Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (1. rész)
1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapjának kétségkívül legfontosabb - a válságos napokat átélt ország feszült belpolitikai helyzetét tekintve egyenesen szenzációs - eseménye volt Antall József váratlan megjelenése és megnyilatkozása a Ház tanácskozásán. Az orvosai engedélyével betegágyából rövid időre elbocsátott kormányfő józan megfontoltságot, körültekintő nyugalmat sugárzó szavai nemcsak a heveny válságon átesett társadalomra, de szemmel láthatóan a személyeskedő vitába ismét csak belefeledkező honatyákra is csillapítóan hatottak. A kormányfő váratlan megjelenésének súlyát különösen megnövelte, hogy a Házat kedd reggel ismét elérték a hétvégi országos rengések utórezgései. A taxisblokád megítélésével kapcsolatos vitát Szabad György házelnöknek az a hétfőn este elhangzott bejelentése váltotta ki, miszerint elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni tisztázandó: hol húzódnak a polgári engedetlenség alkotmányos határai. Erre a bejelentésre reflektált kedd reggel Fodor István. A független képviselők nevében hangsúlyozta: azért választotta a napirend előtti felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző napon már nem adott szót. Fodor István úgy vélekedett, hogy Szabad György az Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési képviselőként, de házelnökként semmiképp. E formainak tűnő kérdésen túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások sikeres lezárásával a kormány magától értetődőnek tartotta - s ilyen értelmű nyilatkozatot is tett -, hogy nem kíván semmiféle eljárást kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a Parlament ne tanúsítson a kormány szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást. Arra kérte Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a Ház véleményét. Szabad György a kritikára azzal válaszolt, hogy magánál az Országgyűlésnél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja kezdeményezni: forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit. Lépése mögött azonban semmiféle, retorzióra lehetőséget adó szándék nincs. (folyt.köv.) 1990. október 30., kedd 15:13
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »