|
|
|
|
A kuvaiti agresszióról
|
----------------------
Washington, 1990. október 25. (Amerika Hangja, Esti világhíradó) - Amerika Hangja kommentárja következik, mely az Egyesült Államok kormányának álláspontját tükrözi:
- Néhány nappal azután, hogy Irak minden provokáció nélkül lerohanta Kuvaitot, a Nemzetek Közössége akcióba kezdett. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elítélte a törvénytelen iraki agressziót, és érvénybe léptette a történelemben mind ez ideig legátfogóbb ENSZ-szankciókat. A világszervezet egy későbbi határozatában még tovább is szigorított az Irak elleni gazdasági blokádot. Az ENSZ által jóváhagyott, kizárólag humanitárius célokat szolgáló gyógyszer és élelmiszer-szállítmányokon kívül tilos mindennemű kereskedelem Bagdaddal.
Szaddám Huszein iraki diktátornak küldött üzenet világos: vagy kivonul békésen és feltétel nélkül Kuvaitból, vagy elfogadja az ország gazdaságának megfojtását.
A gazdasági szankciók máris éreztetik hatásukat. A múlt héten az irkai rezsim kénytelen volt bevezetni a benzin és a motorolaj adagolását. Irak jóllehet a világ egyik legnagyobb olajtermelője, csak külföldről importált vegyi anyagok és berendezések segítségével képes finomított olajtermékek előállítására. A bagdadi rezsim állítása szerint az adagolás bevezetésére azért volt szükség, hogy a hadsereg számára biztosítani tudják a kellő benzin- és motorolajmennyiséget. Időközben az iraki állampolgárokat felszólították, hogy ezentúl vezessék lassabban és hatékonyabban az autóikat. (folyt.)
1990. október 25., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A kuvaiti agresszióról - 1. folyt.
|
Az ENSZ-szankciók életbe léptetése előtt Irak olajexportja révén óriási mennyiségű külföldi valutához jutott, és úgyszólván mindent megvásárolhatott, amit maga nem tudott előállítani. Szaddám Huszein azonban ahelyett hogy népe javára és az ország gazdasági infrastruktúrájának kifejlesztésére használta volna fel az olajgazdagságot, a háborúhoz szükséges fegyverek beszerzésére fordította a pénzt. Az eredmény: Irak ma gazdag fegyverekben, beleértve az olyan barbár eszközöket is, mint a vegyi fegyverek, de gazdasága nagymértékben függ a külföldi importtól, szolgáltatásoktól és pótalkatrészektől.
Azáltal, hogy a külföldi utánpótlás elérhetetlenné vált, a raktáron lévő készletek pedig előbb utább kifogynak, Irak egyre inkább a gazdasági összeomlás felé sodródik.
Bush elnök a múlt hónapban az iraki néphez intézett beszédében kijelentette: Kuvait elfoglalása senkinek sem használ, és most magának az iraki népnek okoz szenvedést. Az ENSZ nem az iraki nép megbüntetése végett léptette életbe kötelező erejű szankcióit, hanem azért, hogy békés úton vegye rá az iraki vezetést a Kuvaitból történő kivonulásra.
Amint Bush elnök mondotta: amikor Irak visszatér a béke útjára, amikor az iraki csapatok kivonulnak Kuvaitból, amikor visszaállítják az ország törvényes kormányát, amikor szabadon engednek minden akarata ellenére fogva tartott külföldit, csak akkor, és kizárólag akkor oldja fel a világ a szankciókat. +++
1990. október 25., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|