|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (1. rész)
|
1990. szeptember 3., hétfő - Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei
kistelepülésen, Tiszabőn töltötte hétfői munkanapját Göncz Árpád
köztársasági elnök. Érkezésének hírére többszáz helybéli gyűlt össze
a községi tanácsháza előtti téren, miután a faluban igen ritka
eseménynek számított az elmúlt évtizedekben még egy-egy megyei
vezető látogatása is.
A községi tanácsházán a köztársasági elnök őszinte, kendőzetlen tájékoztatót kért a falu életéről, mert - mint hangsúlyozta - tanulni és emberközeli tapasztalatokra szert tenni jött Tiszabőre. Nyíltságban, szókimondásban nem is volt hiány Négyesi Zoltán tanácselnök beszámolójában, s a tájékoztató arra is választ adott: korábban miért kerülték el ezt a Tiszamenti falucskát a politikai vezetők. Mint a falu történetéből kiderült, ma a régió fehér foltjaként emlegetett, elmaradott Tiszabő múltja számtalan büszkeségre okot adó elemet hordoz. Az árvízmentes szigetre épült település hamar fontos révátkelő hellyé vált, az 1800-as évek második felében pedig sörgyár, gyufagyár, ecetgyár is működött itt, és virágzó kereskedelmi hálázata volt a falunak. A két világháború pusztításai ugyan megviselték a falut, de még sikerült a talpraállása. Mindez azonban csak rövid ideig tartott, mert az elkövetkező évtizedek hibás politikai döntései az 1980-as évek közepére a virágzó faluközösséget szétzilálták és a községet elszegényítették. Nagyon sok kárt okozott a faluvezetés iskolázatlansága, szűklátókörű túlbuzgósága, emellett a pártharcok, a beszolgáltatások, a kuláküldözés és az erőszakos tsz-szervezés szinte elüldözte Tiszabőről a dolgozni, boldogulni akarókat. A végső döfést az adta meg, amikor a falut szerepkör nélküli községgé nyilvánították, s ez a titulus azonnal együtt járt az infrastruktúra tudatos visszafejlesztésével. Jelenleg a 2000-es lélekszámú lakosság több mint felét cigányok alkotják, a nem cigány lakosság pedig erősen elöregedett. A lakosság 80 százaléka él a létminimum alatt. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (2. rész)
|
Göncz Árpád megköszönte a kérésének megfelelő tájékoztatást, s mint kicsit szomorúan megjegyezte: úgy látszik, a rossz sorsra került falvak közül Tiszabő a sztárfalu Országjárása során - mondta - csak az ismerkedés célja vezérelte ebbe a kisközségbe, mert csodákat tenni nem képes, magas rangja ellenére sem. Arra viszont igen, hogy tízmillió magyar képviselőjeként odafigyeljen a nyomorúságos helyzetre, mindenféle látványos ígérgetés nélkül. Egy biztos - hangsúlyozta -, ha nem tudjuk kellőképpen a cigányság gondját-baját orvosolni, akkor ezt egy országnyi nép fogja hamarosan bánni.
Göncz Árpád ezt követően részt vett a helyi általános iskola tanévnyitó ünnepségén, ahol a felkérésnek eleget téve, rövid beszédet mondott. Bevezetőjében a gyerekeket köszöntötte, akik minden felnőtt számára a jövőt testesítik meg. Szónoklatot tőlem senki se várjon - folytatta immár a felnőtteknek -, inkább hangos gondolkodást, s csak azt fogadják el, amit alaposan átgondolva is igaznak tartanak. Tiszabőn is érzem azt a rosszkedvű türelmetlenséget, amivel máshol is lépten-nyomon találkozom. Ennek jogosságát nem lehet vitatni, de szerencsére a korábbi beszélgetésből kitűnt, van e türelmetlenségnek egy vékonyka, jókedvű változata is. Abban a helyzetben vagyok, hogy megismerhettem az itteni múltat, egy csúfosan megbukott településpolitika következményeit, és talán egy kicsit a jövőt is. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező években a szegénységet, a nincstelenséget nem tudjuk gyorsan megszüntetni, mert a mostani gazdasági mélyponton erre egyszerűen nincs pénz. Egyet viszont jószívvel ajánlhatok: először a demokráciát próbálják meg felépíteni. Azt a rendszert, amelyben mindenkinek van bátorsága kiharcolni a maga igazát, meg tud alkudni másokkal saját érdekében, és az ellentétes érdekekből kialakulhat valami előbbre vivő hasznosság.
Most a falu és az egész ország is a szeptember végi választások előtt áll, ami egy új utat jelent - mondta a továbbiakban. Ezt az utat még pontosan nem ismerjük, egyet viszont tudunk róla: olyan lesz, amilyennek magunk építjük A falunak is megnő majd a felelőssége, hiszen az eddiginél várhatóan több pénzt fog kapni saját gazdálkodására. Így megkülönböztetett figyelem illeti meg a jövőben a megválasztott önkormányzatot, amely a közösség bizalmából tevékenykedhet. Békés, nyugalmas választást kérek Önöktől e beteg faluban, és azt, hogy a voksolásnál nagyon nézzenek a lelkükbe: a községi vezetőknél ne a pártot vegyék elsődlegesen figyelembe, hanem az embert. (folyt.köv.)
1990. szeptember 3., hétfő 17:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád látogatása Tiszabőn (3. rész)
|
Van ugyanis egy szint, amikor az emberi tisztesség jóval többet jelent az elvi hovatartozásnál. S Tiszabőn, ebben a tervszerűen halálra ítélt faluban óriási szükség van tisztességes vezetőkre, hogy a község újból felvirágozzlék.
Göncz Árpád a tanévnyitó ünnepség után a faluval ismerkedett, és sétája során szót váltott jónéhány emberrel, majd programjának befejezéseként a Széchenyi István Falusegítő Szolgálatot kereste fel, ahol a szervezet munkájáról, jövőbeni terveiről és feladatairól tájékozódott. (MTI )
1990. szeptember 3., hétfő 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|