|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Ajánlás az önkormányzatok SZDSZ-frakcióinak
"Érdemes
mérlegelni a kisebbségben maradt párt(ok) bevonását az önkormányzat
vezetésébe. A fizetések megállapításánál gondoljanak arra, hogy az
ország jelenlegi gazdasági helyzetében, az egyre erőteljesebben
jelentkező szociális problémák közepette a magasan meghatározott
tisztségviselői fizetések visszatetszést kelthetnek.
"
BBC, Panoráma:
A VSZ a budapesti csúcs előtt
"... a Havel által javasolt megoldás, amit
Magyarország és Lengyelország szerintem teljes mértékben támogat,
hogy szűnjön meg a Varsói Szerződés egyesített katonai
parancsnoksága, illetve annak struktúrája, meg fog valósulni.
Gorbacsov szerintem nem akarja azt, hogy az egész Varsói Szerződés
egyből szétessen, már csak azért, mert ő ellenzi ezt a megoldást.
Hogy aztán milyen más megoldásokat lehet megvalósítani, nehéz előre
megjósolni, de a Varsói Szerződés, mint katonai szervezet, szerintem
tulajdonképpen már végnapjait éli.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (6. rész)
|
A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Mindenekelőtt azt a gondolatát osztotta meg képviselőtársaival, hogy Tölgyessy Pétertől impozáns kormánypárti beszédet hallhattak, s ez a beszéd tovább erősítette benne a gyanút: kétféle koalíció működik máris ebben a Parlamentben. Az egyik egy kvázi kormánypárti koalíció, a másik pedig az MDF és az SZDSZ között jött létre. S - mint mondotta - ez a gondolat azért fogalmazódott meg benne, mert erőltetettnek, időszerűtlennek és ezért kockázatosnak ítéli az alkotmány módosítását szorgalmazó kezdeményezést. Ugyanis éppen a kormányozhatóságot kockáztatják, ha ilyen rögtönzött kezdeményezések és az azokhoz kapcsolódó hajszolt viták közepette kell a Parlamentnek törvényeket alkotnia.
A szocialisták frakcióvezetője a továbbiakban hangoztatta: a törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak ezek az érvek - mondotta -, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Nehezményezte azt is, hogy az alkotmánymódosítást a képviselők egy csoportja kezdeményezte, a kormány pedig ismét kimaradt. Hol van a kormány felelőssége ebben az ügyben, éppen a kormány a sokat hangoztatott kormányozhatóságra hivatkozva nem terheli-e vissza saját felelősségét a Parlamentre? - tette fel kérdéseit, mindjárt folytatva azok sorát. Van-e olyan passzusa, cikkelye, normaszövege a hatályos alkotmánynak, amely az államszocializmusra utalva akár a legcsekélyebb mértékig a visszarendezés kockázatát hordozná magában? Rögtön hozzátette válaszként: vannak még kövületek az alkotmányban, s ezeket valóban célszerű kigyomlálni, de ezek a kövületek nem hatnak, nem érdemelnek figyelmet vagy legalábbis nem akkorát, hogy egy generális módosítás fő indokaként szerepeljenek.
A kétharmados szabályra áttérve kifejtette: éppen az alkotmányerejű törvény kategóriájának eltörlése, a minősített kétharmados többséggel meghozandó törvények körének szűkítése hordozza magában a demokrácia intézményeivel szembeni kételyt. Ezért az erre vonatkozó passzusok módosítását, kölcsönös politikai alkuban, konszenzusra törekedve, nem pedig az alkalmazott módszerrel kellett volna kidolgozni és előterjeszteni. A szocialisták nem tagadják - hangoztatta -, hogy a kétharmados többséggel meghozandó törvények körét valamelyest szűkíteni kell. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|