|
|
|
|
A német ipar Kelet-Közép-Európában
|
----------------------------------
Köln, 1990. október 26. (Deutschlandfunk, Esti krónika) - Európa nagyobb, mint az Európai Közösség. Ez a mondat volt a vezérgondolata annak a kongresszusnak, amelyen több mint 2 millió nyugatnémet vállalkozó képviselői gyűltek össze Essenben.
A német ipari és kereskedelmi gyűlés, amely összesen 83 ipari és kereskedelmi kamara csúcsszerve, többek között a kelet-európai beruházások feltételeit és lehetőségeit vitatta meg. A kongresszuson részt vett számos kelet-európai ország képviselője is, köztük Bod Péter Ákos, magyar iparügyi miniszter. Ila Kovarics beszámolóját olvassuk fel:
- A német vállalkozók elvileg készek beruházni a kelet-európai országokban, csak még a feltételek nincsenek meg. Ez a gondolat húzódott át valamennyi vitán és rendezvényen. A beruházás még az Elbán túli német területeken is nagy nehézségbe ütközik. A nehézségek jól ismertek: rossz az infrastruktúra, bizonytalanok a tulajdonviszonyok, a közigazgatás képviselői még mindig a tervgazdálkodás kategóriáiban gondolkodnak és ennek megfelelő a gyakorlat is.
Többé-kevésbé ugyanez érvényes az összes kelet-európai országra is. A kelet-európai országok a gyors európai integrációtól várják feltételeik megjavulását. Magyarország és Csehszlovákia már közölte, hogy minél előbb szeretne az Európai Közösség tagja lenni. A brüsszeli bizottság elnökhelyettese szerint ennek feltétele az, hogy a kelet-európai államok folytassák a reformok bevezetését, és az ipari országok gazdasági és műszaki segítséget adjanak nekik. (folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
|
|
- A német ipar Kelet-Közép-Európáról - 1. folyt.
|
Az egyes országok esélyeit Brüsszelben nagyon különbözően ítélik meg. Eddig Lengyelországban és Magyarországon érték el a legnagyobb haladást. Bod Péter Ákos, magyar kereskedelmi és ipari miniszter kijelentette: az első lépéseket megtették hazájában, Magyarországon már kétezer közös vállalat működik, annak kétharmadát német, osztrák vagy svájci partnerekkel alapították.
Időközben amerikai cégek is részt vesznek vegyes vállalatokban. Az Antall-kormány 3 éves terminusának célja a világgazdaságba ágyazott szociális piacgazdálkodás megteremtése.
Kedvezően ítéli meg Brüsszel a csehszlovákiai fejlődést is. Romániában és Bulgáriában még nem vezették be a legfontosabb reformokat. A legnagyobb problémával azonban a Szovjetunió küzd; annak problémái olyan nagyok, hogy azokat kívülről nem lehet megoldani - mondta a brüsszeli bizottság elnökhelyettese.
A bonni gazdaságügyi minisztérium képviselője is úgy vélte, hogy a Szovjetunió problémáinak megoldása meghaladná a szövetségi köztársaság erejét. Az Európai Közösség azonban már műszaki segítséget ígért, mégpedig az energia, a szállítás, a kereskedelem és a kommunikáció terén.
Az orosz szocialista köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese is mindenekelőtt a nyersanyag és energiatermelés korszerűsítéséhez kért nyugati műszaki segítséget.
Megfelelő beruházással például 50 millió tonnával több olajat termelhetnének, erre azonban a Szovjetunió egyedül nem képes, mert a közszükségleti cikkek gyártására kell összpontosítani erejét. (folyt.)
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
|
|
- A német ipar Kelet-Közép-Európáról - 2. folyt.
|
A vitában világossá vált, hogy a kelet-európai országokban a nyugati beruházás egyelőre nem kifizetődő. Amit ezek az országok nyújtanak a beruházóknak, az nem vonzza őket, nem olcsó, hanem képzett munkaerőre, nem olcsó, hanem jó minőségű nyersanyagra lenne szükség. És az sem elég, ha a kelet-európai országok olyan feltételeket teremtenek, mint amilyenek a világpiacon találhatók, azoknál jobb feltételekre lenne szükség. +++
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|