|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
EGK-Magyarország: Juhász Endre a feltáró megbeszélésekről 1.
(rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. október 18. csütörtök (MTI-tud.) - Az
Európai Közösségek és Magyarország közötti társulási szerződés
teljes ipari szabadkereskedelem létrehozására vezet majd -
mondotta a két fél között szerdán befejeződött feltáró
megbeszélésekről nyilatkozva az MTI tudósítójának Dr. Juhász
Endre, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériumának
főosztályvezetője, a megbeszéléseken részt vett magyar küldöttség
vezetője.
Mint jelentettük, a megbeszélések alapján kirajzolódtak a két fél között kötendő új típusú társulási szerződés körvonalai. Az Európai Közösségek Bizottsága még az év vége előtt mandátumot kér a közösség miniszteri tanácsától a hivatalos tárgyalásokra, az NGKM pedig a magyar kormánytól kér megfelelő felhatalmazást.
A szabadkereskedelem azt jelenti, hogy a Magyarország és a Közösség közötti iparcikk-árucserében minden kereskedelmi akadály megszűnik. Ilyen akadályt képeznek a vámok, ezek nullára csökkennek, továbbá a mennyiségi korlátozások, amelyeket általában már feloldott a közösség, de csak ideiglenes hatállyal. Ezen kívül, mondotta Juhász Endre, a két fél gazdaságának és kereskedelmének olyan harmonizálása is cél, amely ezt a kapcsolatot tovább segíti. Ez kiterjed a külkereskedelmet befolyásoló különböző eszközökre, így a szubvenciós politikára, a versenypolitikára, stb.
A mezőgazdaság területén, mondta az NGKM főosztályvezetője, figyelembe kell venni az EK közös mezőgazdasági politikájának létezését, ezt nem lehet megkerülni, ezen a téren tehát a magyar mezőgazdasági cikkek közösségi piacra jutását segítő lényeges koncessziók elérése a cél.
A közösség elfogadja azt az elvet, hogy a szabadkereskedelem megteremtése aszimmetrikus folyamat legyen, mondotta a magyar küldöttség vezetője. Ez az engedmények mértékében és ütemében mutatkozik majd meg, amennyiben a közösség részéről kezdetben nagyobb engedményeket adnak, és azokat hamarabb léptetik életbe. Ennek az aszimmetriának a kidolgozása lesz a hivatalos tárgyalások egyik fő témája. Abban azonban egyetértés volt, hogy egy bizonyos periódus végére, amelynek időtartama még meghatározandó, a teljes kölcsönösségnek kell megvalósulnia: ekkorra teljes lesz a szabadkereskedelem. (folyt.)
1990. október 18., csütörtök 19:58
|
Vissza »
|
|
EGK-Magyarország: Juhász Endre a feltáró megbeszélésekről 2.
|
Fontos része lesz a társulási megállapodásnak az igen széles körű - politikai, gazdasági, ipari, pénzügyi - együttműködés, amelynek fontosságát nem lehet túlbecsülni. A pénzügyi kooperáció például keretet nyújthat a magyar gazdaság fejlesztését szolgáló pénzügyi segítségre is. A politikai együttműködés merőben új elem lesz. Az együttműködés, mondotta el a magyar küldöttség vezetője, olyan kapcsolati elemeket is magában foglal majd, amelyek magasabb fokú integráció felé mutatnak, és a magyar felfogás szerint közelebb hozzák a teljes jogú tagságot - bár magukon a megbeszéléseken nem a tagságról, hanem a társulásról lesz szó.
A társulás, mutatott rá Juhász Endre, hosszabb időre köttetik, és semmiképpen sem fogja kizárni, hogy még teljes megvalósulása, kifutása előtt Magyarország a tagságról kezdjen tárgyalást - ahogy az 1988-ban kötött kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás sem ,,futotta ki,, még magát, amikor most megkezdődött a társulás előkészítése. A közösség különválasztja a társulás és a tagság témáját. Ez jogi kérdés. Nekünk mindenesetre az a véleményünk, hogy a társulásnak elő kell segítenie a későbbi tagságot, mondotta az NGKM főosztályvezetője az MTI tudósítójának.
Azzal kapcsolatban, hogy a közösség Lengyelországgal és Csehszlovákiával is tárgyal hasonló szerződésről, Juhász Endre hangsúlyozta azt, hogy mi nem egy régió részeként kívánunk tárgyalni, hanem egyetértünk abban a közösséggel, hogy minden ország egyedi eset. Azt szeretnénk, hogy a mi tárgyalásainkat semmiképpen se lassítsák vagy zavarják más felekkel való megbeszélések - ennek egyelőre nincs is jele.
Mindkét oldalról cél az, hogy 1992. január 1-jével megvalósuljon a társulás, de ez természetesen a tárgyalásokon dől el, mondotta Juhász Endre. +++
1990. október 18., csütörtök 19:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|