|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1.rész)
|
1990. november 14., szerda - Az Országgyűlés Külügyi
Bizottsága szerdai ülésén arról tájékozódott, hogy a kormányzat
miként hajtotta végre a Varsói Szerződéshez fűződő magyar viszony
felülvizsgálatáról intézkedő országgyűlési határozatot.
Az előzményekhez tartozik, hogy a Parlament - hosszas előkészítés után - június 26-i ülésén határozatot hozott Magyarország és a VSZ viszonyáról. A törvényhozás - az 1956-os forradalom kormányának egyik utolsó döntését megerősítve - kinyilvánította Magyarország szándékát a Varsói Szerződésből való kilépésre. Egyben megbízta a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a katonai-politikai tömörülésből történő kilépésről. Ugyanakkor - a kérdés bonyolult nemzetközi összefüggéseire tekintettel - a Parlament arra kérte a kormányt, hogy a tárgalások alkalmával legyen figyelemmel hazánk biztonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeire is.
A külügyi és a honvédelmi tárca vezetői most tájékoztatták a törvényhozókat, hogy miként halad az Országgyűlés határozatának végrehajtása. Meiszter Dávid helyettes államtitkár a VSZ-hez fűződő viszony általános megítéléséről adott áttekintést. Hangsúlyozta, hogy a paktummal kapcsolatos álláspont kialakítása szervesen illeszkedik az új, reorientált magyar külpolitika törekvéseinek összességébe. Ennek megfelelően a VSZ megítélésénél elsősorban abból indultak ki, hogy napjainkban merőben új helyzet alakult ki Európában: megszűnt a kontinens kettéosztottsága; a múlté az eddigi ,,blokkbiztonság,,; s a térség államainak biztonságát csak egy új biztonsági rendszer létrehozása szavatolhatná. Egy olyan, ,,sűrű szövésű biztonsági hálót,, kellene a kontinensen kifeszíteni, amelynek egyik tartóoszlopát alkothatnák az alulról szerveződő európai integrációs folyamatok, másik tartóeleme pedig a felülről létrejövő intézményrendszer lenne. Ebben az új biztonsági rendszerben - amelyben a katonai tényezőknek természetszerűleg egyre csökkenő súlya lenne - nincs helye a Varsói Szerződésnek, mivel a blokk nem önkéntes alapon jött létre, nem egyenrangú tagok szervezeteként funkcionált, nem védelmezte tagállamait. A VSZ - amely egy hamis ideológiai megokolásra építkezve alapvetően támadó jellegű paktum volt - nem alkalmas arra, hogy része legyen egy alapvetően kooperatív biztonsági rendszernek.
A magyar külpolitika ennek szellemében lépett fel a VSZ különféle tanácskozó fórumain, amelyeken a tagállamok a szervezet jövőjét igyekeztek körvonalazni. (folyt.köv.)
1990. november 14., szerda 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2. rész)
|
Körmendi István, a Külügyminsztérium illetékes főosztályának vezetője a szakértői szintű megbeszélések eredményeit összegezve közölte, hogy a VSZ jövendő struktúrájával foglalkozó kormánymegbízottak befejezték tanácskozásaikat, s elkészítették jelentésüket a Politikai Tanácskozó Testület számára. (Mint ismeretes, a budapesti PTT-ülést a tagállamok a párizsi összeurópai csúcstalálkozót követő időpontra halasztották el.) A szakértői tárgyalások eredményeként a tagállamok - immár de jure is - rögzítik a VSZ közös döntéshozó jellegének megszűnését; formálisan is kimondják a tagok önálló mozgásterének biztosítását. A legfontosabb eredmény azonban minden bizonnyal az a határidő, amely 1991. július 1-jében határozza meg a Varsói Szerződés katonai struktúrája lebontásának határnapját. Ezzel együtt érvényüket vesztik a VSZ nyilvános dokumentumait kiegészítő titkos paktumok is. Annus Antal altábornagy, honvédelmi közigazgatási államtitkár azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy a VSZ katonai szervezete - kivéve az egyesített fegyveres erők főparancsnokságát és annak törzsét - de facto nem funkcionál. A magyar honvédség nem vesz részt közös hadgyakorlatokban, Magyarországon nem rendeznek VSZ-gyakorlatokat.
Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) az elhangzott tájékoztató kapcsán egy elvi jellegű problémát felvető megállapítást tett. Véleménye szerint a kormányzat - bár külpolitikai tevékenysége valóban elismerésre méltó - nem hajtotta végre az Országgyűlés határozatát, amely a VSZ-ből való kilépést jelölte meg célként, álláspontja szerint ugyanis a kormány ebben nem rendelkezik interpretációs joggal. Az elvi jellegű problémákat felvető kérdésre Meiszter Dávid meglehetősen nyílt választ adott: Magyarország számára előnyösebb egy széthullott VSZ, mint a kilépés egy még funkcionáló blokkból. Ezért a magyar külpolitikát az a törekvés vezérelte, hogy mindent megtegyen a Varsói Szerződés széteséséért. A helyettes államtitkár nem osztotta azokat az aggodalmakat sem, amelyek a VSZ széthullása után keletkező biztonsági vákum veszélyeit hangoztatták. Magyarország a VSZ felbomlása esetén sem kerül rosszabb biztonsági pozícióba, mint egy esetleges kilépést követően. A lényeg az, hogy Magyarországnak mindent el kell követnie az európai államokhoz fűződő kooperációs rendszerek kiépítése érdekében, ezzel is erősítve a biztonságnak azokat az elemeit, amelyek kiszoríthatják a katonai tényezőket.
Katona Tamás külügyi politikai államtitkár úgy vélekedett, hogy a kormányzat eddigi tevékenységével becsülettel abszolválta az Országgyűlés határozatát; mindenben annak szellemében járt el. Különösen örvendetes, hogy Magyarországnak sikerült támogatókat szereznie törekvéseihez a VSZ kötelékében. (folyt. köv.)
1990. november 14., szerda 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (3. rész)
|
A kezdeti tartózkodás után a lengyel, a cseh és a szlovák álláspont is a VSZ lebontása felé közeledett. Ugyanakkor a magyar diplomácia annak veszélyét is el kívánta kerülni, hogy a széthulló nagy tömb helyett valamiféle kis paktum jöjjön létre. Magyarország ugyanis semmiféle németellenes, vagy szovjetellenes tömbhöz sem kíván csatlakozni. Ennek kapcsán a magyar diplomácia második embere hangsúlyozta: Magyarország számára a Szovjetunió - illetve az esetleg annak örökébe lépő állami struktúra - hallatlanul fontos partner. Magyarországnak elementáris gazdasági érdeke, hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatai minél felhőtlenebbek legyenek. Ezért a politikai államtitkár úgy vélekedett, hogy nem elégséges csupán korrekt viszonyról beszélni a Szovjetunió és Magyarország viszonyrendszerével kapcsolatban. Ami a VSZ lebontását illeti, olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a Szovjetunió számára, hogy tekintélyét megőrizve vonulhasson vissza.
A külügyi bizottság tagjai tudomásul vették az elhangzott beszámolókat, s támogatásukról biztosították a kormány VSZ-szel kapcsolatos tevékenységét. (MTI)
1990. november 14., szerda 19:05
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|