|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Vannak-e lehallgatóberendezések?
"Az Esti Hírlap július 7-iki számában azt fejtegette Dr. Finszter
Géza, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezető munkatársa, hogy nem
találtak beépített és működő lehallgatóberendezéseket sem a
különböző minisztériumok helységeiben, sem a parlamentben, sem
másutt, ahol a titokvédelem fontosságának feltételeit vizsgálták. De
- tette hozzá a megkérdezett - végérvényes és tökéletes biztonság
nincs.
A mi nap két országos lapban, a Magyar Nemzetben és a
Népszabadságban arra kerestek választ, miként kerülhetnek az utcára
gyorsan információk a zárt frakcióülésekről, ha nincsenek rásegítő
készülékek. Dr. Horváth Balázs, a belügyi tárca vezetője nem
rejtette véka alá ama véleményét, hogy saját miniszteri szobájában
sem érzi magát abszolút védettnek a lehallgatások ellen."
|
|
|
|
|
|
|
Vannak-e lehallgatóberendezések?
|
--------------------------------
München, 1990. október 21. (SZER, Világhíradó) - Az egyéni és államtitkok iránt illetéktelenül érdeklődő szervek tevékenysége a jelek szerint Magyarországon sem került le még a napirendről. Hajnal László Gábor hétvégi levele:
Sütő András romániai magyar író naplójának külön figyelemre méltó részei közé tartoznak azon izgalmak ecsetelgetései, amikor elmondja, hogyan fedezték fel nyaralójukban a lehallgatókészülékek drótjait, leltek rá a mikrofonokra. Semmi felháborodás nincs elbeszélésének hangvételében, csupán a tényeket közli, és éppen ez a borzalmas.
A szovjet, illetve kommunista fennhatóságú országokban hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy szűkebb, tágabb környezetükben még a falnak is füle van. A mindenre kiváncsi hatalom módszerei eléggé változatosak, és a diktatúrákban a nagy testvér tudni akarja a legapróbb részleteket is arról, hogyan élnek, vélekednek, szuszognak az alattvalók. A felfokozott érdeklődéshez is hozzá lehet szokni, ám akadnak, akik úgy vélik, hogy a politikai rendszerváltás után az annyira várt demokráciában semmi szükség a kis zörejeket is továbbító poloskákra, a levélcenzurákra, hiszen a véleményeknek már nem kell igazodniuk a kormányzó vagy ellenzékben lévő pártok igényeihez.
Az Esti Hírlap július 7-iki számában azt fejtegette Dr. Finszter Géza, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezető munkatársa, hogy nem találtak beépített és működő lehallgatóberendezéseket sem a különböző minisztériumok helységeiben, sem a parlamentben, sem másutt, ahol a titokvédelem fontosságának feltételeit vizsgálták. De - tette hozzá a megkérdezett - végérvényes és tökéletes biztonság nincs.
A mi nap két országos lapban, a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban arra kerestek választ, miként kerülhetnek az utcára gyorsan információk a zárt frakcióülésekről, ha nincsenek rásegítő készülékek. Dr. Horváth Balázs, a belügyi tárca vezetője nem rejtette véka alá ama véleményét, hogy saját miniszteri szobájában sem érzi magát abszolút védettnek a lehallgatások ellen. (folyt.)
1990. október 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|