|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állampolgárok nyílt levele Göncz Árpádhoz
"Tiltakozunk a Csoóri Sándort és
Nappali hold című írását ért támadássorozat és rágalomhadjárat
ellen.
Akik a sajtószabadság címén gúnyolják a magyarságot, amikor egy
nekik nem tetsző újságcikk jelenik meg, hecckampányt indítanak az
írója ellen. Ez így egyoldalú sajtószabadság, mely csak arra jó,
hogy íróink továbbra is allegóriában fogalmazhatnak.
"
Amerika Hangja, Világhíradó:
Nemzetbiztonság
"A beszámolók szerint az átlagmagyar ma drágábban él rosszabb
körülmények között, mint akár egy évvel ezelőtt. A nagyobb szabadásg
feletti örömöt beárnyékolja a bizonytalan jövő képe. A sötét tónusú
helyzetképet kiváltó esetlelges okok felett heves viták indultak a
vacsoraasztal körül. Mint kiderült, azt senki sem várta, hogy a
pártállam bukása után mintegy varázsütésre megérkezik a Kánaán, és a
tönkretett ország elindulhat a gazdagodás felé.
A társaság néhány tagja, köztük magam is arra számítottunk, hogy
a felszabadult társadalom a kezdeti bizonytalanságok után mára majd
mutatja a kibontakozás, a magára találás jeleit."
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel László a gazdaságpolitikáról
|
------------------------------------
London, 1990. október 19. (BBC, Esti műsor) - Lengyel Lászlót az ismert fiatal budapesti közgazdászt most nevezeték ki a Pénzügykutató Részvénytársaság elnök-vezérigazgatójává, és első rádiónyilatkozatát budapesti különtudósítónknak, Szakonyi Péternek adta:
- Ön a közelmúltban kijelentette azt, hogy a kormány, illetve a kormány gazdaságpolitikája ismét a politika csapdájába esett. Ezek szerint a jelenlegi gazgaságpolitika valahogy úgy folytatja, ahol az előző abbahagyta, hiszen nem tud kiszabadulni a napi politikai érdekek fogságából. Mégis mi az alapvető különbség az ön véleménye szerint mondjuk a Németh-kormány és a mostani Antall-kormány gazgaságpolitikája között?
- Vannak különbségek. Az Antall-kormány tulajdonképpen most kezdi felmérni azt, hogy milyen is a gazdaság helyzete. Ehhez képest a Németh-kormány, vagy a korábbi kormány többé-kevésbé azért látott, ismert a helyzetre vonatkozóan számokat, jobban benne volt az apparátusi munkában. Ami jelentős különbség még - tehát a felmérés ügyében -, az az, hogy az Antall-kormány egy koalíciós kormányként, egy bonyolult irányítási szisztémát kénytelen működtetni állandó egyeztetésekkel, s ez gazdaságpolitikai szempontból inkább rosszabb az előző kormányhoz módszeréhez képest.
A harmadik dolog, hogy itt egy vita folyik a kormányon belül a gazdaságpolitikáról. Tehát még az intézkedésekben keverednek a koncepciók, mert - ahogy ezt már többször elmondtuk - három koncepció csatázik a kormányon belül. Az egyik szeretné a gazdaságot általában dinamizálni, újabb jövedelmeket bespirccelni szelektív iparfejlesztéssel és exportfejlesztéssel a gazdaságba. Ezt egy másik vonal nagyon élesen tagadja, és tulajdonképpen a korábbi kormányzat monetáris politikáját folytatni kívánja, bűnnek tekintené ezt a dinamizálást. (folyt.)
1990. október 19., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Lengyel László a gazdaságpolitikáról - 1. folyt.
|
Végül van egy harmadik program, amit szintén érzékelünk, és amely nem a monetáris visszafogásra vagy általános dinamizálásra épül, hanem arra, hogy a privatizáció meggyorsításával egy intézményes privetizáció gyorsítással lehetne a gazdaságot élénkítésére, és nem az államon, az állami tulajdonon keresztül kell a gazdaságot dinamizálni, hanem a magántulajdonon keresztül, a kisvállalkozásokon keresztül.
A három koncepció azonban teljesen összekeveredik, és ezért az intézkedésekben a gazdaságpolitikában pillanatnyilag egy patthelyzet állt elő. Ezt a patthelyzetet érzékeljük most, amikor tulajdonképpen ott tartunk, vagyis hát rosszabb helyzetben, mint amikor a kormányzat átvette a tárcát.
- Az ön véleménye szerint ebből az említett három lehetséges alternatívából melyik kerekedhet felül a közeljövőben?
- Amit most látni lehet: éppen a napokban a pénzügyminiszter drámai képet festett az ország állapotáról. Ez teljesen új vonás, mondható az eddigi kormányzati megnyilatkozások nagyon pozitívnak láttatták a jelent is és a jövőt is - legalábbis abban az értelemben, hogy a múlt öröksége persze borzasztó, de ahhoz képest a kormány a kilábalást viszonylag rövid távon el tudja képzelni.
Pillanatnyilag a pénzügyminisztériumi álláspont - melyet a miniszter kifejtett - elég erőteljesen a visszaforduló monetáris és fiskális visszafogó politikának a hagyományos receptjeit tükrözte. Az a benyomásom, hogy itt technikában lehet különbség, de gyakorlatilag többé-kevésbé ugyanaz: ezt elmondhatta volna az év elején Németh Miklósnak a pénzügyminisztere is, bár lehet, hogy kicsit másként mondta volna, ami nem jelenti azt, hogy ez a vonal győzedelmeskedett. (folyt.)
1990. október 19., péntek
|
Vissza »
|
|
- Lengyel László a gazdaságpolitikáról - 2. folyt.
|
Visszatérve a politikára, ezt úgy vélem - amit Rabár Ferenc kifejtett -, nem látják a kormányon belül, még sem szakértők, de az a benyomásom, hogy a politikában a koalíciót alkotó pártok a legkevésbé sincsenek meggyőződve, hogy ez a gazdaságpolitika vezetne ki a mélypontról az országot. A pártoknak a fejében még mindig egy dinamikus gazdaság és egy elég voluntarista elképzelés él arról, hogy hogy lehetne ezzel a magyar gazdasággal bánni.
Én tehát félek attól, hogy a politika abba az irányba fogja nyomni a gazdasági vezetőket - mint ahogy az a választási hadjáratban során is volt -, hogy igérjetek, úgy ahogy adni fog, úgy ahogy felemeljük a szegényeket, úgy ahogy adni fogunk a bányáknak, mert azért mégsem lehet azt megtenni, hogy bezárjuk a gépipari vállalatok nagy részét és így tovább. +++
1990. október 19., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|