Rendszerváltás és az MTI

	Kádár Béla - sajtóértekezlet (1.rész)
Marton János, az MTI tudósítója jelenti: Tokió, 1990. október 9. kedd (MTI-TUD) - A magyar gazdaság fokozatos, ám gyors liberalizálásának célját jelölte meg Kádár Béla a magyar kormány feladatának azon a sajtóértekezletén, amelyet Tokióban tartott a japán sajtó képviselőinek. Részletesen szólt az ország ,,történelmileg példátlan nehézségek közepette folyó,, átállásáról, a gazdaság legkritikusabb oldalairól, viszont azt is érzékeltette hallgatóságával, hogy máris történtek a japán vállalkozók figyelmébe ajánlható, kedvező fejleményeké. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere úgy értékelte, hogy a magyarszági posztsztálinista rendszer a reformok kis lépéseivel ért ugyan el a piac létrehozásában eredményeket, ám súlyos örökséget hagyott hátra: tíz éves stagnálást, recessziót az múlt tíz hónapban és lemaradást a partnereinktől. A kormány most a rendszerváltás, a gazdasági modellváltás és a külkereskedelmi partnerváltás egyidejű feladatával néz szembe, - mondta - megjegyezve azt, hogy a rendszerváltás lényegében már lezajlott és most a gazdasági modellváltás hosszan tartó folyamata zajlik. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar kormány óvatosan akar manőverezni, amikor létrehozza a valódi piacot, el akarja kerülni a sokkterápiát. Ugyanakkor a liberalizálás gyors üteméről szólva felhívta a japánok figyelmét az importliberalizációra, az árak kötöttségének feloldására és a tőkepiac felszabadítására. Mint közölte, az idén Magyarország importjának már 70, a jövőre 85, 1992-ben pedig 95 százalékát felszabadítják, az árakat pedig már jelenleg is 85 százalékban a piac alakítja. A szabad árak rendszere Kádár Béla szerint jövőre valószinűleg már teljessé válik. (folyt.) 1990. október 9., kedd 15:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kádár Béla - sajtóértekezlet (2.rész)
A tőkepiac beindításával kapcsolatban kifejtette, hogy bár sokan gyorsabb privatizációt javasolnak, ezt szerinte nem lehet megvalósítani. Részben, mert tömegesen csak olcsón lehetne piacra dobni a vállalatokat, amelyek iránt a magyar megtakarítások nem támasztanak elegendő keresletet. A drasztikus reprivatizálás akadálya továbbá, hogy megvan ugyan az országban a vállalkozói készség, de hiányzik hozzá a kellő vezetési rutin és nem kevésbé magának a privatizációs technikának az ismerete is. Mint jelezte: a fokozatos privatizáció keretében a következő 18 hónapban 1,3-1,7 milliárd dollár értékű tőke magánkézbe adása történik majd meg az első privatizációs csomag keretében. Kádár Béla hangsúlyozta, hogy a magyar lakosság által támasztott kereslet hiánya miatt érdekelt az ország a külföldi tőke bevonásában és elmondta, hogy jelenleg 2500 vegyes vállalat működik az országban,- ezek tőkeállománya az év végén várhatóan már eléri az 1 milliárd dollárt. Köztük van a Suzuki is, amellyel kapcsolatban egy kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy ,,a tárgyalások a végső fázisban vannak, de azt maga sem tudja, mikor fejeződnek be,,. A kérdésre egyébként, hogy a Suzukik nem támasztanak-e majd versenyt a japán vállalat Spanyolországban és Indiában gyártott és részben a nyugat-európai piacra exportált kocsijaival szemben, Kádár Béla kifejtette, hogy a Suzuki-piacát megzavaró mennyiségű exportról aligha lehet szó. Jó üzletet köt a Suzuki - ha aláírja a szerződést-, mert 50 százalék feletti alkatrész beszállítások esetében a kocsik már magyar gyártmánynak számítanak majd a nyugat-európai piacon - tette hozzá. (folyt.) 1990. október 9., kedd 15:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kádár Béla - sajtóértekezlet (3.rész)
Végül Kádár Béla a magyar gazdaság ,,legkritikusabb oldalának,, a külkereskedelmi irányváltást jelölte meg. Érzékeltette, milyen gyors volt a magyar külkereskedelemben a KGST-kereskedelem visszaszorulása: az idén a forgalomnak mindössze 20-27 százalékát teheti csak ki. Ez év első kilenc hónapjában a KGST országaiba irányuló kivitelünk 31 százalékkal esett vissza, az exportkiesés értéke pedig 1,5 milliárd dollár. Ezzel egyidejűleg a partnerek nem tudják szállítani a megállapodásban rögzített energiamennyiséget: a szállítások 28 százalékkal csökkennek az idén. A sajtóértekezletén aláhúzta, hogy a kelet-európai kereskedelem összeomlása - az öbölbeli válsággal és az aszálykárokkal tetézve - súlyos következményekkel jár az országra. Recessziót és munkanélküliséget idéz elő, társadalmi és politikai feszültségek forrása. Kádár Béla elmondta, hogy az ország még ilyen körülmények között is eleget tesz fizetési kötelezettségeinek és számít a külkereskedelmi fordulat végrehajtásában a nyugat-európai országok és Japán segítségére.+++ 1990. október 9., kedd 15:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »