 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - csütörtök (1. rész)
|
1990. augusztus 2., csütörtök - Napirend előtti
felszólalásokkal csütörtökön délután folytatódott az Országgyűlés
rendkívüli ülésszaka. A nyári hangulatot tanusította a jelen lévők
száma: összesen 25O képviselő kapcsolódott be a munkába, 1O7-en be
nem jelentetten voltak távol.
Az első napirenden kívüli felszólaló Torgyán József, a
Kisgazdapárt frakcióvezetője magánjellegű tajvani útjának
tapasztalatairól tájékoztatta képviselőtársait. Az úttal
kapcsolatban a magyar sajtóban megjelent találgatásokra, ellentmondó
híradásokra válaszolva Torgyán József rámutatott: a látogatás a
dinamikusan fejlődő délkelet-ázsiai ország magyarországi
tőkebefektetési lehetőségeinek feltárását szolgálta. A kormányzó
pártok képviselőiből plusz egy független képviselőből álló
küldöttség - a többi parlamenti párt lemondta részvételét a
delegációban - sikeres megbeszéléseket folytatott az üzleti körök
képviselővel. Ennek nyomán világossá vált, hogy a tajvani - tágabb
kitekintésben a délkelet-ázsiai - gazdasági potenciál óriási
lehetőségeket kínál a lerobbant magyar gazdaság talpra állítására.
Perspektivikusan különösen érdekes lehet Magyarország számára, hogy
a Kínával való egyesülés várható következményeitől megriadt
hongkongi tőke menekül a térségből, s világszerte keresi a kedvező
befektetési lehetőségeket. Ha ezt a jelentős tőkét sikerülne
Magyarországon letelepíteni - mintegy a délkelet-ázsiai régió
bázisországává téve hazánkat -, akkor ezzel egy ugrásszerű gazdasági
fejlődést megalapozó erőforráshoz jutna Magyarország. E rendkívüli
lehetőségek megragadására, késlekedés nélküli kiaknázására a
kisgazdapárti politikus nemzeti összefogást hirdetett meg.
Torgyán József lelkes beszámolójára hidegen reagált Katona Tamás
(MDF) külügyi államtitkár, hangoztatva: magánjellegű útról a
sajtóban és nem az Országgyűlés plénuma előtt kell beszámolni.
A következő naprenden kívüli felszólaló, Solt Ottilia (SZDSZ)
lavinát indított el, amikor pártja nevében élesen elutasította Kéri
Kálmán (MDF) képviselő minap megfogalmazott gondolatait. Mint
ismeretes, a 89 éves tábornok - a ház ,,doyenje,, - úgy vélekedett
parlamenti felszólalásában, hogy a horthysta hadsereg lényegében
igazságos harcot folytatott a bolsevizmus ellen. A szabad demokraták
nevében felszólaló Solt Ottilia szerint e kijelentés olyan súlyos
tartalmat hordoz, hogy arra a Parlament plénuma előtt kell választ
adni. (folyt.köv.)
1990. augusztus 2., csütörtök 16:07
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - csütörtök (2. rész)
|
Ennek megfelelően leszögezte: a szabad demokraták kategorikusan
visszautasítják azt a beállítást, amely a hitleri-Németországgal
való szövetségbe torkolló Horthy-féle politikának bármiféle értéket
tulajdonít. Napjainkban nincs Európában olyan parlament, amely ehhez
hasonló gondolatokat vallana. A szabad demokraták azt követelték a
Magyar Demokrata Fórum frakciójától, illetve a kormánykoalíciótól,
hogy határolják el magukat Kéri Kálmán eszméitől. A kialakult parázs
vitában Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője azzal utasította vissza a
követelést, hogy a képviselő magánvéleményét fogalmazta meg, s annak
kifejtése egyéni szabadságjogainak részét képezi. Az MDF egyébként
sem tartja kívánatosnak, hogy a frakciófegyelem megbénítsa a párthoz
tartozó képviselők szabad véleményalkotását. A napirenden kívüli
vita elmérgesedését az elnöklő Szabad György szavazás elrendelésével
akadályozta meg. A törvényhozás nagy szavazattöbséggel úgy döntött,
hogy berekeszti a vitát.
A Ház nagy szótöbbséggel úgy határozott, hogy sürgősséggel
napirendre tűzik Pálos Miklós (KDNP) képviselő önálló indítványát a
pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény módosítására.
Szabad György közölte, hogy az Országos Választási Bizottság
benyújtotta jelentését a népszavazás eredményéről, illetve az ennek
megállapításáról szóló országgyűlési határozattervezetet. Ennek
megfelelően az Országgyűlés ülésének tárgysorozatára - a
törvényhozás nagy szótöbbségi jóváhagyása alapján - felkerült:
- az OVB-jelentése, valamint a népszavazás eredményének
megállapításáról szóló országgyűlési tervezet-javaslat;
- a pártok működéséről és gazdálkodásóról szóló 1989. évi
XXXIII. törvény módosításáról szóló javaslat;
- az önkormányzatokkal kapcsolatos három törvényjavaslat
általános vitájának folytatása (az általános vitát követően
folytatja le a törvényhozás a javaslatok részletes vitáját, illetve
határoz azok ügyében);
- a köztársasági elnök megválasztása (a tervek szerint péntek
délelőtt ünnepi ülés keretében választják meg az államfőt.);
- az Országgyűlés elnökének és egyik alelnökének megválasztása.
(folyt.köv.)
1990. augusztus 2., csütörtök 16:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - csütörtök (3. rész)
|
Ezt követően az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a
képviselők elsőként tárgyalták meg az Országos Választási Bizottság
jelentését, valamint a népszavazás eredményét megállapító határozati
javaslatot. A képviselőkhöz írásban eljuttatott tájékoztató szerint
a július 29-ére kitűzött országos népszavazáson 1,087.968-an (a
választásra jogosultak 13,91 százaléka) vettek csak részt, s így a
népszavazás érvénytelen volt. Ebből következően - az Alkotmányban
előírtaknak megfelelően - a Parlament választhat köztársasági
elnököt.
Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke nem élt
szóbeli kiegészítéssel, Horváth Balázs belügyminiszter viszont rövid
jelentést tett a népszavazás technikai lebonyolításáról. Egyebek
között elmondotta, hogy rendben, az előírtaknak megfelelően zajlott
a szavazás, és az ehhez felhasznált 400 millió forintos költségről a
Belügyminisztérium tételesen elszámol.
Az Országos Választási Bizottság jelentését és ezzel együtt a
július 29-ikei népszavazás eredményének megállapításáról szóló
országgyűlési határozati javaslatot 262 igen, 1 nem szavazattal és 7
tartózkodással fogadták el a képviselők.
Az elnöklő Szabad György a határozathozatalt követően
bejelentette, hogy a köztársaságielnök-választást augusztus 3-án,
péntek 10 órára tűzte ki. (folyt.köv.)
1990. augusztus 2., csütörtök 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - csütörtök (4. rész)
|
A köztársaságielnök-választás időpontjának bejelentését követően
alig néhány percet vett igénybe a pártok működéséről és
gazdálkodásáról szóló törvény módosítása. Az önálló képviselői
indítvány alapján elfogadott módosítás lényege, hogy a pártok a
költségvetési támogatásukat negyedévenként ne utólag, hanem a
negyedév első napján kapják meg. A pártok ugyanis csak a tagdíjakból
és különböző hozzájárulásokból származó bevételi forrásokkal
rendelkeznek, ez az összeg pedig kevés a működésükhöz. Ráadásul
napjainkban, amikor a helyhatósági választásokra készülnek,
képtelenek működési költségeiket megelőlegezni. A parlamenten kívüli
kispártok pedig enélkül egyszerűen nem vehetnének részt a
helyhatósági választásokon, számukra tehát ez létkérdés. Mindezeken
túlmenően az eredeti rendelkezés ellentétes volt az általános
költségvetési finanszírozási gyakorlattal is.
A plénum a javaslatot vita nélkül elfogadta azzal, hogy már a
harmadik negyedévben az elfogadott módosítás szerint a negyedév első
napján kell kifizetni a támogatásokat.
Az Országgyűlés munkájában egyre ritkábban tapasztalható rövid,
a higgadtság légkörét árasztó törvényalkotás ismét szenvedélyes,
személyeskedésig fajuló, az egyes pártokat, a benyújtott módosító
indítványokat, a képviselők felszólalásait korántsem udvariasan
minősítő, már-már a választási küzdelemre emlékeztető vitába csapott
át, amikor folytatódott a három önkormányzati törvényjavaslat
tárgyalása.
Az ellenzéki felszólalások elsősorban az önkormányzatok
működését garantáló kapcsolódó, a tulajdonreformról, a földről, a
helyi adókról, a nemzetiség és etnikai kisebbségekről szóló
törvények hiánya miatt aggályosnak érezték e ,,sovány,,
önkormányzati törvénycsomag elfogadását. A Szabad Demokraták
Szövetsége például úgy vélte, hogy ezeknek is kétharmados
törvényeknek kellene lenniük, miután fontosnak ítélik, hogy ezek
elfogadásához is szükséges a lehető legszélesebb konszenzus. Viszont
ebben nem sikerült egyezségre jutni, s mert véleményük szerint
alapvető kérdések - gazdasági megalapozottság, működőképesség - nem
tisztázottak, ezért nem tartják elfogadhatónak a törvénycsomagot. De
mert nem kívánják megakadályozni e törvények elfogadását és a
helyhatósági választások megtartását, ezúttal frakciótagjaik nem a
frakciófegyelem, hanem saját lelkiismeretük szerint szavazhatnak.
A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről
lezajlott, érzelmektől, indulatoktól fűtött vitához hasonló ütközet
zajlott le ugyanezen kisebbségek önkormányzati képviseletéről. A
vélemények, a javasolt megoldási módok, az érvek és ellenérvek sem
változtak. (folyt. köv.)
1990. augusztus 2., csütörtök 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - csütörtök (5. rész)
|
Bármiről szóltak is a képviselők, nem hagyták ki a lehetőséget,
hogy ,,oda ne vágjanak,, a másiknak. Ezúttal is érzékelhető volt az
egyre élesedő SZDSZ-MDF ellentét, s nem maradt ki a szocialisták és
Torgyán József szóváltása sem. (folyt. köv.)
1990. augusztus 2., csütörtök 17:30
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - csütörtök (6. rész)
|
A törvénycsomagot felbontva a képviselők elsőként az
alkotmánynak az önkormányzatokkal kapcsolatos módosításokat vették
nagyító alá. A heves érzelemnyilvánításokkal fűszerezett részletes
vita, illetve annak végkimenetele tükrözte az ellenzéknek azt az
ellentmondásos megközelítését, amelyet már a csomag általános
vitájában is megfogalmaztak: eszerint jószívvel sem támogatni nem
tudják az alkotmánymódosítást annak hiányosságai miatt, azonban
akadályozni sem kívánják a sztálini típusú tanácsok demokratikusan
építkező önkormányzatokkal való felváltásának folyamatát.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatban ez a dilemma az ellenzéki
erőknek azzal a javaslatával kapcsolatban merült fel, hogy a
módosított alaptörvényben az önkormányzatok gazdasági önállóságát is
kétharmados szavazatarányt megkívánó jogszabályokkal bástyázzák
körül. Ez gyakorlatilag azt az immár hetek óta tartó vitát hozta
ismét felszínre, hogy milyen szélességig terjedjen ki az
alkotmányerejű törvények hatóköre. Az ellenzék törekvése arra
irányúlt, hogy az önkormányzatok önállóságának garantálása érdekében
minél szélesebb legyen ez a keret. Ezzel szemben a kormánykoalició
pártjai azt az álláspontot képviselték, hogy a kétharmados
parlamenti jóváhagyást megkövetelő törvények túlságosan széles köre
feleslegesen akadályozza az operatív döntéshozatalt. E két nézet
összecsapása volt tapasztalható az önkormányzatokkal kapcsolatos
módosítás parázs vitáiban is. Az ellenzék ,,kétharmados igényét,,
ezúttal Ungár Klára (Fidesz) képviselő azzal a kompromisszumos
formulával fogalmazta meg, miszerint a földtörvénynek, a
privatizációnak, illetőleg az államháztartásnak az önkormányzatokra
vonatkozó jogszabályait is kétharmados jóváhagyás függvényévé
kellene tenni. A kormányzat ezzel kapcsolatos véleményét tolmácsolva
Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője határozottan leszögezte, hogy ez
az elképzelés már túlmegy a kormány kompromisszumkészségén.
A szócsaták után az egyes módosító indítványokat sorra vevő
részletes szavazás végül is ismét igazolta az ellenzék ezuttal
ambivalens magatartását. Ugyanis bár a törvényhozás leszavazta az
önkormányzatok gazdasági önállóságát fokozott mértékben garantáló
indítványokat, mégsem került sor szakítópróbára: elsöprő többségű
jóváhagyást kapott az alkotmánymódosítás törvényjavaslata. Az eltérő
nézeteket felszínre hozó kérdésben végül is a kormánypártok
elképzeléséhez közelebb álló megfogalmazás került be az alkotmányba.
Eszerint a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat törvény
állapítja meg, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (folyt.köv.)
1990. augusztus 2., csütörtök 20:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - csütörtök (7. rész)
|
Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az
önkormányzatok alapjogai.
Az alkotmánymódosítással befejezte csütörtöki munkanapját az
Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. A törvényhozók pénteken a
törvénycsomag másik elemének, az önkormányzatokról szóló
törvénytervezetnek részletes vitájával folytatják munkájukat. (MTI)
1990. augusztus 2., csütörtök 20:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|