|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
TDDSZ-sajtókonferencia
|
(Kasza László) München,1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A Múzeum Kávéház különterme, délelőtt 12 óra. A TDDSZ hirdetett nemzetközi sajtókonferenciát. A jól előkészített találkozóra magyar és angol nyelvű dokumentumok, angolul is jól beszélő előadók, számos újságíró kíváncsi volt. Benjámin Judit, a parlamenti képviselők párton kívüli csoportjának helyettes vezetője, Bruszt László a Független Szakszervezetek Demokratikus Szövetségének tagja, Homonnay Csilla, a Független Jogász Fórum részéről, és Vidos Tibor, valamint Forgách Pál a TDDSZ vezetőségéből fejtették ki: miért ellenzik, hogy a parlament most, és ebben a formájában fogadja el a sztrájktörvényt, és módosítsa a munka törvénykönyvét. Indokaikat - amelyeket összefoglalva elküldtek minden képviselőnek - a következőkben foglalták össze. - A dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek védelme helyett a dolgozók munkaviszonyának kereteire korlátozza a sztrájk jogát, lefegyverezve, és kérelmezői státuszba szorítva a szakszervezeteket, a dolgozók általánosabb érdekeinek védelmében. A legnagyobb szakszervezeteket ruházza fel csupán a szakszervezeti jogosítványokkal, kollektív szerződés megkötésére, és így tovább - durván megsértve ezzel a szakszervezeti pluralizmus elvét. A tervezet korlátozó voltában is célszerűtlen - mondják -, mert azzal, hogy elvileg lehetővé teszi a bérkövetelő sztrájkokat, akár ágazati szinten is, ugyanakkor tiltja a sztrájkot a gazdaságpolitika egészével, vagy a jövedelempolitika egyéb területeivel kapcsolatban. Szerintük rövid távon a következőkre lenne szükség: a Gazdasági Kamara és a SZOT, valamint a független szakszervezetek képviselőiből országos konfliktuskezelési szolgáltatást kellene létrehozni, amely sztrájkok esetén jogi tanácsadással a partnerek összehozásával, egyeztetésével, és békéltetéssel segítené a konfliktusok gyors rendezését. Másodszor: egyeztető tárgyalásokat kellene az Országgyűlés, a kormány, a kamara, a szakszervezetek és az alternatív szervezetek képviselőinek bevonásával készíteni. A sajtókonferencia után megkérdeztem a jelenlévő Benjámin Juditot, a parlament független képviselőcsoportjának helyettes vezetőjét, hogy mi a véleménye a sztrájktörvényről, és arról, amit a független szakszervezetek képviselői erről mondtak, valamint hogy milyen kilátás van arra, hogy az ellentétes véleményt magáévá tegye esetleg a parlament. Válasza a következő: - Én magam is úgy gondolom - én nem vagyok jogász, ehhez hozzá kell tennem - hogy a törvényben még számos változtatásra volna szükség, mielőtt egyáltalán a parlament döntést hozhatna az ügyben. Az ülésszakon nem én, hanem más képviselők javasolni is fogják részben azt, hogy egyáltalán ne tárgyaljuk most ezt a törvényt, részben azt, hogy később tárgyaljuk, tehát most első fordulóban. Viszont ebben a kérdésben én nem fogok olyan értelemben véleményt nyilvánítani. (...) kell mindenképpen támogatni. Másik kérdésben el fogom elmondani a véleményemet, hogy a munka törvénykönyvével kapcsolatos. Ennek teljesen zavaros az a pontja, amely akadályozza a szakszervezeti pluralizmus tényleges törvényesülését. Olyan mértékig akadályozza, hogy a többség eleve ezt veszi figyelembe minden szakszervezeti jog gyakorolhatóságánál. +++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|