Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

Az Országgyűlés hétfői munkanapja (1. rész)

1990. novemer 19., hétfő - Szabad György elnökletével hétfőn ismét összeült az országgyűlés.


A plenáris ülés kezdetén a házelnök bejelentette: Novák Rudolf
képviselő, akit az SZDSZ Heves megyei listáján választottak meg -
egyéb teendőire hivatkozva - írásban lemondott országgyűlési
képviselői mandátumáról.

    A plénum ezután az újonnan benyújtott országgyűlési határozati
javaslatok és törvényjavaslatok sorsáról döntött. A beterjesztők
szinte mindegyik indítvány sürgős tárgyalását kérték - s a Tisztelt
Ház valamennyi ilyen kérésnek helyt adott. Így - a kormány
előterjesztésében - sürgősséggel tűzik napirendre a magánszemélyek
jövedelemadójáról, az általános forgalmi adóról, illetőleg a
vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről
szóló törvények módosítósító javaslatait. Ugyancsak sürgősséggel
tárgyalják a Magyar Köztársaság és Ausztrália közötti kettős
adóztatás elkerülését célzó, valamint a beruházások kölcsönös
védelmét szolgáló egyezmények aláírásáról szóló országgyűlési
határozatot, továbbá a külföldiek magyarországi befektetéseiről
szóló törvény módosítását. Szintén sürgősséggel - felvették a
napirendre a kulturális bizottság önálló indítványát a sport anyagi
alapjainak megteremtésére. Nyerges Tibor (MDF) képviselőnek a helyi
önkormányzatokról szóló törvény módosítására vonatkozó indítványával
is gyorsított menetben foglalkozik majd a Tisztelt Ház. Végezetül
döntöttek arról is) napirendre tűzik Pap János fideszes képviselőnek
a Dél-Alföldi települések ivóvízének minősítéséről és az egészséges
ivóvízellátási program módosításáról szóló indítványát. (folyt.köv.)



1990. november 19., hétfő 16:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés hétfői munkanapja (2. rész)


Az ülés napirendjének meghatározása előtt kért szót Horváth
Tivadar. A szabaddemokrata képviselő arra kérte a Házat, hogy még
jelenlegi ülésén tűzze napirendjére a közszolgálati
törvényjavaslatot. Indoklásképpen elmondta, hogy az önkormányzatok
apparátusában dolgozók körében erős bizonytalanság,
perspektívavesztés tapasztalható. A jó szakemberek megtartása,
megnyugtatása érdekében mielőbb szükség lenne a törvény
megalkotására. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár úgy
vélekedett, hogy valóban indokolt lenne a közszolgálati jogszabály
megalkotása. Arra kérte a Házat, hogy a gyakorlatilag már készen
álló törvényjavaslat napirendre tűzéséről a következő, keddi
ülésnapon döntsön, időt hagyva ezzel a minisztériumnak a kérdés
átgondolására.

    Az elhangzottakat is figyelembe véve a törvényhozás nagy
szótöbbséggel döntött az ülés napirendjéről. Ennek megfelelően
elsőként az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitáját
folytatták a képviselők. A tárgysorozat további sorrendje:

    - a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény és a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat megtárgyalása;

    - a bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és
javadalmazásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása;

    - az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat megtárgyalása;

    - határozathozatal a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról
szóló törvényjavaslatról;

    - határozathozatal az árak megállapításáról szóló
törvényjavaslatról;

    - a Magyar Köztársaság és Ausztrália közötti kettős adóztatás
elkerülését célzó, valamint a beruházások kölcsönös védelmét
szolgáló egyezmények aláírásáról szóló országgyűlési határozati
javaslat vitája;

    - interpellációk, kérdések.

    A törvényhozás kedden a közszolgálati törvényjavaslat napirendre
tűzéséről. (folyt.köv.)



1990. november 19., hétfő 16:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib2003 sz. hírre


Mai mtib2003 számú, Az Országgyűlés hétfői munkanapja (2. rész)
című hírünk utolsó bekezdésének első sorában a szöveg helyesen:



    A törvényhozás kedden dönt a közszolgálati ...
     ----

(MTI)



1990. november 19., hétfő 16:47


Vissza »


Az Országgyűlés hétfői munkanapja (3. rész)


A tárgysorozat megállapítása után a plénum viszonylag gyorsan
túljutott az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitáján,
amelyben mindössze ketten kértek szót. Balás István (MDF), aki már
eddig is több mint 20 módosító indítványt nyújtott be az
előterjesztéshez, további javaslatai közül ismertetett néhányat. A
képviselő konkrét, sok esetben összegszerű javaslatai elsősorban a
lakosság érdekeit tartják szem előtt. Ilyen például, hogy az
ajándékozás legyen illetékmentes, vagy az, hogy az általános
öröklési, vagyonszerzési illeték legyen a lehető legminimálisabb,
ezzel szemben a gépjárműveknél maradjon meg a köbcentinkénti
illeték. Az illetékhivatal eddigi hatáskörét kívánja csökkenteni
azzal az indítványával, hogy a bírói ítélettel megállapított értéket
az illetékhivatal már ne bírálhassa felül.

    Varga Mihály a Fidesz képviseletében bírálta a kormányt, hogy
egy ilyen fontos és sürgető törvényjavaslatot későn nyújtott be az
Országgyűlésnek, s ráadásul az egyre növekvő számú módosító
indítványok bizottsági tárgyalásakor általános tapasztalat, hogy
ezekről a kormánynak nincs álláspontja, szakértői csak saját,
személyes véleményüket ismertethetik.

    Ugyancsak gyorsan lezárult a bíróságokról, valamint a polgári
perrendtartásról szóló törvények módosítását szolgáló
törvényjavaslat általános vitája. Ez az előterjesztés a népi ülnökök
jelöléséről és választásáról rendelkezik. A népi ülnökökre ugyanis -
minden szakmai vita ellenére - mindaddig szükség van, amíg a bírói
szervezet teljes átalakítása megvalósulhat. Újdonság, hogy népi
ülnököt - a jövőben 12.450-re tartanak igényt a bíróságok - az
állampolgárok, a helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek
jelölhetnek, a választás joga azonban a bíróság székhelye szerinti
helyi önkormányzatot illeti meg. Több képviselő hiányolta a
törvényjavaslathoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat, hiszen ezek
nélkül nem ismeretes a jelölés és a választás módja, a jelölés
érvényessége és így tovább. Volt, aki a népi ülnök kifejezés helyett
másikat, például bírósági ülnököt ajánlott, a névváltoztatáshoz
azonban alkotmánymódosításra is szükség lenne. Szigethy István
(SZDSZ) javasolta - mint egy elnöki megjegyzésből kiderült: Torgyán
József már benyújtott módosító indítványával összhangban -, hogy a
bíróságok a tulajdonjogi perek teljes körében mellőzzék a népi
ülnökök részvételét.

    A két törvényjavaslat részletes vitájára a későbbiekben, a
módosító indítványok bizottsági tárgyalása után tér vissza a plénum.
(folyt. köv.)



1990. november 19., hétfő 17:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés hétfői munkanapja (4. rész)


Az Országgyűlés harmadik napirendi pontként megkezdte a bírák és
ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló
törvényjavaslat általános vitáját. A jogszabály-javaslat
előterjesztője, Isépy Tamás igazságügyi politikai államtitkár
hangoztatta: a jogállamiság kialakulásának, az állampolgári jogok
érvényesülésének, a demokráciának nélkülözhetetlen feltétele az
önálló bírói hatalom kialakítása, illetve az ehhez szükséges, jól
működő bírói szervezet megteremtése. Ezzel szemben napjainkra
Magyarországon az ítélkezés feltételrendszere oly mértékben romlott,
hogy az már nemcsak az ítéletek megszületésének gyorsaságát, hanem
színvonalát és törvényességét is veszélyezteti, súlyosabb esetekben
egyenesen lehetetlenné teszi. E kedvezőtlen állapot kialakulásának
előzményeit taglalva az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az
50-es években a bírói apparátussal szembeni bizalmatlanság, a
bíróságok szerepének téves megítélése olyan veszteségeket okozott,
amelyeket a bíróság szervezete a mai napig sem hevert ki. Mindezt
csak fokozta a bírósági hatáskörök minden eddigit felülmúló
bővülése. (1988. január 1-től 40 olyan új jogszabály jelent meg,
amely kisebb-nagyobb mértékben növelte a bíróságok feladatait.)
Ugyancsak szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a bírósági
apparátust az ügyfélforgalom ugrásszerű növekedése. Az egyre
fokozódó munkateher, amely párosul az anyagi és erkölcsi megbecsülés
hiányával, nagymértékűvé tette e munkaterületek fluktuációját.

    Az elvándorlásokat a kormány tavalyi és idei intézkedései
lassították ugyan, de megállítani vagy visszafordítani nem tudták.
Ezzel párhuzamosan a gazdasági életben bekövetkező változások, a
külkapcsolatok bővülése jelentősen megnövelte a keresletet a
jólképzett jogászok iránt. A gazdálkodók szívesen látják a bírákat,
bírósági fogalmazókat is. Nem csoda, hogy sokan a jobban fizető
cégeket választják, amikor például a kezdő bírói fizetés 15 ezer
forint, s az alsó fokú bíróságokon immár 20 éve dolgozó bíró
fizetése is alig haladja meg a 20 ezer forintot. A bírósági dolgozók
nap mint nap szembetalálkoznak azzal, hogy volt kollégáik lényegesen
kisebb felelősséggel, aránytalanul jobban fizető jogászi állásokat
töltenek be. Ma már szinte állandósult, hogy a bírói állások több
mint 10 százaléka betöltetlen. A bíróságok vezetőinek jelzése
szerint amennyiben nem következik be a lehető legrövidebb időn belül
jelentős javulás, akkor a pályaelhagyás immár beláthatatlan
következményekhez vezet. Hasonló helyzetben vannak az ügyészségek
is, itt 15 százalékos a létszámhiány. (folyt.köv.)



1990. november 19., hétfő 18:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés hétfői munkanapja (5. rész)


E kedvezőtlen helyzet orvoslására törekszik a mos beterjesztett
törvényjavaslat, amely egyértelmű perspektívát vázol az
igazságszolgáltatás dolgozói számára, és anyagi javadalmazásukat is
javítani igyekszik.

    Az általános vitában felszólaló képviselők pártállástól
függetlenül egyetértettek a törvényjavaslat kiemelkedő
jelentőségével, hangoztatták annak szükségességét, hogy a bíróságok
és ügyészségek megtartsák legjobb szakembereiket, ami függetlenségük
egyik legfontosabb záloga is egyben. Ugyanakkor számos módosító
javaslat is elhangzott. Így például többen kérték, hogy a
fizetéseket meghatározó nomenklatúrákban ne számszerűen rögzítsék a
fizetési plafonokat, hanem százalékos arányt határozzanak meg,
miáltal elkerülhetővé válik, hogy az infláció nyomán évente a
parlament elé hozzák a fizetések áttekintését. A törvényjavaslat
jelenlegi megfogalmazása szerint például az első fizetési osztályba
sorolt legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész személyi
alapbére a három fizetési fokozatnak megfelelően 57, 60, 63 ezer
forint. A második osztályba tartozó megyei bírósági bíró, megyei
főügyészségi ügyész alapbére, az egyes fokozatoknak megfelelően, 39
ezertől 54 ezer forintig terjed. A helyi bírósági bíró és a helyi
ügyészségi ügyész fizetése 30-tól 36 ezer forintig terjedne.
Emellett a bíróságok és az ügyészségek dolgozói pótlékra és külön
juttatásokra is jogosultak. Szigethy István (SZDSZ) úgy vélte, hogy
a bírói munka társadalmilag fontosabb, mint az ügyészi, ezért ennek
a díjazásban is kifejezésre kell jutnia, például a bírói pótlék
megemelésével.

    A vitában ismételten elhangzott, hogy mielőbb szükség lenne az
általános közszolgálati törvény megalkotására is, amely a bíróságok
és ügyészségek mellett rendezné a közszolgáltatás más ágaiban
dolgozók helyzetét is. Ezzel kapcsolatban Szigethy István úgy vélte:
indokolt lenne a közjegyzők előmenetelének és javadalmazásának
rögzítése a jelenlegi jogszabályban, hiszen meghatározatlan ideig
várat még magára a közszolgálati törvény hatályba lépése.

    Remport Katalin (MDF) üdvözölte, hogy a jogszabály
megalkotásával immár automatizmusok biztosítják a bíróságok,
ügyészségek dolgozóinak előmenetelét, ami kiküszöböli a szubjektív
tényezők szerepét. A fizetésekkel kapcsolatban indítványozta, hogy a
miniszteri fizetéshez igazodó százalékos arányban határozzák meg az
alapbéreket. Vastagh Pál (MSZP) ugyancsak üdvözölte a törvény
megalkotását, ám figyelmeztetett arra, hogy az előterjesztett
szabályok szerint a bírósági és ügyészségi dolgozók előtt élete
derekán, 45 éves kora táján bezárulna az előmenetel lehetősége.
(folyt.köv.)



1990. november 19., hétfő 18:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés hétfői munkanapja (6. rész)


Palotás János (MDF) indítványozta: változtassák meg az előírást,
miszerint a javadalmazások rendszerét 1991. december 31-ig
fokozatosan kell bevezetni. Szerinte a jelenlegi bizonytalan
helyzetben az amúgy is nagy elvándorlás miatt célszerűtlen lenne egy
évre elhúzni a törvény hatályba léptetését. A törvényhozás lezárta a
jogszabályjavaslat általános vitáját. A részletes vitát a beérkezett
módosító indítványok áttekintése után folytatják le. (folyt.köv.)



1990. november 19., hétfő 18:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés hétfői munkanapja (7. rész)


A délutáni szünet után megszületett az Országgyűlés első
törvényjavaslattal összefüggő döntése: 199 egyetértő, 1 ellenző és
87 tartózkodó szavazattal elfogadta az árak megállapításáról szóló
magas szintű jogszabályt.

    Az árak megállapításáról szóló törvény lényege, hogy kijelölje a
kormányzati beavatakozás kereteit. Az árszabályozásnak ugyanis a
piacgazdaság elveire kell épülnie. Ez pedig azt jelenti, hogy az
árat az ügyletben részt vevő felek - az eladó és a vevő -
megállapodása alapján kell kialakítani, lehetőleg állami beavatkozás
nélkül, mert az korlátozza a verseny szabadságát. Bizonyos mértékű
közvetlen állami beavatkozásra azonban mégis szükség lehet, de ez
csak akkor nem sérti a piacgazdaság működését, ha szűk körben tehető
meg, feltételeit pedig törvényben szabályozzák. A törvény egyébként
mellékletbentételesen felsorolja a hatósági áras termékek és a
szolgáltatások körét, továbbá azt, hogy ki jogosult ezen árak
megállapítására.

    A törvény hat módosítás figyelembe vételével nyerte el végső
formáját. A plénum viszont elvetette Ungár Klára (Fidesz) módosító
indítványát. A képviselőnő javasolta: töröljék a törvényből azt a
paragrafust, amely felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy ,,a
gazdaság egészét vagy jelentős részét érintő és az árak alakulására
ható adózási, pénzügyi vagy egyéb szabályozási eszköz változása
esetén - legfeljebb hat hónapra - az árakra vonatkozóan rendelkezhet
a nem hatósági árak körében is.,, A törvényhozók többsége még azzal
sem értett egyet, hogy ilyen esetekben a kormánynak utólag az
Országgyűlés jóváhagyását kelljen kérnie.

    A rövid és zökkenőmentes határozathozatal után új előterjesztés,
az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg a
Parlament. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ismertetőjének mindjárt a
kezdetén sietett leszögezni: nem új adó bevezetéséről, újabb
elvonásról van szó, csupán arról, hogy egységes törvényben
szabályozzák az adózók és az adóhatóság jogviszonyát. Az
adótörvények alkalmazásának feltételeit ugyanis alacsony szintű és
párhuzamosságoktól sem mentes, szétforgácsolt jogszabályok
állapítják meg. A törvényjavaslat tehát egy átfogó adóeljárási
kódex, amelynek célja, hogy áttekinthetővé, ellenőrizhetővé és
kiszámíthatóvá tegye az adóhatóság tevékenységét, s egyben
garanciákat nyújtson az adózóknak.

    A három hozzászóló képviselő általánosságban egyetértett az
előterjesztéssel, elfogadásra ajánlotta, csupán kisebb korrekciókat
tartott szükségesnek. (folyt. köv.)



1990. november 19., hétfő 19:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés hétfői munkanapja (8. rész)


Ezután az elnöklő Szűrös Mátyás szerette volna lezárni az
általános vitát, amikor e szándékra reagálva több képviselő jelezte,
hogy módosító indítványt kíván benyújtani. Az általános vita ezzel
lezárult, ám újabb, ezúttal ügyrendi vita pattant ki arról: az
általános vita után lehet-e még módosító indítványokat benyújtani. A
plénum két táborra szakadt. Végül is az a kompromisszumos megoldás
született, hogy a jelzett, de még be nem nyújtott módosító
indítványokat most elfogadják, a jövőre nézve pedig az Ügyrendi
Bizottság értelmezze a Házszabály vonatkozó passzusait.

    Ezzel a döntéssel fejezte be hétfői munkáját a plénum. A
törvényhozókra egyébként kedden nehéz feladat vár: az árak
megállapításáról szóló törvényt és több tucat módosító indítványt
figyelembe véve kell határoznia a tisztességtelen piaci magatartás
tilalmáról szóló előterjesztésről. (MTI)



1990. november 19., hétfő 19:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD