|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
A vajdasági kisebbség médiái
|
----------------------------
Köln, 1990. október 18. (DLF) - Jugoszláviában, a Vajdaságban leszűkítik a kisebbségek tömegtájékoztató eszközeinek eddigi mozgásterét. Erről a témáról szól Gusztav Halupa belgrádi jelentése:
- A Belgrád és a magyar határ között elterülő többnemzetiségű Vajdaságban politikai nyomás alá kerültek a tömegtájékoztató szervek és az újságírók, elsősorban: magyar, szlovák, rutén és román nemzetiségek. A tartományi kormány önkényes lépései elleni tiltakozásból sztrájkba léptek az újságírók és a technikai személyzet. Az történt ugyanis, hogy a tartományi kormány egyszerűen leváltotta a magyar kiadóvállalatok, napilapok, valamint a televízió és a rádió főszerkesztőit és osztályvezetőit, és vonalhű, többnyire szerb nemzetiségű funkcionáriusokkal pótolta őket.
A magyar újságírók nem akarnak semmilyen szájkosarat viselni, és ragaszkodnak a szerkesztőségi testület eddig elismert azon jogához, hogy maga szabja meg a szerkesztőségi politikát. Tüntetésük nem vezetett sikerre Újvidéken.
A tartományi kormány egy vitatott rendelkezéssel felhatalmazta önmagát arra, hogy saját kezébe vegye a nemzetiségek 10 programját a televízióban és a rádióban, és önmagát nevezte ki több lap kiadójának. A Vajdaságban élő 450 ezer magyar a legnagyobb itt élő kisebbség, de a legtöbb más nemzetiség is 44 év után jelenleg saját anyanyelvi rádió- és televízióműsor vagy újság nélkül van. (folyt.)
1990. október 18., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A vajdasági kisebbség médiái - 1. folyt.
|
A nagy Szerbiában, amelyhez a Vajdaság tartozik, az egypártrendszer kirajzolódó végével megpróbálja a tartományi kormány még gyorsan kézbevenni az ottani tömegtájékoztató eszközöket. A szerb kommunisták, akik megbuktatták az úgynevezett autonomistákat, és a nagy szerb kártyára tesznek, a decemberre várt első szabad választások előtt még gyorsan a Vajdaságban egy glasznoszty-ellenes lázadást szítanak. A törvényeket lábbal tiporják. A nemzeti mítosz fontosabb, mint a demokratizálódás - ezekkel a szavakkal tiltakoztak Újvidéken a tartományi parlament jogi bizottságának tagjai.
Az írószövetség ülésén az írók egyperces hallgatással temették el a sajtószabadságot a Vajdaságban. A szerkesztőségi ülések döntéseit ugyanis véletlenül figyelmen kívül hagyják. Így például az újvidéki rádiónál és televíziónál egy olyan új főigazgatót helyeztek hivatalba, akire csak 120 munkatárs szavazatott. Ezzel szemben 902-en szavaztak az eddigi főigazgatóra.
A magyar program igazgatójának 401 szavazattal szavaztak bizalmat, de mégis egy 120 szavazatot kapott szerbet ültettek a helyére. A Magyar Szó és a Hét Nap nevű magyar újságokra egy olyan főszerkesztőt erőszakoltak rá, aki még csak nem is újságíró. A szerkesztőség helyiségeiben ezért hétfő óta sztrájkőröket állítottak fel, akik megakadályozzák az idegenek belépését ide, beleértve az újonnan kinevezett főszerkesztőt is.
A közvélemény attól tart, hogy a hatalom a Vajdaság birtokában hasonló erőaktusban kereshet menedéket, mint Koszovo tartományban, ahol súlyosan felfegyverkezett katonai egységek támadták meg a rádió és a tévé albán osztályainak szerkesztőségeit, és az albán újságok szerkesztőségeit, hogy elzavarják onnan a munkatársakat. Közel kétmillió koszovói albán számára hónapok óta nem létezik semmiféle televízió- vagy rádióműsor. (folyt.)
1990. október 18., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A vajdasági kisebbség médiái - 13/2. folyt.
|
Nem jelenik meg az Unio Daja (?) című albán napilap sem. A koszovói albán szerkesztők megtagadják a belgrádi utasítások végrehajtását. Most a zavargásoktól eddig megkímélt Vajdaságban is fokozódik a feszültség. +++
1990. október 18., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|