 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MTI közleménye - A hírügynökség visszautasítja Csurka István rágalmait
"A Magyar Távirati Iroda igazgatótanácsa, Szakszervezeti
Bizottsága, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara
ügyvezető elnöksége - az intézmény valamennyi, a pártatlan, objektív
tájékoztatást szolgáló munkatársa nevében - a leghatározottabban
visszautasítja Csurka Istvánnak a Magyar Távirati Irodát ért, az
újságírók becsületét sértő rágalmait.
"
BBC, Panoráma:
Tiranai találkozó
"A balkáni országok külügyminisztereinek első, 1988-as belgrádi
találkozója óta a térségben a politikai helyzet lényegesen többet
változott, mint az azt megelőző két évtizedben. Bulgária és Albánia
kivételével Kelet Európában összeomlott a kommunizmus és a Varsói
Szerződés is szétesőfélben van. Míg Romániában továbbra is a volt
kommunisták kezében van a hatalom, az el nem kötelezett Jugoszlávia
legnagyobb köztársaságában, Szerbiában is győzelemre számíthatnak a
rövidesen sorra kerülő választásokban."
|
|
|
|
|
|
 |
A bányászok türelme 3. rész
|
A probléma megoldására A BÁNYAVÁLLALATOK SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI
PROGRAMOT DOLGOZTAK KI, amely tartalmaz bányabezárásokat is, s amely
arra épül, hogy az adósságok egy részének elengedése, a szénárak
rendezése nélkül nem hozható létre önfinanszírozó szénbányászat.
Akkor viszont igen, mert jónéhány olyan bánya van azért
Magyarországon, ahol célszerű fenntartani a széntermelést. A
probléma elvileg vállalatonként is megoldható - csakhogy félő, hogy
ezesetben sérülnek a gazdasági érdekek. Az országban ugyanis mintegy
2000 megawattnyi szénerőművi kapacitás van, amit botorság volna
importszénre alapozni. Ebben ma már tökéletesen egyetértenek a
szakemberek - a Gazdasági Kabinet egyik legutóbbi ülésén épppen
ilyen szellemben határoztak a bányászat helyzetének rendezéséről.
Más kérdés, hogy erről a bányászok nem tudtak, mert nem kaptak
elegendő információt - vagy ha kaptak is, jónak látták az elmúlt
években hallott sokadik kormányigéret betartására sztrájkkal is
figyelmeztetni.
Mindez azonban csak a gazdasági háttér, amire egyéb
összefüggések is rárakódtak. A már említett hetvenes években ugyanis
NEMCSAK A BÁNYÁSZAT NIMBUSZA NŐTT MEG, HANEM A BÁNYÁSZOKÉ IS. A
nehéz fizikai munka, s telenként a hétvégeken is folyó termelés, a
bányák súlyosbodó helyzete miatti időnkénti szénhiány következtében
a bányász az első helyen szerepelt a szakmák rangsorában. Hős
bányászok - csak így emlegettük őket. Ez a hősi nimbusz azonban
fokozatosan szétfoszlott, s az a körülmény, hogy a társadalom
értékítéletében a sok és nehéz munka helyett a hatékony munka veszi
át a vezető szerepet, fokozatosan átalakítja a szakmák rangsorát.
Szűkíteni a kiváltságokat, csökkenteni a kiemeltséget, hátrébb
szorulni a rangsorban - olyan élmény ez, amit legalábbis Európában
sokan átéltek, s amit most és a közeljövőben a bányászoknak kell
átélniük.
Ezzel a helyzettel persze nem lehet igazán eredményesen
sztrájkkal harcolni - hiszen ennek nem a vállalatok vezetői és nem
is a mindenkori kormány az oka, hanem A GAZDASÁGBAN VÉGBEMENŐ
SZERKEZETVÁLTÁS, AZAZ MAGA AZ ÉLET, ami nem hallgat sztrájkokra. Az
azonban aligha csodálható, ha a növekvő fenyegetettségérzés az
érdekképviselet ellen fordítja az embereket, akik reményeiket nem a
hagyományos bányászszakszervezetbe helyezik, hanem az új
munkástanácsokba. (folyt.)
1990. július 11., szerda 14:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|