![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MTI közleménye - A hírügynökség visszautasítja Csurka István rágalmait
"A Magyar Távirati Iroda igazgatótanácsa, Szakszervezeti
Bizottsága, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara
ügyvezető elnöksége - az intézmény valamennyi, a pártatlan, objektív
tájékoztatást szolgáló munkatársa nevében - a leghatározottabban
visszautasítja Csurka Istvánnak a Magyar Távirati Irodát ért, az
újságírók becsületét sértő rágalmait.
"
BBC, Panoráma:
Tiranai találkozó
"A balkáni országok külügyminisztereinek első, 1988-as belgrádi
találkozója óta a térségben a politikai helyzet lényegesen többet
változott, mint az azt megelőző két évtizedben. Bulgária és Albánia
kivételével Kelet Európában összeomlott a kommunizmus és a Varsói
Szerződés is szétesőfélben van. Míg Romániában továbbra is a volt
kommunisták kezében van a hatalom, az el nem kötelezett Jugoszlávia
legnagyobb köztársaságában, Szerbiában is győzelemre számíthatnak a
rövidesen sorra kerülő választásokban."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az új munkástanácsok társadalmi szerepéről
|
![](../img/spacer.gif)
------------------------------------------
München, 1990. július 12. (SZER, Magyar híradó) - A munkástanácsok szerveződésében az fejeződik ki, hogy a munkásság, e jelentős számú dolgozói réteg még mindig nincs politikai súlyának megfelelően képviselve. Érdekvédelme sincs megoldva. Noha több szervezet is késznek mutatkozott e feladat vállalására, de eddig egyiknek sem sikerült elnyernie a munkásság tömegeinek a támogatását.
Az 1956-ban a forradalmi szükséghelyzetben létrejött általános hatáskörű - helyi államhatalmi és közigazgatási funkciókat is ellátó - munkástanácsokra a jelenlegi helyzetben nincs szükség. A vállalati kollektív tulajdonos szerepét betöltő, jugoszláv típusú munkástanácsok, a munkásönigazgatás felett is eljárt az idő.
Bebizonyosodott, hogy nem képesek beölteni a szabadpiac működéséhez szükséges valódi tőketulajdonos funkcióját. Az önigazgatási rendszerben részt vevő dolgozók nem érdekeltek abban, hogy a társadalom egészének a munkájaként előállott vagyon rájuk bízott részét a leghatékonyabban hasznosítsák.
A munkásönigazgatási rendszer nem alkalmas a munkaerő és a tőke optimális kombinálására sem. A dolgozók jönnek és mennek - és az irányító munkástanácsok összetétele sohasem ugyanaz egy meghatározott időszakon belül.
A jelenlegi magyar munkástanácsok feladata tehát csakis az érdekképviselet lehet, nem pedig a tulajdonosi és gazdasági irányítói szerepkör betöltése. Rácz Sándor sajtótájékoztatóján Szilágyi Sándor volt jelen.
- A világon mindenki azt szeretné, ha a munkás nem politizálna, hanem dolgozna. Mi, magyar munkások is azt szeretnénk, ha tisztességes bérért dolgozhatnánk és a politikát becsületes emberekre bízhatnánk. De a világ nem így alakult - szögezte le Rácz Sándor az 1956-os munkásvezér, a Központi Munkástanács elnöke, és azt is megmondta, mire gondol: a választásokra szerinte csak a jogosultak alig fele ment el -, s ez önmagában is politikai állásfoglalás. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Az új munkástanácsok - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A valóságban a szavazók mintegy 70 százaléka járult az urnákhoz, amint azt a Népszabadság munkatársa megjegyezte - mondván: reméli, Rácz szavai általában nem így viszonyulnak az igazsághoz.
De menjünk tovább: milyen következtetésekre jutott a Központi Munkástanács? Leginkább arra, hogy a kormány illetve a parlament nem hozta meg a munkások számára elengedhetetlen döntéseket. Hogy nem váltották le a volt vezető garnitúrát, minisztertől le egészen a művezetőig. E garnitúra még ma is félelemben tartja a munkásságot.
És végül: ki akarják semmizni jogos tulajdonából azt a munkást, akit 40 évig éhbérért dolgoztattak.
A végkonkluzió: minden hatalmat a munkástanácsnak. Ki a szakszervezettel a munkahelyekről. A munkástanács vegye kézbe az üzem, a gyár irányítását. Az igazgatót és a főnököket a munkástanács alkalmazza és ellenőrizze. A munkástanács mondja meg: mennyi és milyen tőke kapjon helyet a termelésben - és így tovább, és így tovább. Jelszavak, huszáros megoldások. De vajon megoldások-e csakugyan?
Kollégáimmal próbáltuk tisztázni az első hallásra legalábbis elnagyoltnak tetsző álláspontokat - nem sok sikerrel. Mindjárt ott van az a kérdés: hány tagja van a Központi Munkástanácsnak?
Rácz Sándor válasza: vannak bizonyos adataink, melyeket azonban nem szolgáltatunk ki. Lévén a munkástanácsok állandó mozgásban.
Legalább azt mondja meg akkor, hogy hány munkástanács működik? - fogta kérlelőre egy kollegina. - Háromszáz biztosan - hangzott a válasz. De az is lehet, hogy négy- vagy hatszáz. De egy biztos: ha csak ötvenen, vagy hetvenen veszünk is részt egy nagygyűlésen, akkor is ezrek, tízezrek állnak mögöttünk - jelentette ki Rácz Sándor. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Az új munkástanácsok - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A munkástanács ellene van a privatizációnak? Vagy ha nem, akkor mekkora hányadban akarja munkáskézbe juttatni a termelőeszközöket?
A válasz ismerősen hangzott: ezt a konkrét helyzet konkrét elemzése dönti majd el. A munkástanácsok felmérik: mi az, amit önerőből is el tudnak végezni - s ezután döntenek a tőke bevonásáról.
De csak olyan tőkéről lehet szó - emelte fel szavát Rácz Sándor -, mely a munkások érdekében, nem pedig a maga hasznára akarja működtetni a gyárat.
Egyelőre ennyit sikerült megtudnunk e fontos kérdésekről. Reméljük, legközelebb már valamelyest körülhatároltabb elképzelésekről számolhatunk be. Szilágyi Sándort hallották a Központi Munkástanács sajtótájékoztatójáról. +++
1990. július 12., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|