|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (17. rész)
|
Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait megköszönve valamennyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét a lemondott kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak, egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes köztársasági elnöknek és a Parlament megbízott elnökének mindazért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek.
Bejelentette, hogy a Minisztertanács lemondásáról külön határozatot hozni nem kell - azt a plénum tudomásul vette -, s a lemondott kormány az új testület megalakulásáig hivatalban marad.
A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről.
E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja ,56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy ,56 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A törvény rögzíti azt is: október 23-át, az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja.
A törvényjavaslatokhoz néhány gondolatot fűzött Szabad György, hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a legfontosabb alap a jövő Magyarországának megteremtéséhez. Emlékeztetett rá: mióta az ember rádöbbent az elmúlás könyörtelen valóságára, arra törekszik, hogy ércnél maradandóbb emléket állítson azoknak az embereknek és azoknak a tetteknek, akikre és amelyekre emlékezni akar. Horatiust idézve jelentette ki: a szellem az, amely ércnél maradandóbb emléket állíthat, ám ma nem elég az ,,ércnél maradandóbb,, kifejezés és nem elég az ércnél maradandóbb törvényszöveg - tettek kellenek. Bizonyítani kell, hogy 1956 valóban a magyar jövő alapja, csak így válhat a magyar történelem kitörölhetetlen részévé - hangoztatta. Mint mondotta: ,56 tényei és tanulságai ösztönzői a nagyhatalmi alávetettséggel való szembeszállásnak, a visszavívott függetlenség biztosításának örök időkre. 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban mindenki, aki betartja a törvényt, származásától, nemzetiségétől, felekezetétől függetlenül szabadon éljen, a törvény előtt egyenlő legyen és örök időkre védett a zsarnokságtól. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|