|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (3. rész)
|
Az Országgyűlés feloszlása és feloszlatása között az a különbség, hogy a feloszlást a plénum önmaga mondja ki, feloszlatása pedig - szigorúan meghatározott feltételek megléte esetén - a köztársasági elnök jogkörébe tartozik. Az ideiglenes köztársasági elnök azonban - tehát Szűrös Mátyás - nem oszlathatja fel az Országgyűlést. A hatályos jog szerint a képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges mind a köztársasági elnök megválasztásához, mind pedig az alkotmány módosításához. Egyes vélemények szerint az újonnan megválasztandó koalíciós parlamentben - legalábbis eleinte - vajmi kevés a reális esélye annak, hogy ezekben a kérdésekben a minősített többséghez szükséges konszenzus kialakulhat. S mi történik akkor - teszik fel a kérdést -, ha ez a koalíciós Parlament egy éven belül legalább 4 alkalommal megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó kormánynak? Ilyen esetben ugyanis a köztársasági elnök - a Minisztertanács, a Parlament elnökének, valamint a parlamenti képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőinek és a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának véleményét kikérve - feloszlathatja az Országgyűlést. Az ideiglenes államfőnek viszont ehhez nincs joga. Lényegében ez a magyarázata annak, hogy a népszavazás eredménye miért okoz hatalmi vákuumot, azaz: a törvényalkotók miért tartották szükségesnek a képviselőválasztásokat megelőző köztársaságielnök-választást. Ugyancsak szakértők álláspontja: a köztársaságielnök-választás módjára vonatkozó paragrafus módosítása nem érinti a köztársasági elnök jogkörét. (MTI - Csoknyay Edit)
1989. december 1., péntek 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|