|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Veszteségek az olajár és a KGST felbomlása miatt (1.rész)
|
Párizs, 1990. november 16. (AFP,Reuter) - A piacgazdaságba
való átmenet állapotában lévő hat kelet-európai ország 12,5-15
milliárd dollárnyi veszteséget kénytelen elkönyvelni az Öböl-válság és
a KGST felbomlásának kettős hatása következtében - derül ki nemzetközi
pénzügyi intézmények legutóbbi becslései alapján.
Egy, a pénzügyi források által bizalmasan közölt tanulmány szerint a két tényező együttesen Bulgáriát sújtja majd a legjobban: folyó fizetési mérlegének helyzete bruttó hazai termékének 12,3-16,8 százalékával romlik majd.
A dokumentum szerint e külső tényezők kettős hatása a többi kelet-európai ország - így Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia és Magyarország - folyó fizetési pozícióját is súlyosbítja, mégpedig bruttó hazai termékük 2,5-7,5 százalékával. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szerint ezen országok esetében az olaj világpiaci árának emelkedése a bruttó hazai termék együttesen átlagosan 1 százalékát emészti fel, ami mintegy 30 milliárd dollárt tesz ki.
Az olajsokkhoz még hozzáadódik a Szovjetunióval folytatott preferenciális kereskedelmi rendszer megszűnése. A KGST keretén belül működő rendszer lehetővé tette a Szovjetunió partnerei számára, hogy egyrészt a világpiaci áraknál alacsonyabban szerezzék be a szovjet nyersanyagokat, másrészt pedig magasabb áron exportálhatták feldolgozott termékeiket a Szovjetunióba, amelyek nehezen találtak volna vásárlóra a KGST-n kívül.
Ráadásul - hangsúlyozzák az említett források - januártól a Szovjetunió többé már nem adja a világpiaci árnál olcsóbban olaját, sőt, a kelet-európai országoknak konvertibilis valutában kell fizetniük a számlát.
A tanulmány szerint a KGST megszűnése Bulgáriának a bruttó hazai termék 7-11,5 százalékának megfelelő kárt okoz. A szovjet "szubvenció" megszűnése által okozott veszteség Csehszlovákia esetében 3-4,3 százalékot, Magyarország esetében pedig 2,9-4,3 százalékot tesz ki.
Lengyelországot és Jugoszláviát kisebb mértékben sújtja a KGST megszűnése, mivel ez a két ország már jobban hozzáigazította kereskedelmét a Nyugathoz. Az előbbi esetében a kár a bruttó hazai termék 1,5 százaléka, az utóbbi esetében 0,2-0,3 százaléka. (folyt.)
1990. november 16., péntek 12:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Veszteségek az olajár és a KGST felbomlása miatt (2.rész)
|
Romániára szintén csekély hatást gyakorol a keleti kereskedelmi blokk megszűnése, mivel gazdaságilag már több évvel ezelőtt elszigetelődött. Vesztesége a bruttó hazai termék 0,7 százalékát teszi ki.
Ezek a becslések az 1990-es hordónkénti 17 dolláros átlagáron alapulnak, tehát nem foglalják magukba az Öböl-válság hatását. A tanulmány azonban tartalmazza az olajár növekedésének betudható pluszköltségeket is.
Ha az olajár-növekedést is számításba vesszük, akkor szintén Bulgáriát éri a legnagyobb veszteség: folyó fizetési mérlege a bruttó hazai termék 5,3 százalékával romlana tovább. A hatás jelentős a többi ország esetében is: a folyó fizetési mérleget Lengyelország és Magyarország esetében a bruttó hazai termék 3,2 százalékával, Csehszlovákia esetében 2,9 százalékával, Románia esetében 2,5 százalékával, Jugoszlávia esetében pedig 2,3 százalékával terhelné meg.
Marcin Swiecicki lengyel külkereskedelmi miniszter sajtókonferenciáján arról panaszkodott, hogy "jó esetben a Szovjetunióba szánt export csak 25-30 százalékkal csökken". A miniszter elmondta, hogy Lengyelország számára a legsúlyosabb problémát a mintegy 224 millió rubel értékű hosszú távú szerződések okozzák. "Nem valószínű, hogy a konvertibilis elszámolásra való áttérés után is fennmaradnak ezek a szerződések - nem világos ugyanis, hogy a szovjet importőrnek lesz-e elegendő keményvalutája" - tette hozzá.
Lengyelország esetében a várható sokk enyhítését szolgálja, hogy ez idei év első tíz hónapjában Varsónak sikerült 3,96 milliárd dolláros kereskedelmi többletet felhalmoznia. A KGST-vel való kereskedelemben a lengyel többlet eléri a 3,41 milliárd rubelt, ezen belül Moszkvával szemben a többlet 2,22 milliárd rubelt tesz ki.
Nemzetközi pénzügyi szakértők szerint a KGST felbomlása és az Öböl-válság által kifejtett káros hatáshoz hozzáadódnak még a gazdasági reformok és a szükséges beruházások költségei is. Mindez együtt szemléletesen mutatja, mekkora összegekről van szó a kelet-európai országoknak a piacgazdaságba való "átmenete" során. +++
1990. november 16., péntek 13:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|