-egy párt vagy független jelöltek képviseletében vesznek részt a választási szervek munkájában. Ezáltal lehetőség nyílik a különböző politikai irányzatok képviselőinek együttműködésére a választások törvényességének együttes ellenőrzésére. Működésük nyilvános, a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (15. rész) - Horváth 6.
|
Hasonló újdonság, hogy a törvénytervezet egy külön fejezetet szentel a jogorvoslat kérdésének és megnyugtatóan rendezi azt. Amennyiben ugyanis - a választási folyamat egészére kiterjedően - az érintett választópolgárok, jelöltek vagy pártok által benyújtott kifogást a választási bizottság elutasítja, az elutasító döntés ellen a fővárosi, megyei, illetőleg a Legfelsőbb Bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. Általánossá vált tehát a bírói út, mint a választások tisztaságának, törvényességének végső garanciája. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a Parlament döntése alapján megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó jogállam nékülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos vitára utalva leszögezte: a köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpolitikai, hanem a nemzet sorsát érintő - általános társadalmi érdek. - A demokratikus jogállamba való békés politikai átmenet zálogát ma a nép által, demokratikusan választott köztársasági elnök stabilizáló funkciójában találhatjuk meg. A különböző politikai érdekek által szabdalt és politikai csatározásoktól átfűtött - a parlamenti választásokat megelőző - időszakban is elemi érdek az ország politikai stabilitása és kormányozhatósága. Ezért indokolt az ország lakosságához fordulni, hogy valamennyi választópolgár szavazatával közvetlenül nyilváníthasson véleményt a köztársasági elnök személyéről. A népszavazással megválasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához. Utalt arra, hogy a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat egyszeri alkalomra készült. A javaslat mind a pártok, mind az önszerveződő állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Egyetlen jogi feltételként 50.000 támogató aláírás összegyűjtését írja elő a törvénytervezet a jelöléshez. A köztársasági elnök megválasztásához az állampolgárok nagy többségének egyező akaratnyilvánítása szükséges. Erre tekintettel a javaslat nagyobb részvételi és szavazati arányt kíván meg ebben az esetben, mint az országgyűlési képviselők választásánál. Előfordulhat - figyelmeztetett -, hogy a szavazatok megoszlása miatt, csak a második választási fordulóban sikerül dönteni a köztársasági elnök személyéről; erre lehetőséget ad a törvénytervezet. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (16. rész) - Horváth 7.
|
Végül arról a roppant történelmi felelősségről szólt Horváth István, amely most a köz érdekében tevékenykedő, az ország jövőjének alakításában szerepet vállaló szervezetek és személyek minden döntését áthatja. Amikor az Országgyűlés elfogadja az új választójogi törvényt, történelmi tettet hajt végre - mondotta -, megteremti a demokratikus parlamenti kormányzás feltételeit, s új társadalomirányítási modellt ad az elkövetkező generációk számára. Most a képviselők döntésén múlik, hogy az új törvény mennyiben járul hozzá a szándékolt társadalmi-politikai modellváltáshoz, milyen választási törvénye lesz Magyarországnak akkor, amikor népe eltökélten küzd sorsának alakításáért. - Az új törvény azonban kínálja bár a legdemokratikusabb megoldásokat - önmagában nem hozhatja meg a kívánt változásokat. A törvényadta szabadsággal, lehetőségekkel tudni kell élni, s nem visszaélni. Valamennyiünk érdeke, hogy szabad, demokratikus, tiszta választások legyenek, s a szükségszerűen éleződő politikai harc ne egymás lehetetlenné tételére, az emberi méltóság csorbítására irányuljon. Tisztességes küzdelemben, korrekt módon a ,,játékszabályok,, betartásával lehet győzni, különben csak vesztesek lesznek. Látni kell azt is, hogy a következő választások társadalmi-politikai súlya messze túlnő az általános választások hagyományos jelentőségén, és hatással lesz az új, formálódó jogállam valamennyi alapvető intézményére. Ezért minden politikai szervezet, minden jelöltet indító párt felelős magatartására, közös erőfeszítésére lesz szükség a választások sikere érdekében - hangoztatta befejezésül a miniszter, elfogadásra javasolva a törvényjavaslatokat. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (17. rész)
|
Dr. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ------------------ előadója mind az országgyűlési képviselők választását,mind pedig a köztársasági elnök választását szabályozó törvényjavaslatról kifejtette a testület véleményét. Mint mondotta, a bizottság a kormány által beterjesztett tervezeteket támogatja, mert azok megfelelnek az előzetes politikai konszenzus alapján kialakított egyensúlynak. A választójogi törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványok közül tételesen ismertette azokat, amelyek az egyéni választókerületekben megszerezhető képviselői helyek arányát kívánják növelni a területi, illetve országos listán megszerezhető mandátumok rovására. Mint mondotta: a már elfogadott módosított alkotmány szerint a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia szabályainak megfelelően kell a magyar államszervezetet felépíteni. Ennek megfelelően a pártok a szervezeteiket támogató választópolgárok politikai érdekeinek a hordozói, s rajtuk keresztül valósul meg az állampolgárok képviselete a Parlamentben. Az egyéni választókerületek és a független képviselők azonban - sorolta a bizottság ellenérveit - partikuláris érdeket jelenítenek meg. Ez pedig a kormányozhatóságot veszélyeztetné akkor, amikor a módosított alkotmány a Parlamentnek központi helyet szán az állami berendezkedésben. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslathoz mindössze annyit fűzött hozzá, hogy azt a bizottság egyhangúlag támogatja. Kitért az elnökválasztás időpontjára vonatkozó országgyűlési határozat-tervezetre is, kiemelve: a bizottság célszerűnek tartja az eredetileg ajánlott november 26-i időpontot elhalasztani egy héttel. Tehát a javaslat az, hogy az elnökválasztás első fordulóját december 3-án, sikertelenség esetén pedig a második fordulóját december 10-én tartsák meg. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész)
|
Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlovákok -------------- Demokratikus Szövetségének főtitkára, az általános vita első felszólalója kijelentette: a választójogi törvénytervezetet e formájában nem tudja elfogadni. Mint mondta, módosítási javaslattal azért nem él, mert a törvénytervezetbe - annak gondos előkészítése ellenére - semmilyen csoportérdekeket garantáló formula nem illik bele. A hazai egyházak, a hat nemzetiség és a cigányság nevében arra figyelmeztetett, hogy nekik nem lesz esélyük a kollektív parlamenti képviseletre. Egyéni választókerületekben ugyanis nem indulhatnak, mert egy-egy körzetben 70 ezer vagy akár csak 30-40 ezer nemzetiségi együtt nem található. Mivel diaszpórában, vegyesen és a települések nagy részén kisebbségben élnek, ez a helyzet kizárja a területi elvre alapozott képviseletüket is. Politikai nézeteik sokszínűsége miatt az sem várható, hogy egyetlen párt mögé sorakozzanak fel, de a kisebbségek kollektív érdekképviselete nem is vethető alá pártérdekeknek - hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a nemzetiségek nem fognak pártokat alapítani, mert nem szándékuk az elkülönülés, a társadalom egységének pártján állnak. A nemzeti kerekasztalnál született politikai megállapodásból hiányolta a kisebbségi érdekek megjelenését, s ezt ellentétesnek ítélte az alkotmányszabályozás márciusban elfogadott elveivel. Arra is figyelmeztetett, hogy az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia mellett gyakrabban kellene hangsúlyozni és vállalni a toleranciát, a humanizmust és az egyenjogúságot is. Leszögezte, hogy bár néhány nemzetiségi mandátum ugyan nem befolyásolhatja a hatalmi erőviszonyokat, de a hazai és a külföldi közvéleményt annál inkább. Rámutatott: ha a nemzetiségiek nem kapnak kollektív képviseletet, az egyenlő annak kimondásával, hogy társadalmunknak nem érdeke e kérdés érdemi rendezése, illetve azzal, hogy ennek jelentősége elhanyagolható. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (19. rész)
|
Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) Tiszaföldvár körzeti ----------------- orvosa szerint az előterjesztett törvényjavaslat ,,tele van olyan aknákkal, amelyek társadalmi, politikai életünkben előbb-utóbb robbanni fognak,,. Úgy vélekedett: a választásokkal háromféle képviselő kerül a T. Házba. Közülük az egyéni választókerületből kikerülő, bár a választás során valóban megméretik, két éven belül rádöbben, hogy minden választója megelégedésére nem képes munkáját ellátni. A területi képviselőnek viszont nem kell egyéni választói gondokkal küszködnie, s jórészt csak országos problémákkal fog foglalkozni. Az országos listán bekerülők esetében máris olyan közhangulat alakult ki, hogy ők mint az egyes pártok vezetői lesznek képviselők. Igaz ugyan, hogy a hasonló listás szisztéma több nyugati államban bevált, mert a különböző pártok jól elkülöníthető programokkal rendelkeznek. Nálunk viszont ezek a programok egymáshoz hasonlítanak, sőt az ötleteket gyakran egymástól veszik át. Így az alig-alig eltérő programok közül csak hangulati elemek alapján, véletlenszerűen lehet választani. Sokallta, hogy 374 hivatásos, fizetett képviselő lesz a Parlamentben, s alig elképzelhetőnek vélte, hogy amatőrökből jó profi képviselők lesznek. Kifogásolta azt is, hogy ezzel a választási módszerrel nem kerülnek be a Parlamentbe a gazdaság különböző ágazataiban dolgozó, szakmai tapasztalatokkal rendelkezők, s a Képviselőház kénytelen lesz a jövőben a szakgondolkodást nélkülözni. Kérte a képviselőket, hogy módosító javaslatokkal igyekezzenek javítani a törvénytervezeten, mert az elmondottak ellenére sem kívánatos, hogy ezt a kérdéskört most vegyék le a napirendről. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (20. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) pártszervező ------------- alapvetően egyetértve a törvényjavaslattal, egy ponton mindenképpen szükségesnek tartotta annak megváltoztatását. A jogszabály-tervezet ugyanis - véleménye szerint - nincs tekintettel a választópolgárok millióinak érdekeire, elsősorban a pártok kívánságait veszi figyelembe. Fontosnak ítélte, hogy a választók képviselőiket személyesen ismerhessék. Eddig az egyéni választókerületek voltak túlsúlyban, ám a törvényjavaslat szerint a 352 egyéni választókerület 152-re csökkenne. A többi képviselői mandátum elnyerését a törvényjavaslat területi és országos listán tenné lehetővé. Így viszont egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma 30 ezerről 70 ezerre növekszik. Ennek következtében képviselő személytelenné válik választói számára. Südi Bertalan nem értett egyet azzal, hogy a képviselőknek csak az országos ügyekkel, a törvények megalkotásával kellene foglalkozniuk. Nagyon fontos az is, hogy a képviselők a helyi érdekeknek is érvényt szerezzenek. Ezért azt javasolta, hogy az egyéni választókerületek száma - a törvényjavaslatban foglaltakkal szemben - 300 legyen, s az országos lista alapján pedig 74 képviselői helyről dönthessenek a szavazók. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (21. rész)
|
Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) Zalaszentgrót körzeti főorvosa ----------- az átmeneti időszakra az egyéni választókerületek fenntartását, illetve a területi listás választások lehetőségének elhalasztását szorgalmazta. Érvelése abból indult ki, hogy a csendes többség, az adófizető állampolgár számára az egyéni választókerület jelenti a kapcsolatot választott képviselőjével. Véleménye szerint ha e törvénytervezetet elfogadnák, a választások után térben és időben átfoghatatlan választókerületek alakulnának ki. Úgy vélik: ma a lakosság elenyésző hányada támogatja a listás választások mostani bevezetését. Hiszen a szabad választásokon az állampolgárok a környezetükben élő, hitelesnek tartott személyiségekre kívánnak voksolni, és nem az ország helyzetét - véleménye szerint - egészen kisstílű pártérdekeknek alárendelő, a Parlamentben maguknak helyet biztosítani szándékozó, a hatalomért marakodó pártokra szavazni. Rámutatott arra is, hogy ha a választásra jogosult állampolgárok 30-40 százaléka távolmarad a szavazástól, akkor ez az újonnan megválasztandó Parlament legitimációját kérdőjelezheti meg. Folytatva az egyéni választókerületek mellett szóló érveit, kitért arra is, hogy e törvénytervezet sok várost megfoszt az önálló képviselőválasztás lehetőségétől. Aláhúzta: ki kellene mondani, hogy minden magyar városnak legyen elidegeníthetetlen joga képviselőt állítani az ország Parlamentjébe. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (22. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. kv.), az Athenaeum Nyomda --------- korrektor-főrevizora kijelentette: a sarkalatos törvények közül leginkább e törvényjavaslat elfogadását nem tudja összeegyeztetni képviselői lelkiismeretével. Mégpedig azért, mert e dokumentum túlságosan pártcentrikus. Úgy épül föl, mint ha hazánkban immár hosszú évek óta demokratikus többpártrendszer lenne. Ezzel szemben az emberek fejében zűrzavar van, képtelenek eligazodni a pártok, s azok programjai és ígérgetései között. Ennek jeleként már sokan kijelentették, hogy el sem mennek választani. Pedig az emberek többségének a véleménye nélkül demokratikus jogállamot nehéz kialakítani. Ezért kezdeményezte a felszólaló a listán megválasztható képviselők számának csökkentését és az egyéni választókerületek számának növelését. Javasolta: a Parlament tekintse a tervezetet első olvasatnak, s készítői dolgozzák át azt. A képviselő szorgalmazta továbbá, hogy a tervezetben egyértelműen fogalmazzák meg, a sorkatonák hol, milyen körülmények között szavazhatnak majd. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági -------------- Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója a tervezettel kapcsolatos fenntartásairól szólva kifejtette: a választásról szóló törvényjavaslat képes a legkevésbé megfelelni annak a kettős követelménynek, hogy egyrészt kifejezze a társadalom politikai tagoltságát, másrészt elősegítse a többpártrendszer megszilárdulását. A képviselő sokallotta a mandátumok számát, s kifogásolta az egyéni választókerületi, illetve a lajstromos mandátumok arányát. A két rendszer előnyeinek és hátrányainak mérlegelése után az egyéni választókerületek túlsúlyba jutását támogatta, amit azzal indokolt, hogy a jelenlegi átmeneti helyzetben sem a pártok, sem a választók nem kaptak még elég időt és lehetőséget ahhoz, hogy megfeleljenek a javaslat által támasztott követelményeknek. Úgy vélte, hogy a javaslatban túlhangsúlyozottak a parlamentáris demokrácia által kijelölt perspektívák és szempontok. A megyei lista újraélesztését elvi alapokat nélkülöző kompromisszumnak nevezte, s legnagyobb fogyatékosságaként a személyi megmérettetés hiányát említette. Azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy az alig másfél éves többpártrendszeri politizálás után a jelöltek politikai hitele nem dönthető el kizárólag pártállásuk alapján. Az egyéni választókerületek előnyeként említette, hogy e rendszer segíthetné a független képviselők bejutását a Parlamentbe. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 16:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (23. rész)
|
Fenntartásai ellenére ugyanakkor a javaslatban nem talált lényeges kivetnivalót, és egészében támogatta a tervezetet. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.) a ------------------------------ balassagyarmati Városi Kórház osztályvezető főorvosa azt szorgalmazta, hogy a képviselők fogadják el a beterjesztett törvényjavaslatot, amely a békés átmenet fontos feltétele. Véleménye szerint a törvény megalkotása után rövid időn belül meg kell tartani a képviselőválasztásokat, mert csak így lehet elkerülni a politikai csatározások olyan mértékű felerősödését, amely a hatalomért vívott harc színterévé teheti Magyarországot. Lényeges, hogy mielőbb létrejöjjön egy főfoglalkozású képviselőkből álló Parlament, amely már a jelenlegi politikai viszonyokat tükrözné, s tagjainak feladata elsősorban a legfontosabb törvények megalkotása lenne. Ezért azt javasolta, hogy az új választási törvény elfogadása után a képviselők adják át helyüket a rövid időn belül, a többpártrendszer elvei alapján megválasztott Parlamentnek. Ebben az esetben felgyorsítható a törvényalkotói munka, a színfalak mögötti egyeztetésre pedig már nem lesz szükség. Balogh László (Békés m., 14. v.), a békési Egyetértés Tsz elnöke ------------- szerint a törvénytervezet társadalmi vitájára jóval több időt kellett volna fordítani. Egyetértését fejezte ki több előtte felszólaló képviselővel, illetve módosító indítványaikkal, köztük azzal a javaslattal, amelyik az egyéni választókerület mandátumainak megkétszerezését indítványozza, s azzal is, amelyik az egyes jelöltek egyidejűleg több módon való jelölését kifogásolta. A listás választást egyébként sem tartotta időszerűnek, mert szerinte - főleg vidéken - a többpárti struktúra még alig-alig érvényesül. Javasolta, hogy a módosítások megvitatására üljön össze a nemzeti kerekasztal, vagy ha ez megoldhatatlan, a mostani vitát a törvénytervezet első olvasatú vitájának tekintse a Parlament. Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok Demokratikus ----------- Szövetségének főtitkára azt szorgalmazta, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi kisebbségek is kapjanak önálló képviseleti lehetőséget a Parlamentben. Hangsúlyozta, hogy e lehetőség törvénybe foglalása az egyik legfontosabb eleme a demokrácia megerősítésének és kiszélesítésének. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (24. rész)
|
Horváth János (Fejér m., 2. vk.) a Videoton televizió- ------------- gyáregységének csoportvezetője a törvényjavaslatot azért javasolta elfogadni, mert véleménye szerint az elősegíti a többpártrendszerű parlament visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, a tulajdonviszonyok újrarendezését, és a jogállamiság megteremtését. Hozzátette: az egyéni és a területi választókerületek számát, valamint az országos listát elfogadja. Óva intette viszont azokat a képviselőket és pártokat, akik csak a múlt ostorozásával akarnak maguknak mandátumokat szerezni, mert ez véleménye szerint csak pillanatnyi előnyöket jelenthet számukra, az ország problémáit viszont nem oldja meg. A területi listát állító pártoknál jónak és szükségesnek tartotta a 4 százalékos mandátumszerzési határt. Ennél alacsonyabb arányt azért nem lenne szerencsés megállapítani, mert sok kis párt jelenléte akadályozná a parlamenti munka gördülékenységét. A magasabban meghatározott arány viszont azt a veszélyt hordozza magában, hogy a jelenleg még kisszámú tagsággal rendelkező, de nagy támogatást élvező pártok nem juthatnának be a Parlamentbe. A képviselő kérte: a választók személyi számát ne függesszék ki a szavazóhelyiségekben, mert az sok visszaélésre ad lehetőséget. Varga János (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés Tsz ----------- elnöke Tolna, Somogy és Baranya megye képviselőinek megbízásából kért szót. Javaslatukat tolmácsolva ő is indítványozta, hogy változtassanak a törvénytervezeten: legyen több egyéni választó körzet, és kevesebben kerülhessenek a központi listára. Az agrárszekció egyes tagjainak megbízásából pedig azt közölte az Országgyűléssel: támogatják a sarkalatos törvények elfogadását, de szükségesnek tartják, hogy azokat a problémákat is felvessék, amelyekkel nem értenek egyet. Véleménye szerint figyelembe lehet venni a vitában elhangzott kéréseket, és konszenzusra lehet jutni. Leszögezte: a jó törvény megalkotásához az is szükséges, hogy a képviselők és a politikai egyeztető tárgyalások résztvevői a kölcsönös tisztelet jegyében tételezzék fel egymásról: mindannyian jót akarnak. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (25. rész)
|
Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének ---------- igazgatója véleménye szerint a törvényjavaslatot előzetesen társadalmi vitára kellett volna bocsátani, de ezt a vitát a politikai egyeztető tárgyalások részben pótolták, s a választók a képviselők révén is hallathatják szavukat. Így minden feltétel adott arra, hogy elfogadják a törvénytervezetet. A képviselő javaslata szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy több vidéki város ne kerülhessen egy választókerületbe. A fővárosban pedig a kerületi határokat figyelembe véve kell meghatározni a választókerületeket. Mivel 166 városa van az országnak, a központi lista rovására növelni kell az egyéni választókerületek számát. A központi listán megmaradó mandátumok felén pedig a hazai egyházak, nemzetiségek osztozzanak. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a csepregi Győzelem -------------- Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke ugyancsak az egyéni választókerületek, a területi listán megszerezhető képviselői helyek, valamint az országos listás mandátumok arányát vitatta. Véleménye szerint ,,ezzel a módszerrel most is - mint már oly sokszor - becsapják a népet,,. Hangsúlyozta, hogy ebben a formában a törvénytervezet választó-, vidék- és ezen belül faluellenes, ezért a maga, a választói, a Vas megyei képviselőcsoport, a Magyar Vidék Társaság, az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége és az Országos Agrárreformkörök Egyesülete nevében tiltakozott a törvényjavaslat e passzusa ellen. Indítványozta: az arányt úgy változtassák meg, hogy 250 képviselőt egyéni választókerületben válasszanak meg, 124 mandátumot pedig a pártok kapjanak országos listán. Bár elegendő lenne a 250 egyéni választókerületben megválasztott képviselő is - tette hozzá. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (26. rész)
|
Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott első ------------ elnökhelyettese sokak véleményét megfogalmazva megállapította, hogy az Országgyűlésnek nincs könnyű dolga, amikor a politikai megállapodásokra épülő sarkalatos törvényekről dönt. A képviselők sértődés és elutasítás helyett méltóságukat megőrizve, érdemben és javító szándékkal foglalkoztak a nélkülük készült javaslatokkal, s három fontos törvényt nagy többséggel el is fogadtak. Ezzel bebizonyították, hogy megértették és vállalták a rájuk háruló történelmi felelősséget. A választásokkal foglalkozó törvényjavaslatról szólva kiemelte: annak egyik része az általános és egyenlő választójog, a közvetlen és titkos szavazás alkotmányos alapelveit rögzíti, és a törvény tartósságát garantálja. A másik része, a hogyanra adott válasz azonban véleménye szerint nem sarkalatos jellegű, hanem az aktualitások határozzák meg. Javasolta: a Parlament olyan törvényt alkosson, amely átmenet a mai, túlzottan az egyéni választókerületre épülő, valamint a tárgyalt tervezetben szereplő teljesen pártcentrikus rendszer között. Rámutatott: a vitában eddig szólók mindegyike egyetértett azzal, hogy az egyéni választókörzetek legyenek többségben. Indítványozta, hogy a törvénytervezetet átdolgozásra adják vissza az előterjesztőnek. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos -------------- véleménye szerint a beterjesztett javaslat előnyben részesíti a nagyvárosokat, csak a pártok érdekeit szolgálja, hatásaiban hosszabb távon nemzetellenes. Nem kedvez a vidék Magyarországának, s ráadásul az állandó lakhellyel nem rendelkezőket - akiknek száma 130 ezerre becsülhető - megfosztja választói joguk gyakorlásától. Mint mondotta, új honfoglalásra van szükség, hazánkat újra fel kell fedezni az elmúlt negyven év torzulásai után. Minden remény megvan arra, hogy végre felértékelődik a vidék szerepe gazdasági, egészségi, környezetvédelmi szempontból egyaránt. Ám mindez nem tükröződik a törvényjavaslatban. Csak a területi képviseleti rendszer szolgálná méltóképpen nemzeti érdekeinket. Sérelmesnek és irreálisnak tartotta a lélekszám-arányos választási rendszert. Nem jó a megyei lista alkalmazása sem, ugyanis bevezetésével az arc nélküli, pártérdekeket kiszolgáló képviselőkre szavaztatnák a választókat, ha ugyan elmennek szavazni. Mindezek összegzéseképpen a képviselő javasolta a területarányos választási rendszeren alapuló egyéni választási körzetek kialakítását, az országos lista elfogadását, a megyei lista elvetését. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (27. rész)
|
Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei -------------- Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás körzeti állatorvosa a független képviselők többségének nevében azt a kompromisszumos indítványt tette, hogy az Országgyűlés most ne szavazzon a törvénytervezetről. Javasolta, hogy a nemzeti kerekasztal tárgyalófelei - akiknek alkalmuk volt nyomon követni a parlamenti vitát - üljenek össze, és a vitában elhangzottak alapján alakítsanak ki egy olyan közös álláspontot, amely minden fél, így a Parlament számára is elfogadható. Ha létrejön az egyezség, akkor azt a kormány még a mostani ülésszak végéig terjessze a Parlament elé. Ha ez a konszenzus most nem születik meg, akkor a törvénytervezetet az október végi ülésszakon tárgyalja ismét az Országgyűlés. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), a földesi Rákóczi --------- Termelőszövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a képviselőknek mindenképpen konszenzust kell kialakítaniuk a vitatott törvényjavaslattal kapcsolatban. Szerinte a döntés nem halogatható tovább, már csak azért sem, mert a parlament korábban már állást foglalt a többpártrendszerű politikai struktúra kialakítása mellett. Az elfogadásra váró választási törvényt olyannak kell tekinteni, amelyet a jelenlegi, átmeneti időszakban alkalmaznak. Ennek megfelelően javasolta, hogy 250-re növeljék az egyéni választókerületek számát, s 124 mandátum sorsa pedig országos lista alapján dőljön el. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (28. rész)
|
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) pártalkalmazott ------------- - egyetértve Jakab Róbertné és Márk György felszólalásával - újólag rámutatott, hogy a kisebbségek, a nemzeti szövetségek és az egyházak parlamenti képviseletét is meg kell oldani. Ezért javasolta, hogy a képviselők számát tizenkettővel növeljék, s e tizenkét országgyűlési képviselőt a nemzetiségi demokratikus szövetségek, valamint az egyházak tagjai közül az új Parlament válassza meg alakuló ülésén. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria --------------- főigazgatója lényegében a listás választási rendszer mellett érvelt. Véleménye szerint ha ezt a módszert elvetné a Parlament, akkor minden maradna a régiben, s ez azzal járhatna, hogy fejlődésükben illetve politikai részvételükben akadályoztatnák a pártokat. Ez esetben felvetődhet az a kérdés is: van-e értelme a párttörvénynek. Felhívta a figyelmet arra: ha minden képviselőt egyéni választókerületben választanának meg, akkor 374 különféle érdek jelenne meg a legfőbb népképviseleti fórumon. Olyan érdekek, amelyeknek a helyi önkormányzatokban kellene érvényre jutniuk. Annak a meggyőződésének adott hangot: az igazi kérdés nem az egyéni vagy listás választókerület, a párttag és a független képviselő összehasonlítása, hanem az, hogy milyenek lesznek a pártok, hogyan teljesítik érdekközvetítő funkciójukat. Egy párt ugyanis csak akkor számíthat a nép, a nemzet folyamatos támogatására, ha annak érdekképviseletét tekinti céljának. Szabad választásokon csak egyszer lehet egy párt demagóg - jelentette ki. Végezetül úgy vélte, hogy az egyéni és a listás választókerületek arányában kompromisszumos megoldást kell találni. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (29. rész)
|
Dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos a --------------- képviselők felelősségét és a választókkal való szoros, állandó kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. Enélkül - magyarázta - az állampolgároknak nem lehet reális képe a legfelsőbb törvényhozó testület munkájáról, s kevés alulról jövő kérés, javaslat, megoldandó feladat jut el mind a Parlamenthez, mind a kormányhoz. A képviselő nem értett egyet azzal, a már többször leírt s elmondott állítással, amely szerint a rövidesen sorra kerülő választás az elmúlt négy évtized első szabad választása lesz. Leszögezte: lehet, hogy 1985-ben néhány képviselő különféle manipulációk révén jutott mandátumhoz, de - hangoztatta - a többség a nép akaratából került be az Országgyűlésbe. Kérte: azoknak a képviselőknek, akik nem kívánnak a jövőben főállásban részt venni a Parlament munkájában, adják meg a tisztességes visszavonulás lehetőségét. Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a Cement- és Mészművek ----------- vezérigazgatója hangsúlyozta: a többpártrendszert deklaráló alkotmánymódosítással a Parlament tudomásul vette, hogy a pártok a politikai érdekek kifejezői. Ebből az is következik - mutatott rá -, hogy a választók mellett a jövőben a pártok lesznek a választások főszereplői. Felvetette, hogy a listás és az egyéni jelölés arányának eldöntéséhez a képviselőknek ismerniük kellene a politikai megállapodásokban rögzítettektől való eltérés lehetséges mértékét is. A vita tanulságaként állapította meg, hogy helyes lett volna a Parlamentet is bevonni a nemzeti kerekasztalnál folytatott tárgyalásokba. Hangoztatta, hogy méltatlanul kevés szó esett eddig a nemzetiségiek szerepéről, ezért azt szorgalmazta, hogy a választási törvényben is fogalmazzák meg érdekképviseletüket. Indítványozta: a háromoldalú politikai egyeztetések során a pártok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy országos vagy megyei listájukon a megválasztást garantáló előkelő helyen indítják majd a pártjukhoz tartozó nemzetiségi jelölteket. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (30. rész)
|
Dr Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), a Fővárosi János -------------------- Kórház-Rendelőintézet főigazgató-főorvosa annak a véleményének adott hangot, hogy ezt a törvényjavaslatot - amellyel oly hosszú ideig foglalkoztak az országgyűlési képviselők, s a háromoldalú tárgyalásokon is alaposan megvitattak - nem szabad teljes egészében elvetni. Értékes vezérfonala van, fontos megállapításokat tartalmaz; mindenképpen meg kell tehát egyezni, s a törvényt meg kell alkotni. Javaslata szerint az illetékes bizottságok a belügyminiszterrel, valamint a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő szervezetek képviselőivel még most, a parlamenti ülésszak idején, de legkésőbb október végéig újból vitassák meg ezt a jó törvény-alapot, lássák el a megfelelő kiegészítésekkel, s tegyék lehetővé, hogy mielőbb elfogadhassa az Országgyűlés. Huszár István (országos lista) szerint a politikai ------------- differenciálódás folyamata még nem fejeződött be, s nem alakult ki hazánkban a kívánatos politikai egyensúly sem. Ebben a - megfogalmazása szerint - kegyetlen időszakban igen nagy türelemre, önmérsékletre, bölcsességre és realitásérzékre van szükség, hogy elkerüljük a politikában a szétesettség állapotát, a gazdaságban az összeomlást. E gondolatokat a képviselő azzal hozta összefüggésbe, hogy a sarkalatos törvények egymással szoros kapcsolatban állnak, s ha most a választójoggal foglalkozót nem szavazza meg a parlament, vagy a döntést elhalasztja, megbomlik az egység, és nem tudnák megalkotni a békés átmenethez szükséges jogszabályokat. Ezért a törvénytervezet elfogadását javasolta, hozzátéve: a Parlamentben kapjanak helyet a pártok fölé emelkedni képes társadalmi szervezetek, nemzetiségi és egyházi szervezetek képviselői is. Erre mód van az egyéni választókerületekben való jelöléskor, s ezt meg lehetne fogalmazni most a törvényjavaslatban is. Emlékeztetett arra, hogy személyesen vett részt a háromoldalú tárgyalásokon, igaz, a sokszor megaláztatásoknak is kitett harmadik oldalon, ahol a felek eredetileg valószínűleg nem a most előterjesztett megfogalmazásokat javasolták a törvénybe, de az egyeztetések során végül is ebben a változatban állapodtak meg. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)
|
Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), rendelőintézeti főorvos, a -------------- Magyar Demokrata Fórum közelmúltban megválasztott képviselője a vitában elhangzott véleményeket, nézeteket sorra véve fejtette ki saját álláspontját. Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a vita külső szemlélőjében könnyen az a benyomás alakulhat ki, mintha a többpártrendszer kialakulásával valamiféle nagy rossznak nézne elébe az ország. Ezt a benyomást erősítik az olyasfajta kijelentések például, amelyek a pártharcoktól óvják az Országgyűlést. A többpártrendszer azonban nem rossz - szögezte le a képviselő -, hanem a politikai élet természetes működési formája. Több hozzászóló kifogásolta, hogy nagyon kis létszámúak a jelenleg alakuló pártok. Marx Gyula szerint szakítani kellene azzal a nézettel, miszerint csak annak a pártnak van ereje, amely több százezres tagsággal rendelkezeik. Meggyőződése szerint az elkövetkezendő években nem is lehet számítani arra, hogy ilyen több százezres tagságú pártok működjenek Magyarországon. Elhangzott olyan észrevétel is, hogy a választópolgárok nem tudnak dönteni. Ezzel szemben a képviselő saját tapasztalata alapján hangoztatta: az időközi választások már bizonyították, hogy az emberek igenis tudják, miként, miről kell dönteni, s nem hagyják magukat félrevezetni. A pártok erejét tehát nem létszámuk, hanem a megszerzett szavazatok száma fogja meghatározni. A képviselő érintette az önkormányzatok kérdését is. Úgy vélte: a választópolgárok jelenleg a ,,kijáró képviselőt,, érzik igazán magukénak. Így aztán nem közvetlenül ahhoz a fórumhoz fordulnak, ahol a problémájukat valóban el tudnák intézni, hanem megkeresik a képviselőjüket, aki aztán talpalhat ügyükben. Az önkormányzatok kiépítésének lényege éppen abban lenne, hogy az ügyeket helyben intézzék el. Aggályok hangzottak el azzal kapcsolatban is, hogy a választások során majd a pártok vezetői kerülnek a Parlamentbe. Marx Gyula azonban megfordította ezt a kérdést: ,,Nem az a természetes-e, hogy azok a főhivatású politikusok, akik a pártok élén állnak, irányítsák az ország politikáját, és azok legyenek a Parlamentben?,, Az országnak egyébként sem volt haszna abból, hogy nemek, foglalkozási csoportok, osztályok és hasonló kritériumok alapján meghatározták a képviselői ,,kontingenseket,,. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (32. rész)
|
Schőner Alfréd (országos lista) főrabbi a törvényjavaslatot -------------- kiváló elméleti szakanyagnak minősítette, ám arra a kérdésre, hogy miként használható a gyakorlatban, nem tudott egyértelműen kedvezően válaszolni. Az előtte felszólaló Marx Gyulával vitatkozva arra hívta fel a figyelmét, hogy az egyháznak is megvannak a maguk sajátos, specifikus érdekei, amelyek igénylik a parlamenti képviseletet. Ugyanakkor a javasolt új rendszerben a gyakorló lelkészek nem kapnának helyet, illetve csak akkor, ha elkötelezik magukat valamilyen párt mellett. Véleménye szerint pedig ez nem lenne kívánatos. Mindenekinek emberi joga, hogy bekapcsolódjon a pártküzdelmekbe, ha ezt igényli. Ám saját rabbijaiknak - ha így tesznek - azt fogják tanácsolni, hogy a választás idejére kérjék a mentesítésüket, s annak befejeztével folytassák csak lelkészi tevékenységüket. Mindezt a képviselők figyelmébe ajánlotta a törvényjavaslattal kapcsolatban. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 19:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (33. rész)
|
Az elnöklő Szűrös Mátyás - rövid időre megszakítva a felszólalások sorát - javaslatot tett az Országgyűlés munkájának ütemezésére. Ennek alapján a plénum úgy döntött, hogy még csütörtökön befejezi az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Péntek estig megtárgyalja a köztársasági elnök választásáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatokat, az internáltak, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat-tervezetet, az 1956. október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítványt, továbbá meghallgatja az állami tulajdonú, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztatót, végül megválasztja az országos választási bizottságot és egyéb személyi kérdésekben dönt. A következő ülésszak - Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.) javaslatát elfogadva - október 30-án kezdődik. Azon az ülésszakon határoz az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás időpontjának kitűzéséről, megtárgyalja az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslatot, a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat-tervezetet, a földtörvény módosítását, különböző más indítványokat, valamint az interpellációkat és kérdéseket. (Mint ismeretes, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos állásfoglalás az október végi ülésszak napirendjén szerepel.) (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (34. rész)
|
Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin -------------- Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának igazgatója a független képviselőcsoport tagjai közti vitára utalva hangsúlyozta: fenntartja korábbi véleményét, és nem érzi indokoltnak az egyéni választókerületek számának növelését. Kérte képviselőtársait, fogadják el a törvényjavaslatot, hiszen csak így alakulhat ki a sokak által már régen várt parlamenti többpártrendszer. Annak eredményes munkájához azonban elengedhetetlenül fontos, hogy a pártok mielőbb és közérthetően hozzák nyilvánosságra politikai programjukat, hogy a választók elemezhessék azokat, és felkészülten járulhassanak majd az urnákhoz. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a kecskeméti ----------------- Katona József Gimnázium tanára rámutatott, hogy a választók és a képviselők személyes kapcsolatának az új választási rendszertől való féltése a régi egypárti rend tapasztalataiból és logikájából ered. Leszögezte, hogy a pártállam parlamentje nem volt szuverén törvényhozó testület, s a helyi önkormányzatok sem képviselték megfelelően a polgárok érdekeit. A szerepeltolódás következtében a képviselő törvényhozó helyett helyi érdekek kijárója volt. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok megerősödése után a képviselő és választói közti szoros kapcsolat már nem lesz olyan fontos, mint eddig. A pártok listáin várhatóan köztiszteletben álló személyek, kiváló politikusok és szakértők szerepelnek majd, tehát például a megyei lista sem lesz kitöltetlen, személytelen bianco-csekk. A képviselő a népérdekre és a vidék hangulatára hivatkozó hozzászólásokban elhangzottakkal az időközi választások eredményeit állította szembe. Azokon - mint mondta - a pártok jelöltjei lényegesen több szavazatot kaptak, mint a függetlenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a listás és egyéni jelölés törvénytervezetben foglalt aránya már kompromisszum eredménye, melynek kialakításában nemcsak a pártok, hanem a Harmadik Oldal tagszervezetei is részt vettek, s aláírták azt. Hangsúlyozta, hogy a választási törvény az átalakulás lényeges eleme és centruma. A válságba jutott országot csak egy új hatalom vezetheti ki. Rámutatott, hogy az átalakulást segítő módosított és új törvények csak az új választási törvénnyel összhangban érvényesülhetnek, ezért annak elfogadását indítványozta. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (35. rész)
|
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi ------------- stúdiójának szerkesztő-riportere úgy ítélte meg, hogy a sarkalatos törvények legsarkalatosabbika a választási törvény, s ezt mutatja az a nagy vihar is, amelyet az előterjesztés kavart. Figyelmeztetett a veszélyre: ebben a viharban felborulhat az a konszenzus, amely az elmúlt hónapok egyeztető tárgyalási során társadalmi méretekben megteremtődött. Véleménye szerint nem lenne szabad összemosni a vidék problémáját az egyéni választókerületek ügyével. Ő maga egyéni választókerületben választatott meg - mondotta -, és tudja, mit jelent ez a fajta megmérettetés. Szükség van az egyéni arculatra, a pártok programjának megszemélyesítésére, mégis úgy gondolja: a vidék igazi érdekképviselete nem a ,,járdalapokon,, keresztül valósul meg, hanem sokkal magasabb szinten, nemzeti méretekben. Nálunk ma nem az a legnagyobb gond - hangoztatta -, hogy hány egyéni választókerület legyen, hanem az, hogy a választások útján miképpen lehet elősegíteni a többpártrendszer kialakulását. Ez a törvénytervezet bevallottan a többpártrendszer segítését szolgálja - folytatta -, s a kérdés most az: hajlandó-e az Országgyűlés vállalni, hogy - az egyéni választókerületekre, a vidék érdekeire való hivatkozással - gátolja a többpártrendszer kialakulását. Az általános vitában nem kértek többen szót, így Szűrös Mátyás javaslatára, a képviselők - 265 igenlő szavazattal a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátották. Elsőként Zsidei Istvánné (Heves m., 5.vk.), a Mátravidéki --------------- Fémművek diszpécsere tett módosító indítványt, amelyet az ügyrendnek megfelelően írásban is benyujtott. Javaslatának lényege, hogy a választókörzetekben két névjegyzéket állítsanak össze; az egyik az adott területen állandó lakhellyel, a másik az ideiglenes lakcímbejelentéssel rendelkezőket sorolja föl. Aki az utóbbi lakhelyén kíván élni választójogával, az töröltesse magát az állandó lakhelyen élők ívéről, s erről kérjen igazolást. Akinek pedig nincs állandó lakcímbejelentése, azt az ideiglenes lakhelyén vegyék nyilvántartásba, s ott szavazhasson. Javasolta továbbá, hogy a külföldön élő, ott dolgozó magyar állampolgárok is választhassanak, mégpedig a területi, illetve az országos listákról. Javaslatait azzal indokolta a képviselőnő, hogy mindez tizezreket, százezreket érint. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (36. rész)
|
Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari -------------- Vállalat (PEMÜ) Gépészeti Gyárának igazgatója a szövegtervezetben rögzíteni javasolta, hogy a választópolgár több egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat abban az egyéni választókerületben, amelyben az állandó lakhelye van. Indoklásként hangoztatta: ha a választópolgár csak egy jelöltet támogathat, akkor az valójában már nem is jelölés, hanem már azonmód elkötelezett támogatást jelent. Sok jelölt már attól a lehetőségtől is elesne, hogy a programját megismertesse a választókkal. Kárpáti András úgy vélte, módosító javaslatával a választópolgárok megkapnák azt a jogot, hogy a több jelöltből a programok megismerése után, a kampányt követően kelljen csak választaniuk. Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke ------------- a törvénytervezetnek azzal a részével foglalkozott, amely előírja, hogy a szavazatszámláló bizottság mellett működő munkacsoport tagjait előbb a helyi, a megyei, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetve a belügyminiszter nevezi ki, majd ezután a pártok képviselőiből álló választási szerv a tagokat megbízatásukban megerősíti. A képviselő szerint ez a sorrend helytelen, meglehetősen sok vitára ad majd okot. Ezért azt javasolta, hogy előbb a választási szervezet döntsön a szakemberek személyéről, s utána történjen kinevezésük, majd az eskütétel. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (37. rész)
|
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) megismételte az általános ------------- vitában már elhangzott módosító javaslatát, kiegészítve azoknak a nemzetiségi szövetségeknek, illetve egyházaknak a felsorolásával, amelyeknek parlamenti képviseletét szükségesnek tartja. Ezek között szerepel a magyarországi németek, románok, délszlávok és szlovákok demokratikus szövetsége, továbbá a római katolikus, a református és az evangélikus egyház, az izraelita hitfelekezet, valamint a magyarországi kisegyházak. Mint mondotta: jelenlétük gesztusértékű lenne a Parlamentben, képviselőik élesztői lehetnek olyan kormányprogram kidolgozásának, amely tettekkel is segíti a nemzetiségi jogok érvényesülését. Filló Pál (Budapest, 18. vk.) konkrét módosító indítványt tett --------- az egyéni, illetve a területi listás választókerületek arányának megváltoztatására. A képviselő a kétharmad-egyharmad arányt tartja megfelelőnek az egyéni választókerületek javára. Eszerint 203 országgyűlési képviselőt az egyéni, 101-et pedig a területi választókerületekben listán választanának meg. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16 vk.) Ráckeve körzeti állatorvosa --------------- kompromisszumos megoldásként ajánlotta, hogy mind az egyéni, mind pedig a területi választókerületekben megszerezhető képviselői helyek számát emeljék fel 172-172-re, az országos listán ennek megfelelően pedig csak 30 mandátumot lehessen szerezni. Véleménye szerint ezzel a megoldással ugyan a töredékszavazatok jó része elveszne, viszont megmaradna a bizalom, a megegyezés lehetősége. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (38. rész)
|
Dr. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.) ------------- a részletes vitában is szót kért. Ismételten figyelmeztette képviselőtársait: olyan törvényt alkossanak, amely elősegíti, hogy az ország lakosai közül minél többen vegyenek részt a választásokon. A törvénynek emellett azt is el kell érnie, hogy versenyhelyzetet teremtsen a politikai életben. Figyelmeztetett azonban, hogy ez a verseny ne fajuljon acsarkodássá, kicsinyeskedéssé, hanem kultúrnemzethez méltó legyen. A választásról szóló törvénytervezet részletes vitájának végén Szűrös Mátyás a javaslatokat véleményezésre kiadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az Országgyűlés ülésszakának csütörtöki munkanapja - amelyen Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva elnökölt - néhány perccel este 7 óra előtt befejeződött. A Parlament pénteken, reggel 9 órakor várhatóan határozathozatallal folytatja munkáját. X X X (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész) - Dió 1.
|
Az Országgyűlés harmadik munkanapjának eseményei dióhéjban: A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatallal folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés. A határozathozatalt megelőzően az elnöklő Jakab Róbertné szót adott Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) képviselőnek, aki javasolta, hogy az Országgyűlés emelje fel szavát Tőkés László temesvári lelkész üldöztetése ellen. A plénum közfelkiáltással szolidaritását fejezte ki. Ugyancsak közfelkiáltással elfogadta azt a nyilatkozatot, amely visszautasítja a nyilaskeresztes párt röpiratában foglaltakat. Ezután, visszatérve az eredeti napirendi pontra, a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták. A határozathozatal után a képviselők rátértek a harmadik napirendi pont, az Alkotmánybírságról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Mielőtt azonban Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéját elmondhatta volna, több képviselő kért szót nyilaskeresztes párt röpcédulával kapcsolatban: csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.); Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.). A felvetésekre Horváth István belügyminiszter röviden válaszolt. Ezután - a tárgysorozatnak megfelelően - Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztette az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. A vitában szót kért: Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.); Márton János (országos lista); Sasvári József (Komárom m., 8. vk.); Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.); Szentágothai János (országos lista). Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt, majd szavazásra került sor. A képviselők az Alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslatot minősített többséggel, 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadták. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (40. rész) - Dió 2.
|
Az Országgyűlés a napirendnek megfelelően a képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatok tárgyalásával folytatta munkáját. A törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. A törvényjavaslat feletti általános vitában részt vettek: dr. Kereszty Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; Jakab Róbertné (országos lista); dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.); Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.); Papp Elemér (Zala m., 4. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.); Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.); Balogh László (Békés m., 14. vk.); Márk György (országos lista); Horváth János (Fejér megye, 2. vk.); Varga János (Tolna m., 6. vk.); Antal Imre (Pest m., 19. vk.); Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.); Fekete János (Békés m., 11. vk.); Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.); Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.); Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.); Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.); Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.); dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.); Koltai Imre (Pest m., 28. vk.); dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2., vk.); Huszár István (országos lista); dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.); Schőner Alfréd (országos lista); Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.); Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Zsidei Istvánné (Hevs m., 5. vk); Az általános vita lezárása után megkezdődött a törvényjavaslat feletti részletes vita. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 20:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (41. rész) - Dió 3.
|
A részletes vitában hozzászóltak: Kárpáti András (Pest m., 22. vk.); Balogh László (Pest m., 29. vk.); Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.); Filló Pál (Budapest, 18. vk.); dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.); dr. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.). A választásról szóló törvénytervezet részletes vitájának végén Szűrös Mátyás a javaslatokat véleményezésre kiadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az Országgyűlés ülésszakának csütörtöki munkanapján Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva elnökölt. A parlament pénteken reggel 9 órakor, várhatóan a választásról szóló törvénytervezet feletti határozathozatallal folytatja munkáját. (MTI)
1989. október 19., csütörtök 20:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|