 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú az Országos Választási Bizottság titkárával (2. rész)
|
x Hogyan kell szavazni?
- A törvény értelmében szavazni a választópolgár akaratát
kifejező válasz - jelen esetben az IGEN vagy a NEM szó - fölötti
négyzetben elhelyett ,,+,, (plusz) jellel lehet.
Sokan felvetették, hogy ha a négyzetben nem ,,+,, (plusz), hanem
helyette x, esetleg más jel szerepel, érvényes-e a szavazat? A
választójogi törvény útmutatást ad a szavazat érvényességének
megállapításához. Az egyértelmű jelzésnek a szavazólapon négyzetben
kell lennie, de ha az a jel nem ,,+,, (plusz), hanem például ,,x,,
az - az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint - a
szavazat érvényességét nem értinti. A szavazatszámláló bizottságok -
amelyek dönteni fognak az egyes szavazatok érvényességéről -, ennek
megfelelően azt fogják mérlegelni, hogy a szavazólapról egyértelműen
kiderül-e a szavazó akarata.
x Igaz, hogy a választási iratokat bárki megtekintheti, közte
azt is, hogy ki vett részt a népszavazáson?
- Nem, ez alapvető félreértés. A választójogi törvény 25.
paragrafus (6) bekezdése a következőket tartalmazza: A szavazásra
vonatkozó iratokat a jelöltek, illetőleg megbízottaik a szavazást
követő 3 napon belül megtekinthetik.
Nyílvánvaló, hogy ez az országgyűlési képviselők választásra
vonatkozó rendelkezés a népszavazásnál nem értelmezhető. De még
képviselőválasztás esetén sem terjed ki a megtekintés joga arra,
hogy akár a jelölt, akár a megbízottja a névjegyzékből kiírhassa,
vagy netán nyílvánosságra hozhassa, hogy kik vettek, vagy kik nem
vettek részt a szavazáson. Ez ugyanis joggal való visszaélés lenne,
súlyosan sértené a választópolgárok alkotmányos személyiségi jogait.
x Az Országgyűlés 1989. november 21-i ülésén hozott döntése,
amely az Országos Választási Bizottság összetételéről határozott,
befolyásolja-e a helyi választási szervek összetételét?
- Az Országgyűlés - a kétség kívül meglévő joghézag miatt -
jogértelmezést végzett és úgy határozott, hogy a választási
szervekbe a következő pártok delegálhatnak tagokat: az SZDSZ, a
Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MSZDP és az MSZP. E döntés
értelemszerűen a területi és a helyi választási szervek
összetételére is kihat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|