|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
A népszavazás - az NSZK-ból nézve
|
--------------------------------- Köln, 1989. november 28. (DLF) - Öt héttel ezelőtt alapított Magyar Köztársaság államfőjét az Országgyűlés fogja megválasztani, természetesen az első szabad parlamenti választások után. Így döntöttek a magyarok a vasárnap megtartott népszavazáson. A népszavazás hátterét és jelentőségét Kurt Kwazni világítja meg: - Jóllehet a szavazócédulán négy kérdésre kellett válaszolni, az érdeklődés az első kérdésre összpontosult, hogy mikor válasszák meg az új államfőt: az első szabad parlamenti választások előtt, vagy után? Ennek a kérdésnek az eldöntésére szólították fel az elmúlt hetekben a csaknem nyolcmillió választásra jogosult magyart. Ha a többség nemmel szavazott volna, vagy a választásra jogosultak több mint fele nem ment volna szavazni, akkor januárban rendezték volna az elnökválasztásokat. Miért volt fontos e kérdés eldöntése? Négy ellenzéki csoport - a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt - úgy vélte, hogy az előre megválasztott államfő egyedül a jelenlétével méltánytalanul befolyásolhatná a parlamenti választásokat. Ezért figyelmeztette a négy csoport közös plakátja a választókat arra, hogy aki otthon marad, a múltra szavaz. A másik nagy ellenzéki csoport, a Demokrata Fórum hibát követett el, amikor a népszavazás bojkottálására szólította fel a választákat azzal az indokkal, hogy nincs miről dönteni. Igaz, a szavazólapon megválaszolandó másik három kérdésre a parlament döntései kielégítő választ adtak, így azokat legfeljebb utólag lehetett helyeselni, vagy elvetni. A munkásőrséget feloszlatták, megszüntették az üzemi pártszervezeteket, és a volt kommunista pártnak el kell számolnia vagyonáról. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Népszavazás - DLF - 1. folyt.
|
Az az érv azonban, hogy az államfő nem fog sok vizet zavarni, nem felelt meg a valóságnak. A jövőbeni államfő jogköre ugyanis rendkívül széleskörű. Nemcsak a hadsereg főparancsnoka lesz, hanem a parlamentet is feloszlathatja, sőt a rendkívüli állapotot is kihirdetheti. Ha figyelembe vesszük, hogy a volt kommunista, ma Szocialista Párt képviselői egy esetleges új kormányban minden bizonnyal megtarthatják a belügyi és a honvédelmi tárcát, akkor Pozsgay államfővé választása esetén akkor is maradt volna a régi hatalmi struktúra túlsúlya, ha a szabad választáson az ellenzéki pártok győznének. A kommunisták hatalmának ilyen konzerválásába az új, demokratikus ellenzék nem egyezhetett bele, és a magyar lakosság demokrácia iránti érzékére vall, hogy felismerte a népszavazás jelentőségét, és a jövőben megválasztandó parlamentre bízta az új államfő megválasztását. Egy másik okból is tévesen döntött a Demokrata Fórum, amikor a népszavazás bojkottjára szólította fel a lakosságot. Kádár éppen azzal konszolidálta hatalmát, hogy az embereket távol tartotta a politikától. Elriasztotta őket a politizálástól részben megfélelmlítéssel, részben azzal az ígérettel, hogy a párt mindig tudja, mi a becsületes magyar dolgozók érdeke. Végzetes következményekkel járhatott volna, ha az emberek ismét azokra hallgattak volna, akik azt mondták nekik, hogy maradjanak otthon, hiszen a népszavazáson nincs miről dönteni. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|