|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Bányászfórum Pusztavámon
|
1990. június 16., szombat - A szénbányászok, a föld alatt
dolgozók nem kapják meg az őket kemény munkájukért, jogosan
megillető anyagi és erkölcsi elismerést, helyzetükkel és a
szénbányászat jövőjével a kormányprogram sem foglalkozik kellő
súllyal. Egyebek között ezeket sérelmezték a felszólalók az
Oroszlányi Szénbányák Vállalat Márkushegyi Bányaüzeme
munkástanácsának szombaton Pusztavámon megtartott nagygyűlésén.
A fórumon, ahol 200-nál több bányász és bányaüzemi vezető vett részt, ott volt Rácz Sándor, a Budapesti Munkástanács elnöke is. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a munkásokról az utóbbi időben egyre kevesebb szó esik. Pedig helyzetük romlik, türelmük fogy. A munkástanácsok éppen ezért azt szeretnék, ha azok a politikusok, akik a mostani nagyon nehéz helyzetben vállalták az ország vezetését, a munkások ügyét is felvállalják. Sokan azzal vádolják a munkástanácsokat - mondotta, hogy létrejöttükkel elriasztják a külföldi tőkét - de ez nem igaz. Az újjonan alakuló érdekvédelmi szervezetek csupán azt szeretnék, hogy a külföldi tőkések ne a munkások feje fölött, azok bőrére egyezkedjenek a bankokkal és az igazgatókkal, hanem a gyárak, vállalatok dolgozóival egyetértve, azok véleményét is kikérve kössenek üzletet. Ha így lesz, a tőke hatékony működtetésére maga a munkásság lesz a garancia - tette hozzá Rácz Sándor.
A felszólalók közül szinte mindenki felvetette, hogy a szénbányászok nagyon alacsony bérért dolgoznak, a vájárok átlagkereste 3 műszakban, kemény föld alatti munkával havi 14-15 ezer forint. Az alacsony kerestek oka szerintük főként az, hogy a bányaüzemeknél túl nagy a bürokratikus apparátus, magas az adminisztratív dolgozók létszáma. Ahogy az egyik felszólaló fogalmazott, egy bányász 10 irodai dolgozót tart el. Éppen ezért a munkaerő-átcsoportosítását, ésszerű átszervezését szorgalmazták. A munkástanácsok azt szeretnék, hogy a bányaüzemeknek maguk a bányászok legyenek majd a tulajdonosai.
A pusztavári nagygyűlésen felszólalók arra is rámutattak, hogy a munkástanácsoknak továbbra is a pártoktól, politikától semleges érdekvédelmi szervezetekként kell működniük. (MTI)
1990. június 16., szombat 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|