|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
A katonai főügyész sajtótájékoztatója
|
1990. február 26., hétfő - A Katonai Főügyészség befejezte a nyomozást a Belügyminisztérium III./III. csoportfőnöksége - az úgynevezett belső biztonsági szolgálat - tevékenységével kapcsolatban. A nyomozás eredményéről dr. Kámán József vezérőrnagy, katonai főügyész hétfőn sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette az ügyben hozott két határozatot.
A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biztonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú vezérőrnagy, volt belügyminiszter-helyettest és dr. Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet - az alkotmány múlt év október 23-án hatályba lépett módosítása folytán - részben törvénysértővé vált tevékenységének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így elkövették az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettét. Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth István volt belügyminisztert, ő azonban polgári személy, s nem követhet el katonai bűncselekményt. Esetleges politikai felelősségének megállapítása nem a katonai ügyészség feladata. Az elkövetés körülményeire - mindenekelőtt az ügy alapvetően inkább politikai, mintsem büntetőjogi jellegére - figyelemmel a két nyugállományú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség megrovásban részesítette, s a nyomozást megszüntette.
Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lovas Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársával és Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve átvett okmányok - a szakértő véleménye szerint - tartalmilag nem képeznek államtitkot.
Végvári József rendőr-őrnagy esetében az államtitoksértés és a ,,kötelességszegés szolgálatban,, bűntettét állapították meg. Az ő ügyében sem emeltek vádat; megrovásban részesítették, s a nyomozást megszüntették ellene. (MTI)
1990. február 26., hétfő 15:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A katonai főügyész sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. február 26., hétfő - A Katonai Főügyészség befejezte a
nyomozást a Belügyminisztérium III./III. csoportfőnöksége - az
úgynevezett belső biztonsági szolgálat - tevékenységével
kapcsolatban. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták
Szövetsége feljelentésére folytatott nyomozás eredményéről dr. Kámán
József vezérőrnagy, katonai főügyész, a legfőbb ügyész helyettese
hétfőn sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette az ügyben hozott
két, nyomozást megszüntető határozatot.
A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biztonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, volt belügyminiszter-helyettest és Horváth József nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet - az alkotmány múlt év október 23-án hatályba lépett módosítása folytán - részben törvénysértővé vált tevékenységének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így elkövették az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettét. Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth István volt belügyminisztert, ő azonban polgári személy, s így nem követhet el katonai bűncselekményt. Esetleges politikai felelősségének megállapítása nem a katonai ügyészség feladata. Az elkövetés körülményeire - mindenekelőtt az ügy alapvetően inkább politikai, mintsem büntetőjogi jellegére - figyelemmel a két nyugállományú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség megrovásban részesítette, s a nyomozást megszüntette.
Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lovas Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársával és Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve átvett okmányok - a szakértő véleménye szerint - nem tartalmaztak államtitkot, nyilvánosságra hozataluk a Magyar Köztársaság biztonsága szempontjából nem jelentett veszélyt.
Végvári József rendőr őrnagy esetében az államtitoksértés és a ,,kötelességszegés szolgálatban,, bűntettét állapították meg. A belső biztonsági szolgálat volt munkatársa azzal a nyilatkozatával sértette meg az államtitkot, amelyet a Fekete Doboz számára adott. A másik bűncselekményt akkor követte el, amikor ügyeletes tisztként a szolgálat helyszínére idegeneket engedett be, hogy azok ott filmfelvételt készítsenek. (folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 18:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A katonai főügyész sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A katonai főügyész szerint minden állampolgár jogosult, sőt köteles fellépni az alkotmányellenes törekvésekkel szemben - ám csakis törvényes eszközökkel. Erre Végvári őrnagynak is lett volna lehetősége, fordulhatott volna az Alkotmánybírósághoz, a köztársasági elnökhöz vagy az Országgyűlés illetékes bizottságához. Nem lehet törvényellenesen eljárni a még Alkotmányellenes tevékenység feltárása érdekében sem, de ezt az indítékot ezúttal az ügy elbírálásánál nyomatékosan figyelembe vették. Így vádat nem emeltek, de megrovásban részesítették a ,,lehallgatási botrány,, kirobbantóját.
Dr. Kámán József részletesen ismertette a határozatok indokolását, s kitért a - mint mondotta - korrekt, pártsemlegesen végzett nyomozás körülményeire is. Szólt arról, hogy be kellett szerezniük az e területre vonatkozó több mint száz különböző jogszabályt. Hozzátette: az új Országgyűlés alapvető feladata lesz e kérdéskör áttekintése, s törvényi szabályozása. E tevékenységről 1975-től titkos kormányhatározat, illetve miniszterelnök-helyettesi utasítás rendelkezett, amelyek felhatalmazták a belügyminisztert a szervezet működésének szabályozására. E két jogszabály már keletkezése időpontjában is az alkotmányba ütközött. A belső biztonsági szolgálat feladatát valójában a politikai vezetés határozta meg, döntött arról, hogy ki minősül ellenzékinek, ki ellenségesnek. A vezérőrnagy emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét az elmúlt év október 23-ig az Alkotmány deklarálta. E szabály kiiktatását követően új helyzet állt elő a belső biztonsági szolgálat tevékenységében is - amelyet egyébként az ügyészség sohasem felügyelt. Azonban a többpártrendszer keretei között, már alkotmányellenes módon, továbbra is gyűjtöttek politikai információkat, s napi jelentésekben rögzítették azokat. Ilyen információkat gyakorlatilag minden pártról, szervezetről, tömörülésről és szerveződésről összeállítottak. Zömét egyébként - mint a titkos tevékenység ,,mellékterméke,, - a közvélemény előtt ismert volt, s nem utalt semmilyen törvénybe ütköző tevékenység gyanújára.
A napi jelentéseket megkapták az osztályvezetők és a belügyminiszter állambiztonsági helyettese. Ez utóbbi titkárságán - más csoportfőnökségek jelentéseivel együtt - összegezték a Belügyminisztérium vezetése számára. Itt azonban már nem tüntették fel az értesülés forrását. A fontosabbnak ítélt politikai információkból külön jelentéseket készítettek a kormány elnökének és illetékes tagjának. (folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A katonai főügyész sajtótájékoztatója (3. rész)
|
Október 23-át követően hat politikai jellegű jelentést küldtek a kormányzópártnak tekintett Magyar Szocialista Párt elnökének. Ezek közül három már megtörtént eseményről, egy a belpolitikai helyzet értékeléséről, egy a különböző szervezetek november 4-i terveiről, egy pedig az SZDSZ választási terveiről szólt.
A katonai főügyész kiemelte: a nyomozás során csak az 1989. november 1. és január 5. között készült napi jelentéseket, a nyomozás elrendelésekor folyamatban volt öt ügyet és néhány nyilvántartást sikerült lefoglalni. December 18-án ugyanis a miniszterhelyettes úgy döntött, hogy - egyebek között - a korábban ellenzékinek, ellenségesnek minősülő tevékenységre, a politikai elítéltekre vonatkozó iratokat január 1-jéig meg kell semmisíteni. Négy nappal később olyan utasítást adott, hogy az iratok megsemmisítéséről nem kell jegyzőkönyvet felvenni. Így a csoportfőnökség korábbi tevékenységét csak körvonalazni lehet - mondotta, majd kijelentette: a volt belügyminiszter vallomása alapján megállapították, hogy országgyűlési képviselőkkel szemben nem alkalmaztak titkos eszközöket és módszereket.
Egy kérdésre válaszolva dr. Kámán József elmondta: a vádemelés monopóliuma az ügyészé. Úgy vélte, ha vádat emel a katonai főügyészség, még sokáig húzódott volna az ügy. A nyomozáskor egyetlen ,,politikai koncepció,, érvényesült: minél alaposabban, minél gyorsabban lezárni azt, hogy ne zavarja a közelgő választásokat. S mivel a cselekmény társadalomra veszélyessége csekély, elegendőnek találták a megrovás alkalmazását. Az érintettek egyébként még nem nyilatkoztak arról, kívánnak-e panasszal élni a határozat ellen. (MTI)
1990. február 26., hétfő 18:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|