 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Viharfelhők a szovjet kivonulás körül
|
-------------------------------------
München, 1990. július 3. (SZER, Magyar híradó) - Burlakov
vezérezredes, a hazánkban már remélhetőleg valóban csak ideiglenesen
tartózkodó szovjet csapatok főparancsnoka, fenyegető nyilatkozatot
tett: felfüggesztik a csapatkivonást, ha a magyarok nem fizetnek
azonnal a szabaddá vált létesítményekért, mégpedig annyit, amennyit
ők követelnek. Für Lajos honvédelmi miniszter zsarolásnak nevezte
ezt a politikai, katonai és gazdasági árukapcsolást. Lengyel
Szaniszló kommentárja következik:
- Valójában nincs is jelentősége annak, hogy a szovjet csapatok
- úgymond - ideiglenes magyarországi állomásoztatásának feltételeit
rögzítő szerződések hozzáférhetőek-e, vagy sem. S ha igen, mennyire
tartotta magát ezekhez a feltételekhez a szovjet fél.
Az 1957-es szerződés, amelyre Burlakov tábornok az
Izvesztyijában hivatkozik, körülbelül annyira egyenlő felek kötötték
egymással, mint mondjuk a Budát elfoglaló második Szulejmán és a
gyermek János Zsigmond. Mi több, ha az 1957-es állapotokat tekintjük
kiindulópontnak, akkor kényelmesen figyelmen kívül hagyjuk mindazt a
felbecsülhetetlen anyagi kárt és emberi szenvedést, amit az oroszok
- a kirótt jóvátétel kereteit messze meghaladva - 1945 után okoztak
Magyarországon.
A megszállt magyar földön kisajátított, vagy soha nem
ellentételezett magyar munkával épült, és a megszállók által minden
bizonnyal ingyen és bérmentve használt objektumok
visszaszolgáltatásáért kártérítést követelni annak a nagyon rossz
birodalmi reflexnek a megnyilvánulása, amelyet néhány nappal ezelőtt
maga Sevardnadze külügyminiszter ostorozott a Pravdában: végre meg
kell érteni, hogy sem szocializmust, sem barátságot, sem jószomszédi
viszonyt, sem tiszteletet nem lehet szuronyokkal, tankokkal,
vérontással kikényszeríteni. Külkapcsolatainkban tiszteletben kell
tartanunk partnereink érdekeit és döntési szabadságát is. (folyt.)
1990. július 3., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|