|
|
 |
|
 |
Új fejezet kezdődik az EFTA és Magyarország kapcsolatában
|
---------------------------------------------------------
München, 1990. szeptember 28. (SZER, Magyar híradó) - Az Európai
Szabadkereskedelmi Társulás mind taglétszámában, mind pedig
gazdasági erejében elmarad ugyan az Európai Közösség mögött, de
Magyarország számára igen fontos az EFTA-ba tömörült, és igencsak
fejlett államokkal folytatott kereskedelem további bővítése. A
kapcsolatok jelenlegi állásáról és a bővítés lehetőségeiről szól
Farkas Pál budapesti jelentése.
- Az EFTA és Magyarország között ez év júniusában Göteborgban
létrehozott vegyes bizottság ma nyilatkozat kibocsátásával befejezte
első ülését. A 30 évvel ezelőtt létrejött Európai Szabadkereskedelmi
Társulás, az EFTA, hat országot tömörít, és a tagországok igen nagy
gazdasági potenciát képviselnek. Bár ezen országok lakossága a világ
népességének alig több mint fél százalékát teszi ki, a világ
kereskedelmi forgalmából 6 százalék fölött részesednek. Kereskedelmi
partnereik - az összforgalmuk 50-60 százalékában - az Európai
Közösség államai. 1989-ben ezekkel az országokkal 232 milliárd
dollár értékű export-importot bonyolítottak le.
Magyarország megkülönböztetett érdeklődése az EFTA-országok
irányában nem újkeletű - kezdte összegező szavait a magyar delegáció
vezetője, Balázs Péter, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok
Minisztériumának főosztályfezetője -, de most nyílik először
lehetőség arra, hogy ezeket a kapcsolatokat magasabb szintre
emelhessük.
A megbeszélések kezdetén a magyar fél meglehetősen határozott
javaslatokat tett le az asztalra, kiemelten kezelve a göteborgi
nyilatkozatban is kilátásba helyezett szabadkereskedelmi
megállapodásra irányuló kezdeményezést. (folyt.)
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
|
|
- EFTA és Magyarország - 1. folyt.
|
A kereskedelmi kapcsolatok mindkét fél részéről támogatott
fejlesztésén túlmenően előre kívánnak lépni az ipari és gazdasági
együttműködés, az idegenforgalom, a közlekedés és hírközlés és a
környezetvédelem területén is.
A vegyes bizottság keretében rövidesen felállítandó albizottság
már novemberben konkrét lépéseket tesz a szabadkereskedelmi
megállapodás kidolgozására. A magyar delegáció vezetője
kihangsúlyozta: az EFTA szimpátiával fogadja a magyar félnek a
kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó elképzeléseit, s ez nagy
segítség az országnak az európai integráció felé vezető úton.
Az EFTA soros elnöke, a svájci delegációt vezető Silviu Arioli
nagykövet elismerő szavakkal kezdte összefoglalóját. Nagyra
értékelte a Magyarországon rövid idő alatt lezajlott fontos
politikai változásokat, amelyek elhárították az akadályokat az
ország demokratizálódása elől.
A lezajlott vegyes bizottsági ülést jó hangulatúnak,
előremutatónak nevezte. Szakértőink gondosan tanulmányozzák az igen
konkrét magyar javaslatokat, és rövidesen kialakítják az EFTA
álláspontját - mondta.
Bár nincs pontosan meghatározva Magyarország és az EFTA között
megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás pontos időpontja, a
magyar fél szeretné azt 1992-ig tető alá hozni - árulta el a
jelenlévő újságírók kérdésére Ariuli úr. Az EFTA a maga részéről
türelmet tanúsít Magyarországgal szemben, de a liberalizáció magyar
érdek, és ezért elvárják a kölcsönösen előnyös lépéseket.
Arioli urat itt szakrétői egészítették ki azzal, hogy
kihangsúlyozták: természetesen egyenrangú felek között kötött
megállapodásról van szó, nem valamiféle segélyezésről, az
asszimetriát csupán a teljesítések időbeli eltolódása adja. A
megállapodás csak keret, amit persze tartalommal kell még megtölteni
- mutatott rá a svájci elnök -, s ez ránk vár, első lépésként az
ipari termékek többségének kereskedelemét megkönnyítve. (folyt.)
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- EFTA és Magyarország - 2. folyt.
|
Az EFTA természetesnek és logikusnak tartja, hogy Magyarország
egyidejűleg az Európai Közösséghez is közeledik, hiszen az EFTA is
ezt teszi, az európai gazdasági térség kialakítását célzó
tárgyalásai során.
A SZER kérdésére a magyar delegáció vezetője röviden vázolta a
magyar fél által 10 éves szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére
tett javaslatot, melynek időbeli asszimetriája abban áll, hogy az
EFTA három év alatt, míg a magyar fél csak hét év alatt bontaná le a
kereskedelmi akadályok többségét, de a helyzet a tizedik év végére
teljesen kiegyensúlyozódik.
Az EFTA igen gazdag országokból áll, potenciálisan hatalmas
felvevőpiac, amely jelenleg európai kereskedelmének csak körülbelül
egy százalékát bonyolítja Magyarországgal.
Geopolitikailag természetes partner, hiszen Ausztriával határos
az ország, és az EFTA-t az Európai Közösséggel kialakult kemény
versenyhelyzet is szorítja. Ebben a kapcsolatban tehát mindkét fél
részére igen nagy lehetőségek vannak - állapította meg Balázs Péter.
+++
1990. szeptember 28., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|