![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MTI közleménye - A hírügynökség visszautasítja Csurka István rágalmait
"A Magyar Távirati Iroda igazgatótanácsa, Szakszervezeti
Bizottsága, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara
ügyvezető elnöksége - az intézmény valamennyi, a pártatlan, objektív
tájékoztatást szolgáló munkatársa nevében - a leghatározottabban
visszautasítja Csurka Istvánnak a Magyar Távirati Irodát ért, az
újságírók becsületét sértő rágalmait.
"
BBC, Panoráma:
Tiranai találkozó
"A balkáni országok külügyminisztereinek első, 1988-as belgrádi
találkozója óta a térségben a politikai helyzet lényegesen többet
változott, mint az azt megelőző két évtizedben. Bulgária és Albánia
kivételével Kelet Európában összeomlott a kommunizmus és a Varsói
Szerződés is szétesőfélben van. Míg Romániában továbbra is a volt
kommunisták kezében van a hatalom, az el nem kötelezett Jugoszlávia
legnagyobb köztársaságában, Szerbiában is győzelemre számíthatnak a
rövidesen sorra kerülő választásokban."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (2. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
Hasonló a helyzet a gyakorlati jogászok választhatóságával. Itt a legalább húsz éves (folyamatosnak tekinthető) szakmai gyakorlatot kell olyan munkakörben letölteni, amelynek ellátásához állam- és jogtudományi végzettség szükséges. Ez a rendelkezés a szakmai gyakorlat fogalmát szűkítően értelmezi. Csakis ezek a valóban jogászi munkakörök, csakis az ezeknek megfelelő munkakörben szerzett nagy szakmai tapasztalat kvalifikálhatnak valakit az alkotmánybírói méltóságra. Ha a jogi végzettség ,,szükségessége,, nem jogszabályi követelmény lenne, akkor az csupán annyit jelentene, hogy az adott munkakör ellátáshához a jogi végzettség mintegy előnyös. Eképpen bármely vállalat-, hivatalvezető, igazgatási szervező, büntetésvégrehajtási parancsnok, bűnügyi tudósító, vagy funkcionárius hivatkozhatna arra, hogy a munkájához szüksége van jogi végzettségére is. Ezzel az alkotmánybírói méltóságra szóbajöhető személyek köre minden, legalább húsz évvel ezelőtt végzett jogászra kiterjedne. Értelmezésünket alátámasztja a törvény keletkezéstörténete is. A háromoldalú tárgyalások során az Ellenzéki Kerekasztal javaslata az volt, hogy bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok közül válasszák az alkotmánybíróság gyakorló jogász tagjait. Ez biztosította volna ugyanis a szükséges jogalkalmazói tapasztalatot. Az MSZMP delegációjának javaslatára állapodtak meg a jelenlegi szövegben. Ez végsősoron oda vezetett, hogy alkotmánybíró lehet az olyan gyakorló jogász is, aki szakvizsga híján nem is lehetne bíró, ügyész, ügyvéd, vagy jogtanácsos. Ez a kiterjesztő jogértelmezés azonban megengedhetetlen. Az Alkotmánybíróságnak felül kell állnia a napi politikai és pártérdekeken. A pártoknak a jelölőbizottságban kiegyenlítő funkciója van: a Parlamentben jelenlévő politikai erőknek megegyezésre kell jutniuk az alkotmánybírák személyét illetően. A pártfelettiséget fejezi ki az alkotmánynak az a rendelkezése is, hogy az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados szótöbbséggel választja meg. Mindezzel az állna összhangban, ha a jelölőbizottságban a jelölés is hasonló arányban történne. Ha a 11 szavazatból 7 lenne szükséges az érvényes jelöléshez, a pártok közötti megegyezés legteljesebb mértéke biztosított lenne anélkül, hogy a legnagyobb kéviselettel rendelkező párt vétójoggal rendelkezne. Mivel az alkotmánybírákat jelölő ad hoc bizottság maga határozza meg eljárását, egy ilyen megoldásnak sem lenne semmi akadálya. a Független Jogász Fórum választmánya (OS)
1989. november 12., vasárnap 13:00
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|