|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Pető Iván a népszavazásról
|
-------------------------- London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Hogyan látja a kérdést az a párt, amely tulajdonképpen megnyerte a választást? - Mai szerkesztőnk, Békés Erzsébet felhívta Pető Ivánt, hogy kikérje a szabaddemokraták véleményét: - Pető Ivánt, a Szabad Demokraták Szövetségének szóvivőjét arról kérdezem, hogy a vasárnapi népszavazás, mely mint országos népszavazás, a magyar nép történetében az első volt, milyen tanulságokkal és eredményekkel szolgált? - Az eredményekről először: a formális eredményekről, még mindig nincs végleges eredmény másfél nappal az urnák lezárása után. De azért nem hivatalos eredmény már van. Azt viszont nem nekem kell ismeretnem. A tényleges eredménye a dolognak, a mi véleményünk szerint - mármint a Szabad Demokraták Szöveetségének véleménye szerint - az, hogy tiszta az út az országgyűlési választásokig. Semmi olyasmi nincs már hátra, ami húzná az időt. A parlament a következő ülésen feloszlathatja önmagát, kiírhatja az országgyűlési választásokat március második felére, reálisan március 18 -ikára. Eredmény természetesen az is - és talán ezt kellett volna először említenem - nem ilyen közvetelenül megmutatkozó politikai eredmény, hogy megmutatta a magyar társadalom, hogy nem felel meg a valóságnak az a kép, hogy politikailag közömbös és nem kíván részt venni a sorsának formálásában, mert a többség egy ilyen meglehetősen bonyolult helyzetben, meglehetősen ellentmondásos álláspontok közepette is elment a népszavazásra és azt az álláspontot foglalta el, amit mi jónak gondoltunk. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván a népszavazásról - 1. folyt.
|
Az első kérdés, a köztársasági elnök ügye, az egy igen bonyolult ügy volt, és még csak bonyolította, hogy a parlament az eredeti kérdést megváltoztatta, jobban mondva tulajdonképpen két kérdést tettek fel, egyetlen válaszadási lehetőséggel. Először inkább a három másik kérdésről beszélnék. Az mutatkozott meg - és ez egy hatalmas eredmény Kelet-Európában, mondhatni páratlan -, hogy csupán az érvényes szavazatok 5 százalékát kapta meg három olyan dologban a kommunista ideológia, ami alapvetően a kommunista ideológiát és az eddigi rendszert érinti: a munkahelyi pártszervezetek és a fegyveres párthadsereg ügye és a párt vagyoni privilégiuma ügyében összesen 5 százaléka az érvényes válaszadóknak - tehát alig 3 százaléka a szavazati joggal rendelkezőknek - kötelezte el magát a 40 évi fékező rendszer mellett. - A legkülönösebb kérdésben azonban egészen minimális volt a differencia: néhány tized százalékról van szó... - A köztársasági elnök ügyében úgy néz ki, hogy körülbelül hatezer választópolgár különböztethető meg, tehát mondott hatezerrel több igen szavazatot, mint nemet. Erre mondtam azt, hogy tulajdonképpen nagyon nehéz értékelni a dolgot. Hiszen az eredeti kérdés arra vonatkozott, hogy mikor legyen az elnökválasztás, az országgyűlési választások előtt, vagy után. A parlament kiegészítette magyarázattal, két magyarázatra hivatkozva egy szöveggel, és úgy fogalmazta át a kérdést, hogy mit akar a válaszadó: azt, hogy ő maga válassza az elnököt közvetlenül, vagy pedig a parlament? (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván a népszavazásról - 2. folyt.
|
Nem lehet tudni, hogy mit jelent pontosan ez a hatezer különbség. Erre mondtuk mi azt, hogy miután ilyen nagyon szoros az eredmény, miután nem lehet pontosan értékelni a válaszokat, egy biztos: hogy választani köztársasági elnököt az országgyűlési választások előtt már nem lehet, de ha a lakosság és a működő pártok ilyen alapvetőnek tartják a közvetlen elnökválasztást, akkor a parlamenti választások után ezt a rendelkezését a módosított alkotmánynak felül kell bírálni, és esetleg egy másfajta elnöki hatalommal, korlátozottabb elnöki hatalommal meg lehet gondolni, hogy közvetlenül választott köztársasági elnöke legyen Magyarországnak. - Nemcsak a Magyar Demokrata Fórum, de ezen a legnagyobb ellenzéki szervezeten kívül jónéhány kisebb párt is a távolmaradás mellett döntött. Vajon ha az ő tagjaik eljönnek a szavazásra, nem billenhetett volna fel esetleg ez a nagyon kényes mérleg? Éppen annak a dolognak a javára, amit ők szerettek volna elérni. - Azt hiszem, hogy nem. Ez formálisan és hivatalosan csak a Demokrata Fórum szólította fel a társadalmat - nem is csak a tagjait - bojkottra. De vannak közvélemény-kutatások, amelyekből az derül ki, hogy a Fórum tagjainak hozzávetőlegesen 75 százaléka, tehát több mint 70 százaléka nem fogadott szót a Fórum útmutatásának, tehát elment választani... Azt hiszem, hogy nagyjából kiegyenlíti egymást a Fórum bojkottfelhívása nyomán a választásra, vagy népszavazásra elmentek, illetve az ennek nyomán otthon maradtak aránya. Tehát érdemi különbség azt hiszem nincs, ha nem mondják ki ezt a bojkottot. Tudniillik sokan vannak - ezt személyes tapasztalatból tudom - akik a bojkottfelhívás nyomán határozták el, hogy azért is elmennek a népszavazásra, mert a bojkottfelhívás indoklása és propagandája meglehetősen sok mindenki számára irritáló volt. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pető Iván a népszavazásról - 3. folyt.
|
A politikainak tűnő érvekhez tudniillik olyan szlogenek társultak, mint az, hogy "aki magyar otthon marad", és a magyar társadalom jelentős része ezt azt hiszem, hogy rosszul fogadja. Ez nem egy olyan szlogen, amit a magyar társadalom barátsággal tudna kezelni. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|