|
|
 |
|
 |
- A büntetőjog reform - 1. folyt.
|
Változás csak 14 évvel később, idén márciusban következett be.
Ettől az időponttól kezdve előzetes letartóztatást kizárólag bíróság
rendelhet el. A nemzetközi egyezségokmánynak azonban van egy másik
előírása is. Az, hogy a szabadságától megfosztott személyt a
legrövidebb időn belül bíróság elé kell állítani. Ezt az időtartamot
a gyanusított őrizetbe vételétől számítják és a nyugat-európai
államok többségében nem haladja meg a 72 órát, vagyis a 3 napot.
Magyarországon viszont 5 napig lehet valakit bírói döntés nélkül
őrizetben tartani.
Persze most azt lehetne mondani: 3 vagy 5 nap végeredményben nem
nagy különbség. A különbség lényege az, hogy miként viszonyul a
törvény a legalapvetőbb emberi joghoz. A kormány éppen a tegnapi
ülésén hozott döntést arról, hogy az őrizetbevétel idejét 3 napra
csökkentő törvényjavaslatot fog az Országgyűlés elé terjeszteni.
Ezen túlmenően azonban az előzetes letartóztatás szabályait is
felül kellene vizsgálni. Az érvényes szabály szerint ugyanis az
előzetes letartóztatás legfeljebb 1 hónapig tart. Ezt szükség esetén
2 hónappal meg lehet hosszabbítani, ami már összesen három hónap.
Aztán még további két alkalommal lehet meghosszabítani, s így akár
az egy évet is elérheti. De a Legfelsőbb Bíróság még ezt is
meghosszabbíthatja, mégpedig minden időbeli korlátozás nélkül. És ez
azért kifogásolható, mert a vádlott bűnösségét még egyetlen bíróság
sem állapította meg, sőt még az is előfordulhat, hogy az ügyben még
a vádirat sem született meg. +++
1990. október 19., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|