Rendszerváltás és az MTI

	Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (1. rész)
1990. november 2., péntek - Bár az első félévben ellenőrzött hat párt egyikének sem volt hiteles a pénzügyi zárómérlege, a vizsgált pártok ügyintézésében szándékos rosszhiszeműség, vagy visszaélés nem volt tapasztalható, és a pénzügyi kimutatások hitelessége tekintetében sem merült fel a visszaélés gyanúja. A tavaszi országgyűlési képviselő-választás, mint a vizsgált szervezetek hangsúlyozták, olyan társadalmi, politikai és gazdasági környezetben zajlott, amelyben elsőrendű szempontnak a választások biztonságos lebonyolítását tekintették. Részben erre is visszavezethető, hogy az eredetileg törvényben előirányzott 450 millió forinton felül a választás közvetlen és közvetett költségei összességükben megközelítették a 800 millió forintot - hangsúlyozta Sándor István, az Állami Számvevőszék elnökhelyettese az ÁSZ Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, az első félévben az MDF, az SZDSZ, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Néppárt, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és a Münnich Ferenc Társaság pénzügyi zárómérlegeit vizsgálták meg. Közös hiányosságuk, hogy a kimutatott tagdíjösszeg nem azonos a párt valamennyi tagjától befolyt tagdíjak összegével. Az Állami Számvevőszék azonban a pártok és saját maga számára is tanulóévnek tekinti az idei esztendőt, és ezért inkább segítőkészséget tanúsított a vizsgálatok során. A pártok kimutatásaiban a további hiányosságok pártonként eltérő képet mutatnak, ám ezeknek minden párt esetében alapvetően azonos az oka: a gazdasági apparátusok kialakítását csak az országgyűlési képviselő-választásokat követően kezdték meg (e folyamat még napjainkban is részben tart), és így pénzügyeik intézését még nem tudják a szükséges szakértelemmel végezni. Az egyes pártoknál szakemberek hiányában többnyire a vezetői intézték a pénzügyeket, illetve esetenként önként vállalkozók, szívességből segítő aktivisták is közreműködtek. Azonban nem csak pusztán a pártok marasztalhatók el a jogszabályok következetlen érvényesítéséért, hanem a működésüket és gazdálkodásukat szabályozó törvény szövegezése sem minden részletében egyértelmű. (folyt.köv.) 1990. november 2., péntek 17:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (2. rész)
Az Állami Számvevőszék a pártvizsgálatok alapján a közeljövőben javaslatot kíván a Parlament elé terjeszteni a párttörvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, mert a törvény az említett anomáliákon kívül is számos ellentmondást tartalmaz például az alapítványok és a pártok viszonyával kapcsolatban, vagy hasonlóan nem tisztázott a pártok esetében igénybe vehető reklámhordozók ügye, és azok megítélése. Az Állami Számvevőszék vezetői elmondták: a tavaszi országgyűlésiképviselő-választásnál a rendező szervek alapvető szempontként kezelték, hogy a választásokat minél zökkenőmentesebben bonyolítsák le. Eredetileg 450 millió forintot irányoztak elő törvényesen, a menet közben bejelentett igények miatt azonban a Minisztertanács 100 millió forintot, a Minisztertanács Elnöke további 19,7 millió forintot biztosított a központi költségvetésből. A népességnyilvántartás és a választások lebonyolítását segítő országos számítógépes hálózat kiépítése is a képviselőválasztások idején zajlott. E rendszer finanszírozására további 80 millió forintot biztosítottak a költségvetés más forrásaiból. (A választásokhoz egyébként összesen 150 millió forint összegben szereztek be különböző számítástechnikai eszközöket.) Így a választás összesen körülbelül 800 millió forintba került. A különböző többletkiadások indokoltságát az Állami Számvevőszék vizsgálata csak részben igazolta. Ezeket elsősorban a megfelelő szervezés, koordináció, s a folyamatok komplex kezelésének hiánya okozta. Végezetül az ÁSZ vezetői tájékoztatást adtak a volt KISZ KB-székház eladásából származó 780 millió forint bevétel felhasználásáról és elszámolásáról végzett vizsgálat eredményeiről. Elmondták, hogy a végső tapasztalatokat a társadalmi szervezetek elszámoltatásánál összegzik. Megállapítható azonban, hogy a KISZ KB-székház eladásának körülményei azt mutatják: a földtörvény joghézagai az adott időszakban lehetőséget adtak olyan vagyongazdálkodásra, amely nem egyezik a társadalom igazságérzetével és a közösségi vagyonnal való gazdálkodás célszerűségével. Lényegében lehetővé vált egy állami ingatlan eladásából származó bevétel szétforgácsolása a folyó költségek fedezésére. (MTI) 1990. november 2., péntek 18:02
Vissza »