|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Antall-Gorbacsov találkozó
|
--------------------------
München, 1990. november 21. (SZER, Magyar híradó) - Párizsban ma ért véget a 34 állam vezetőinek csúcstalálkozója, ahol a kora délutáni órákban Antall József miniszterelnök találkozott Mihail Gorbacsovval. - Albert Pál jelenti:
- Osztályozás nélkül, de mégis mondhatóan igen jól szerepelt az Antall József vezette magyar küldöttség a 34-ek szerdán délben befejeződött háromnapos csúcstalálkozóján - jól a nyilvánosság előtt a magyar miniszterelnök megjegyzett és a sajtóban is több összefüggésben fel-felemlegetett józan és határozott beszédében. Jól, mert Magyarországot a többiek - a társak is - valahányszor említették, kedvezően minősítették. És jól - feltételezhetően a színfalak mögött és a folyosókon is - ha a delegáció megannyi féllel érdemes megbeszéléseket folytatott. Egyiknek azon nyomban támadt publikus hozama is: az a kedd délután kiadott hármas nyilatkozat, melyben cseh, lengyel és magyar részről - Václav Havel, Tadeusz Mazowiecki és Antall József - a három ország szándékát deklarálja a szoros együttműködésre, európai integrációjuk közös meggyorsítására, a szabad és egyesült Európa felépítésére.
A magyar miniszterelnök szerdán, az utolsó délelőttön sem tétlenkedett: előbb a török államfővel értekezett, majd ebéd után a szovjet nagykövetség párizsi rezidenciáján Mihail Gorbacsovot kereste fel, aki különben eszmecseréjük után már hajtott is hazafelé a repülőtérre.
Mi tagadás, a barométer mintha némi feszültséget jósolt volna erre az Antall József-Gorbacsov találkozásra, hiszen - okkal vagy sem - a közvélemény úgy tartja, napjainkban nem árnyéktalan a szovjet-magyar viszony, és netán azt is lehetett hinni, a magyar miniszterelnöknek a csúcskonferencián elmondott beszéde nemcsak hogy kemény kitételeket tartalmazott a Szovjetunió múltjáról és egy-két borús feltevést annak jövőjéről, de magának a szovjet elnöknek sem hízelgett feltünőbben: beszéde végén - tasp gyanánt - Gorbacsov éppen hogy csak kétszer érintette össze ujjait. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
Vissza »
|
|
- Antall-Gorbacsov találkozó - 1. folyt.
|
Ám Párizs mégsem növelte a feszültséget, az atlanti klíma talán inkább enyhítette - így számolt be a találkozóról láthatóan derűsen érkező Antall József állítván, hogy a beszélgetés alatt Gorbacsov is jókedvében volt.
A hangulatjelzésen túl persze a beszámolónak a tartalmi része a fontosabb, mely mintha az elsőnek igazolása is volna. Antall József elmondása szerint tehát 4 főbb kérdésre került sor a szovjet rezidencián.
Az egyik, egy korábban már magyar részről felvetett és most Mihail Gorbacsov által is elfogadott javaslat egy új, kétoldali megállapodást, új szovjet-magyar államszerződést illetően. A két fél úgy gondolja: a szovjet-magyar kapcsolatok eddig sem voltak különösebben rosszak, de most eljött az ideje új alapokra helyezni őket, és ennek feltételeit, módozatait majd az illetékes külügyminiszterek dolgozzák ki.
A másik nagy kérdés a Varsói Szerződés sorsa volt. Papíron kényes kérdés, hiszen ismeretes a magyar kormány fennen hirdetett álláspontja: a varsói paktumra katonai szempontból semmi szükség, sőt a magyarok politikai szempontból sem látják sok értelmét, s elhatározott szándékuk, hogyha a feloszlatásról nem születik addig testületi döntés, Magyarország 1991 végén, legkésőbb 1992 tavaszán kilép a szerződésből.
Olybá tűnik, Mihail Gorbacsovot nem rázta meg különösebben a bejelentés, és ha részletes véleményét későbbi időpontra tartogatja is, annyit már most mondhatott: a varsói paktumot illetően Moszkva az át- és újragondolás állapotában leledzik.
Kissé alkérdés lehetett a harmadik: 1956 méltányos megítélésére nagy szovjet tévedés beismerésére. Mihail Gorbacsov erre azt mondta, a Szovjetunió már két évvel ezelőtt tett kísérletet eme tragikus történelmi esemény újraértékelésére, melyet lehet még tovább fogalmazni. A szótérthetőségének nyilván módozata volt, hogy mindkét fél inkább történelmi, mint politikai tényként igyekszik ma 1956-ot megítélni. Ezért is lehetett Antall József bölcs, pietásos gesztusa, hogy a Magyarországon elesett szovjet katonákat is hősi halottaknak tekinti. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall-Gorbacsov találkozó - 2. folyt.
|
A negyedik téma gazdasági természetű volt és főként az energiellátás körül forgott. Mihail Gorbacsov megjegyezte: a szovjet olajszállításban mutatkozó nehézségek mögött nincs politikai, retorziós, vagy zsaroló szándék, mindez kizárólag a Szovjetunió saját gazdasági nehézségeivel magyarázható.
Négy pont, négy kérdéscsoport - Antall Józsefet hallva hinni lehet: kölcsönös megértésben folyt a beszélgetés, abban a szellemben, amit keddi sajtókonferenciáján fogalmazott meg a magyar miniszterelnök. Vagyis igényünk, hogy a Szovjetunióval is kapcsolataink jók és korrektek legyenek. És ha most, ebben így volt, igaz lehet Antallnak egy másik keddi formulája, mely ezt a párizsi csúcsot a bizalomépítés konferenciájának nevezte. +++
1990. november 21., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|