|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második munkanap (4. rész)
|
A képviselők ezután egyenként szavaztak a beterjesztett módosító indítványokról, amelyeket tételesen megvitatott előző napi ülésén a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Szavazás előtt az elnök bejelentette, hogy a javaslatok elfogadásához kétharmados többségre van szükség, ugyanis alkotmányerejű törvényjavaslatról van szó. A húsz módosító indítvány többségét az Országgyűlés elfogadta, közülük mindössze ötöt utasított el, ezekkel egyébként a bizottság és a kormány sem értett egyet. Mielőtt sor kerülhetett volna a határozathozatalra, Tóth Károly (országos lista) református püspök jelentkezett szólásra, aki nehezményezte, hogy módosító indítványaival nem foglalkozott a jogi bizottság. Hangoztatta: javaslatai közül egyet feltétlenül továbbra is fenntart, nevezetesen azt, hogy egyházat ne a javaslatban foglalt tíz személy, hanem legkevesebb százan alapíthassanak. Az elnök szünetet rendelt el, hogy a jogi bizottság állást foglalhasson ebben a kérdésben.
A szünetet követően Bölcsey György, a jogi bizottság elnöke -------------- ismertette a bizottság véleményét, előrebocsátva, hogy az előző napi ülésen is megtárgyalták ezt a javaslatot, ám akkor az indítvány két vitatott kitétele - így az, hogy az egyházat alapítók magyarok legyenek és nagykorúak - miatt nem tudtak állást foglalni. Az alapítók számának kérdésével akkor a bizottság külön nem foglalkozott. Újból áttekintve az indítványt, s figyelembe véve Tóth Károly püspök érvelését, a bizottság úgy foglalt állást, hogy indokolt százban megjelölni azok számát, akik egyházat alapíthatnak. A bizottság állásfoglalásával a miniszter is egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta azt.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a törvényjavaslatot; egy ellenvélemény volt, 11-en tartózkodtak.
Ezután az állam és az egyházak közötti megállapodás felülvizsgálatáról szóló határozattervezetről szavaztak a képviselők, s nagy többséggel elfogadták azt. Eszerint az Országgyűlés megbízza a Minisztertanácsot, hogy mindazokat a megállapodásokat, amelyeket az állam a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény hatályba lépése előtt az egyházakkal kötött, velük együttműködve 1990. december 31-ig vizsgálja felül. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|