Rendszerváltás és az MTI

	Temetés - spanyol (1.rész)
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti: Madrid, 1989. június 17. szombat (MTI-tud) - Az El País című befolyásos madridi napilap tudósítása szerint Budapesten emberek százezrei kérik, hogy vessenek véget a kommunista rendszernek és vonuljanak ki a szovjetek. Hermann Tertsch, a lap kelet-szakértője beszámolójában azt emeli ki, hogy nem volt incidens a pénteki megemlékezésen és az emberek nyugodtan tértek meg otthonukba. Mindazonáltal a spanyol tudósító következtetése szerint az ellenzék szervezési sikere mozgásba lendítheti a reformokat ellenző erőket mind Magyarországon, mind pedig a szomszédos államokban. Az El País megemlíti, hogy a megjelentek között ott volt a kormány és az állam képviselője és a szovjet nagykövetség munkatársa is. Demonstratív távolmaradásnak minősítette a kínai, a román, az albán és az észak-koreai képviselő elmaradását. A spanyol lap kérdésesnek nevezi, hogy miként reagál Moszkva erre a megemlékezésre. Ifjabb Rajk László szavait idézi, aki szerint vélhetően a Szovjetunió most eléggé elfoglalt a saját ügyeivel. Az El País szombati száma vezércikkben is foglalkozott az eseménnyel. Kiemelte, hogy Nagy Imre emlékének tisztelete egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar nép megerősíti a függetlenséghez való jogát. Ez lehetetlen lett volna a peresztrojka előtt. Ma viszont összeegyeztethető az új szovjet szövetségesi koncepcióval. A vezércikk a kormányzaton és a kommunista párton belül a Pozsgay vezette reformista szárny erőfeszítései eredményének tudja be a megemlékezés létrejöttét. Ez alternatíva lehet egy jövőbeli választáson Nagy szellemi örökségeként, hiszen ezt nem szennyezi be gyilkosainak bűne és nem árnyékolja be a lengyel kommunisták által elszenvedett megaláztatás - áll a vezércikkben. (folyt.) 1989. június 17., szombat 08:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Temetés - spanyol (2.rész)
A jobboldali konzervatív ABC vezércikkében utal arra, hogy a Szovjetunió egyelőre hallgat. A magyarországi folyamat azonban feltartóztathatatlan, bár eddig minden békés mederben zajlott. A semlegesség természetes célkitűzés egy demokratikus Magyarország előtt. A lap Gorbacsov NSZK-beli útjával és az atlanti szövetség megítélésének változásával hozza összefüggésbe a magyarországi folyamatokat, s azt taglalja, hogy Magyarország sorsa nem választható el a Szovjetunió Európáról alkotott véleményének körvonalazásától. Az ABC tudósítása egyébként a megemlékezést a magyar kommunizmus elleni tömeges tiltakozásnak minősíti. Külön hírben foglalkozik azzal, hogy Kádár János egy interjúban sajnálkozott Nagy kivégzésének jóváhagyása miatt. A lap szerkesztőségi publicisztikát is szentel a magyarországi politikai folyamatoknak, s kifejti, hogy azok a lengyelországi történésekkel együtt a peresztrojkát ellenző erők további megkeményedését válthatják ki. A katolikus körök napilapja a ,,Ya,, teljes oldalas tudósításában azt emeli ki, hogy a megemlékezés tanúsága szerint a magyarok hátat kívánnak fordítani a negyven évig tartott kommunizmusnak. Grósz Károlyról a lap úgy tudja, hogy a következő pártkonresszuson le óhajt mondani. A lap külön-külön ismertetést közöl Nagy Imréről és négy kivégzett mártírtársáról. A spanyol televízió híradóműsora Francisco Eguiagaray beszámolójában azt emelte ki, hogy a nemzeti megbékélést egyes radikális erők úgy képzelik el, hogy az össznépi kézfogásra csak a kommunisták választási vereségét követően kerülhet sor. A spanyol állami rádióhálózat vitaműsorában Major László, az MSZMP szóvivője spanyol nyelven adott áttekintést hazánk belpolitikai folyamatairól.+++ mj/ve rg 1989. június 17., szombat 08:45
Vissza »