|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai menekültek
|
London, 1989. március 14. (BBC, A világ minden tájáról) - Horváth István magyar belügyminiszter az Országgyűléshez a menekültproblémáról beterjesztett jelentéséből kiderül, hogy a magyar hatóságok most már csupáncsak nagyon kevés romániai magyar menekültet küldenek vissza. A belügyminiszter egyben jelezte: Magyarország arra készül, hogy felmondja 10 éves kétoldalú szerződését Romániával, mert az nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot. - Pártos Gábor hírmagyarázata következik: - A romániai menekültek áradata az utóbbi egy év során komoly gondokat okozott a magyar hatóságoknak. A román állampolgárok - közöttük is elsősorban a romániai magyarok - 1987 vége felé kezdtek nagyobb számban érkezni Magyarországra. A rezsim egyre fokozódó elnyomatása elől menekültek, amelyet a nemzeti kisebbségek esetében még a származásuk miatti hátrányos megkülönböztetés is tetézett. A magyar hatóságok tavaly 12 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a romániai menekültek számára, s ezt a számot az idén további kétezerrel növelték. A Magyarországra települt romániai polgárok száma azonban ennél jóval nagyobb: a hivatalos okmányokkal nem rendelkezők és a törvényes csatornákon érkezők összesen mintegy 30 ezren vannak. Mindez ismeretes a magyarok előtt, sokan nem tudták azonban - és az idén januárban nem kis megbotránkozással értesültek róla -, hogy a menekülést megkísérlők meglehetősen nagy része soha sem talált menedékre Magyarországon. Tavaly az illegális határátlépők mintegy negyedét visszaszállították Romániába. A magyar hatóságok által bűnözőknek, csavargóknak, illetve román rendőrségi besúgóknak minősített személyek száma elérte az 1652-t. Semmilyen fellebbviteli szervhez nem fordulhattak panasszal kiutasításuk miatt, amiről az esetek többségében a határőrség parancsnokai, vagy a helyi rendőrség szervei döntöttek. Az év elején nagy felháborodást váltott ki az, hogy ilyen sok menekülőt visszautasítottak. A közvélemény reagálását az utóbbi időben mindinkább figyelembe vevő hatóságok most igyekeznek más magatartást tanúsítani. Horváth István belügyminiszter a múlt héten az Országgyűlésen azt mondta, hogy a minimumra csökkentették a visszautasítottak számát, és februárban már csupán nem egész 3 százalékuk került vissza Romániába. A belügyminiszter azt is bejelentette, hogy Magyarország tárgyalni kíván Romániával a kettős állampolgárság lehetővé tételéről. A jelenlegi szerződések értelmében a Magyarországra távozó román állampolgárok nem kaphatnak magyar állampolgárságot, mindaddig, amíg a bukaresti hatóságok fel nem mentik őket román állampolgárságuk alól. Az 1980-ban megkötött szerződés jövő februárban jár le, és az egyik záradék értelmében ekkor automatikusan életbe lép újabb öt évre. Ha valamely ország nem hajlandó a megállapodás felújítására, akkor ezt hat hónappal korábban jeleznie kell. Horváth István most elismerte, hogy Magyarország készen áll egy ilyen lépés megtételére, ha Bukaresttel időközben nem tud megegyezni. Mindezek a problémák egy olyan időszakban jelentkeznek, amikor Magyarország 'a nemzetközi rendelkezésekkel összhangban igyekszik megfelelő törvényes kereteket kidolgozni a menekültek ezrei számára. A múlt hónapban Magyarország a szovjet tömb első államaként bejelentette, hogy csatlakozik (... vételzavar...) az 1951-es genfi konvencióhoz. Ez a lépés rendkívül fontos azok számára, akik Magyarországra menekülnek, és ezt az országot vagy végső menedékhelynek, vagy pedig a továbbutazás átmeneti állomásának tekintik. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hivatalt nyit Budapesten, Magyarországon pedig ezután több befogadó központot létesítenek, ahol ideiglenes szállást és ellátást nyújtanak a menekülteknek addig, amíg okmányaikat menekültstátuszukkal összhangban nem rendezik. Tehát a menekültekre vonatkozó nemzetközi szabályok értelmében járnak el ügyükben. Ez a rendszer valójában a magyar hatóságok számára is kedvező, ugyanis keményvalutában kapnak eszközöket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától. +++
1989. március 14., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|