|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ajánlás az önkormányzatok SZDSZ-frakcióinak
"Érdemes
mérlegelni a kisebbségben maradt párt(ok) bevonását az önkormányzat
vezetésébe. A fizetések megállapításánál gondoljanak arra, hogy az
ország jelenlegi gazdasági helyzetében, az egyre erőteljesebben
jelentkező szociális problémák közepette a magasan meghatározott
tisztségviselői fizetések visszatetszést kelthetnek.
"
BBC, Panoráma:
A VSZ a budapesti csúcs előtt
"... a Havel által javasolt megoldás, amit
Magyarország és Lengyelország szerintem teljes mértékben támogat,
hogy szűnjön meg a Varsói Szerződés egyesített katonai
parancsnoksága, illetve annak struktúrája, meg fog valósulni.
Gorbacsov szerintem nem akarja azt, hogy az egész Varsói Szerződés
egyből szétessen, már csak azért, mert ő ellenzi ezt a megoldást.
Hogy aztán milyen más megoldásokat lehet megvalósítani, nehéz előre
megjósolni, de a Varsói Szerződés, mint katonai szervezet, szerintem
tulajdonképpen már végnapjait éli.
"
|
|
|
|
|
|
|
Vita a Tiaoju (Senkaku-)szigetek hovatartozásáról (1.rész)
|
Farkas Géza, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1990. október 22. hétfő (MTI-tud) - A Tiaoju-
szigetek mindig is Kína részét képezték, és semmi kétség sem férhet
ahhoz, hogy most is kiterjed rájuk Kína szuverenitása - idézte
hétfőn az Új Kína a kínai külügyminisztérium meg nem nevezett
szóvivőjét. A szóvivő egyébként a United Daily News című tajvani lap
munkatársának kérdésére válaszolva fejtette ki a kínai álláspontot -
tette hozzá a hírügynökség.
A szigetek partjainál előző nap történt incidensre utalva a szóvivő leszögezte: ,,Japán részről teljesen indokolatlan volt hadihajókkal és repülőgépekkel feltartóztatni azokat a halászhajókat, amelyek Tajvan tartományból tartottak a Tiaoju szigetek felé. A kínai kormány erélyesen követeli, hogy a japán kormány haladéktalanul vessen véget minden olyan tevékenységének, amely sérti Kínának a Tiaoju-szigetek és a környező tengerek feletti szuverenitását,, - tette hozzá.
Politikai és társadalmi szervezetek mind Tajvanon, mind Hongkongban elítélték Japánt a szigetek ellen végrehajtott ,,de facto invázióért,,, ám a Tajvanon kormányzó Kuomintang mérsékelt hangnemet ütött meg, mert nem kívánja kiélezni Japánnal való viszonyát. A legnagyobb tajvani ellenzéki erő, a Demokratikus Haladó Párt (DPP) gyöngeséggel vádolja a Kuomintangot. ,,Hogy akar a Kuomintang szuverenitást Kína és Mongólia fölött, ha még ezt a néhány apró szigetet sem tudja megvédelmezni,,- teszi föl a kérdést az ellenzék. (folyt.)
1990. október 23., kedd 11:28
|
Vissza »
|
|
Vita a Tiaoju(Senkaku-)szigetek hovatartozásáról (2.rész)
|
A japánok által feltartóztatott egyik halászhajón 30 tajvani sportoló utazott fáklyával a kezében, számos politikus társaságában, a másikon pedig több tucat tajvani újságíró. A CTS tajvani televízió stábja helikopterről követte az eseményeket. A küldöttség ünnepélyesen ki akarta tűzni a szigetcsoport legnagyobb szigetére a tajvani lobogót, válaszul arra, hogy a japán kormány engedélyt adott jobboldali csoportoknak, hogy építsenek világítótornyot a szigeten. A Kuomintang a japánok erélyes fellépése láttán lefújta a tiltakozó akciót. A DPP most azt tervezi, hogy a Kuomintang meghátrálása miatt több száz halászhajót indít a Tajvantól észak-keletre mintegy 100 tengeri mérföld távolságra fekvő szigetekre.
Az ügy előzménye: az olajban gazdagnak mondott szigeteken tajvani halászok a múlt hónapban japán zászlót találtak, majd pedig híresztelések keltek lábra arról, hogy a japán kormány engedélyt adott világítótorony építésére a szigetcsoport legnagyobb szigetén. A japánul Senkakunak nevezett szigetek a II. világháborútól 1972-ig amerikai ellenőrzés alatt álltak, ám ekkor az Egyesült Államok Japánnak adta át őket, holott azok előzőleg mindig kínai fennhatóság alatt álltak.
Alighanem sem Peking, sem Tokió nem akarja, hogy a területi vita kárt okozzon szépen javuló kapcsolataiknak - mutatnak rá hongkongi lapok. A tajvani kormány diplomáciai úton kívánja rendezni a kérdést, ám nem áll diplomáciai kapcsolatban Japánnal. A területi vita kiújulásával némileg összefügg az a körülmény, hogy a külföldi olajra rászoruló japán katonákat küld a közel-keleti ENSZ-erőkbe, s ez a lépése rosszallást váltott ki számos ázsiai országból, mindenekelőtt Kínából. +++
1990. október 23., kedd 11:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|