|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Rehabilitációs vita - Kozák-interjú
|
London, 1989. március 21. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk Siklós István a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagját, Kozák Gyulát hívta fel telefonon Budapesten, hogy megkérdezze tőle: mi az oka az új rehabilitációs bizottsággal kapcsolatos vitának? - Mielőtt a kérdésre válaszolnék, fontosnak tartom elmondani, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottság már egy évvel ezelőtt három szekciót hozott létre: a jogit, a kegyeletit és a történeti szekciót. Az nagy öröm számunkra, hogy a hatalom ugyanezeket a bizottságokat létrehozta, és a kegyeleti szekcióban folyó munka kapcsán az Igazságügyi Minisztériummal rendkívül jó együttműködés alakult ki. Ugyanakkor teljesen érthetetlen, hogy egy par excellence tudományos kérdés esetében, amilyen a rehabilitáció kérdése, ahol a történészeknek és a szakmának rendkívül nagy jelentősége lenne, ott a történészeket, pártatlan történészeket, illetve a másik oldalról elfogult történészeket nem kérdezték meg. Nagy megdöbbenést keltett a történészek, szociológusok körében Czinner Tibornak a társelnöki kinevezése, hiszen már 1987-ben, ha jól tudom, Litván György cikke jelent meg az Élet és Irodalomban, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy Czinner Tibor láthatóan, ha nem is monopolhelyzetben van, de olyan dokumentumokhoz fér hozzá, amelyekhez más történészek nem nyúlhatnak hozzá. Ugyanakkor Czinner Tibor személyének a megítélésében a történészek és általában a társadalomtudósok úgy vélekednek, hogy nem a szakma reprezentánsa. Az ő kinevezésével kapcsolatban elsőnek a Hajnal István Kör reagált: azt hiszem, hogy egy interjú keretében a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében Litván György, Hegedűs B. András, és Erdélyi Tibor utasította el Czinner Tibor személyét, végül pedig a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Hajnal István Kör és a Történettudományi Intézet demokratikus szakszervezete, tehát egy valóban szakmailag kompetens kör fejtette ki az álláspontját. Azt szeretnénk, és az lenne a méltányos, hogyha ennek a bizottságnak a történész társelnöke egy olyan elfogulatlan, nagy tekintélyű történész lenne, akit mindenki becsül, és magában a bizottságban mindazoknak a csoportoknak a részéről lenne képviselő, amely csoportok érintettek. Tehát az lenne a jó, hogyha a Történelmi Igazságtétel Bizottságból, a Recski Szövetségből, ugyanakkor természetesen a másik oldalról, a párt részéről is lennének ennek tagjai, és végül a legerősebb részét ennek a bizottságnak pártatlan szakemberek csoportjának kellene képeznie. - Mely tárgyalásokra, illetve mely koncepciós perekre terjedne ki ennek a bizottságnak a figyelme? - Berend T. Iván nyilatkozata szerint ennek a bizottságnak fel kellene ölelnie az 1956 utáni megtorlások korszakát. A Történelmi Igazságtétel Bizottságnak az a véleménye, hogy 1945-től tulajdonképpen napjainkig kell terjednie egy ilyen bizottság munkájának, hiszen a koncepciós perek, a koncepciós jellegű perek nem a Rajk-perrel kezdődtek, hanem sokkal korábban, és nem fejeződtek be a Nagy Imre perrel, mert még az 1956-os megtorlások is folytatódtak jóval tovább. De elég egyetlen példát kiemelni: Péter Györgynek a személyét, aki teljesen tisztázatlan körülmények között, mint a gazdasági reform egyik atyja pusztult el a BM Corvin Ottó Kórházában. Vagy még később, a Haraszti Miklós elleni perre ha gondolunk. Tehát a koncepciós perek nem értek véget, sőt egészen napjainkig húzódtak, csak most már nem perként jelentek meg, hanem enyhébb formában, állásból való eltávolításban, emigrációba kényszerítésben, egzisztenciától megfosztásban. - Kiterjedne tehát a figyelme a bizottságnak, vagy ki kellene hogy terjedjen a bizottságnak például a Mindszenty-perre is? - Feltétlenül, a Mindszenty-perre is ki kellene, hogy terjedjen. Ugyanúgy ki kellene terjednie a másik oldalról a Demjén Pál elleni perre is, akit mint kommunistát szinte a politikai rendészeti osztály, tehát a PEO megalakulása pillanatában tartóztattak le, és 1956-ban a forradalom előtt az utolsó volt, aki a börtönből kiszabadult. - Mi tehát a következő lépés, mire lehet számítani? - Azt remélem, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak sikerült az Igazságügyi Minisztériummal a temetések ügyében rendkívül jó együttműködést kialakítani. Így a Tudományos Akadémia elnöke által vezetett bizottság történeti szekciójában is sikerülni fog egy jó együttműködést kialakítani. Természetesen ennek az a feltétele, hogy ne Czinner Tibor, vagy ne egy Czinner Tibor kaliberű és presztízsű történész vezesse ezt a történeti... szóval ne ő legyen a társelnöke ennek a rehabilitációs bizottságnak. +++
1989. március 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|