 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MTI közleménye - A hírügynökség visszautasítja Csurka István rágalmait
"A Magyar Távirati Iroda igazgatótanácsa, Szakszervezeti
Bizottsága, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara
ügyvezető elnöksége - az intézmény valamennyi, a pártatlan, objektív
tájékoztatást szolgáló munkatársa nevében - a leghatározottabban
visszautasítja Csurka Istvánnak a Magyar Távirati Irodát ért, az
újságírók becsületét sértő rágalmait.
"
BBC, Panoráma:
Tiranai találkozó
"A balkáni országok külügyminisztereinek első, 1988-as belgrádi
találkozója óta a térségben a politikai helyzet lényegesen többet
változott, mint az azt megelőző két évtizedben. Bulgária és Albánia
kivételével Kelet Európában összeomlott a kommunizmus és a Varsói
Szerződés is szétesőfélben van. Míg Romániában továbbra is a volt
kommunisták kezében van a hatalom, az el nem kötelezett Jugoszlávia
legnagyobb köztársaságában, Szerbiában is győzelemre számíthatnak a
rövidesen sorra kerülő választásokban."
|
|
|
|
|
|
 |
Kelet-európai autós körkép (1.rész)
|
Bécs, 1990. október 24. szerda (Reuter) - A nyugati
autógyártók egymással versengve igyekeznek helyet szerezni a
nyereséggel kecsegtető kelet-európai autópiacon, ahol hatalmas az
érdeklődés a környezetkímélő, megbízható, új autók iránt, de csak
kevesen engedhetik meg maguknak, hogy vásároljanak is belőlük.
Az Egyesült Államok és Európa legnagyobb autógyártói sorra
hozzák létre vállalkozásaikat a térségben; a GM, a Volkswagen, a
Fiat - japán, angol és francia cégekkel együtt - lehetőségekre
vadásznak. A cél, hogy már a kezdetkor jelen legyenek a
reformálódó kelet-európai piacon. Nyugati ipari megfigyelők
szerint ugyanis a mostani beruházásokból korai nyereség nem
várható. Kelet-Európa nemcsak a sokáig ki nem elégített, és ezért
most hatalmasra duzzadt igények miatt vonzó a nyugati autógyárak
számára: a térség jól képzett és olcsó munkaerővel áll a gyártók
rendelkezésére.
Kelet-Európa ugyanakkor mohón kap a nyugati technológia után,
hogy korszerűsítse iparát, és útjain olyan autókat lásson, amelyek
megfelelnek a nyugati követelményeknek mind az
üzemanyag-felhasználás, mind a környezetszennyezés terén.
Magyarországon kívül a legtöbb kelet-európai ország a
kommunizmus idején kialakította hazai autógyártását. A minőségi
szempont azonban sohasem volt elsődleges. A keletnémet
menekültekkel Nyugat felé robogó Trabantok világszerte a
vasfüggöny megszüntének jelképévé váltak.
A nyugati gyártók elsősorban új üzemekbe és új modellekbe való
befektetéseken keresztül szeretnének érdkeltséget szerezni a
térség autógyáraiban. Ezen túlmenően bővítik a már létező vegyes
vállalkozásokat, saját üzemeket állítanak fel vagy egyszerűen csak
eladni szeretnének az újonnan felszabadult piacon. Az amerikai GM
például azt reméli, hogy hosszú távon 1,8 millió autót lehet majd
értékesíteni Kelet-Európában, a szovjet piaccal együtt pedig ez
szám akár a 4,4 milliót is elérheti.
A tárgyalások Lengyelországtól egészen Bulgáriáig mindenütt
folynak, a presztízsnek külön szerepe van a nagyok kelet-európai
megjelenésében.
Magyarország már két tekintélyes külföldi beruházást tudhat
magáénak: a japán Suzuki 170 millió dollárt fektet egy közös
vállalatba, amely 1995-re már évi 50 ezer autó gyártását tervezi.
(folyt.)
1990. október 24., szerda 13:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|